Hiába épült központi emlékhelye Trianonnak, a békediktátum centenáriuma sem hoz megbékélést határon belül és azon túl. A hatalom hiába próbálja, nem tudja új mederbe terelni az emlékezést.
Az Ismeretlen Trianon című könyv szerzője meghúzza a határokat: mély traumák, halványodó emlékek, hanyatló vidékek. HVG-interjú Ablonczy Balázs történésszel.
Máig heves viták folynak arról, hogy mi volt történelmi szükségszerűség az első világháború utáni években. Trianon 100 év múltán is kísértő sokkja viszont vitathatatlan. A Trianon-érzést megfogalmazó, a Trianon-kérdést elemző tengernyi írás közül a trauma közeli években születettekből válogat a centenáriumon a hvg360. A sorozat első részében Ady publicisztikáját Polgár Csaba olvassa fel.
De a diákok viszonylag keveset tudnak Trianonról. Ablonczy Balázs történésszel a csütörtökön megjelenő HVG hetilapban olvashatnak interjút.
A békediktátum centenáriumára a Trianon-kérdést elemző tengernyi írás közül a trauma közeli években születettekből válogat a hvg360. A 13 rész szerzői csapata kiemelkedően veretes, sokuk neve meglepő Trianonnal kapcsolatban. A szövegeket az Örkény színház művészei, többek között Csákányi Eszter, Csuja Imre, Gálffi László és Mácsai Pál tolmácsolják.
Leáll a közösségi közlekedés, és az összes közlekedőt is egy perces leállásra kéri június 4-én a trianoni döntés 100. évfordulóján Karácsony Gergely főpolgármester .
Trianon közelgő centenáriuma alkalmából foglalkozott az SRF Magyarországgal. A műsorban megszólaltatták Schmidt Máriát, aki beszélt arról is, hogy miért igazságtalan szerinte az 1920-as békeszerződés.
A magyar tárgyalóküldöttség lemondott, a kormány fenntartotta ellenkezését és megpróbálta ideiglenesnek beállítani az Antant békefeltételeit, de belátta, hogy nem tehet mást, mint aláírja azokat. Itthon viszont szabadjára engedte az indulatokat és az erőszakot. Trianon-sorozatunk 4. része.
Románia nemcsak a koronavírussal küzd, hanem a múlt és a jelen árnyaival is. A csatározások hátterét nem könnyű átlátni.
1920. május elsején otthon maradhattak, de nem gyűlésezhettek a munkások, aztán megérkezett a békeszerződés tervezete. Hamar kiderült, hogy az szemernyit sem változhat. A politikusok és az újságok többsége halálos ítéletről, igazságtalanságról beszélt, realistább hangok alig hallatszottak. Centenáriumi cikksorozatunk 3. része.
Ötvenmillió forintot osztanak szét a járvány miatt nehéz anyagi helyzetbe került művészek között, a zenészektől Trianon-dalt kérnek a pénzért.
Ahogy közeledik a trianoni békediktátum évfordulója, úgy törnek elő újult erővel különféle mítoszok a döntések hátteréről, illetve egy nem létező 100 éves időhatárról. Kezdjük kapásból egy rossz hírrel: nem kapjuk vissza június 5-én az elcsatolt területeket, és az sem valószínű, hogy a környező országok szexdiplomáciája lett volna a döntő tényező. Ablonczy Balázs történésszel, a korszak kutatójával beszélgettünk a mítoszokról és a valóságról.
1920 áprilisában Magyarországról árgus szemmel figyelték, mit döntenek a győztesek a vesztesekkel kötendő béke feltételeiről. Közben idehaza a kormánynak adandó, határidő nélküli kivételes hatalomról tárgyalt a Parlament. Ez Trianon centenáriuma alkalmából indított cikksorozatunk 2. része.
A hazai lapok többsége a békeszerződés tervezetét ismerve is reménykedett, hogy még Magyarországnak kedvező irányba változhatnak a világháború győzteseinek feltételei. Ezt nem segítette sem a szétesett Monarchia más nemzetiségei elleni uszítás, sem a fehérterror. Utóbbiról igazán csak külföldön tudtak, idehaza betiltotta az erről – és más, a kurzussal szembemenő – beszámolókat a cenzúra. Cikksorozatunk 1. része
Levelet intézett a kormányfő a határon kívüli magyarsághoz a március 15-i nemzeti ünnepen, melyben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc örökségén túl Trianon 100. évfordulójáról is megemlékezett.
A Mi Hazánk képviselői úgy akarják hatályon kívül helyeztetni a trianoni békét kihirdető törvényt, hogy az nem jelentene semmit.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnak 2,9 milliárd forint többlettámogatás jutott.
Gyurcsány Ferencre célozva külön üzent a fiataloknak Orbán Viktor: attól, hogy nem láttak medvét, az még veszélyes. Szerinte Donald Trump sokkal jobb beszédet mondott volna, mint ő, de azért így is agyondicsérte önmagát. Azonban riadót is fújt a miniszterelnök, veszélyes évek jönnek.
A magyarok kétharmada ért egyet azzal, hogy a szomszédok egyes területei minket illetnének.
