Az idén januártól működésbe lendült Nemzeti Filmintézet filmgyártási támogatást ítélt meg egy Hosszú Katinkáról szóló dokumentumfilmnek, egy Trianonnal foglalkozó produkciónak, és készül a Nyócker! alkotójának új családi animációs filmje is.
Semleges Moresnet majdnem a világ első eszperantó állama lett az O Tannenbaum dallamára írt himnusszal, de az első világháború utáni békeszerződések megpecsételték a sorsát.
"Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg" – mondta többek közt a gróf. Ma 14 órakor Szervét Tibor tolmácsolásában hallgathatjuk meg. A békediktátum feltételein a nagyhatalmak nem változtattak.
Véleményszerzőnk szerint másról kellene beszélni Trianon kapcsán, mint amiről napjainkban a közbeszéd szól.
Idén júniusban lesz 100 éve, hogy aláírták a Trianoni békediktátumot, így a téma 2020-ban alighanem heves indulatokat gerjeszt majd. Többek között annak próbáltunk utánajárni Egry Gábor történésszel, a Politikatörténeti Intézet főigazgatójával, hogy mi lehet ennek az oka. Miért csak a veszteségekről beszélünk, és miért nem tudjuk elfogadni a különböző viszonyulásokat Trianonhoz? Megoldás-e erre a Nemzeti Összetartozás Napja? Túl lehet-e lépni a fasiszta vs. nemzetáruló leegyszerűsítéseken? Interjú.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség frakcióvezetője szerint a javaslatot beterjesztő ellenzéki képviselő, Titus Corlatean a román-magyar békés együttélés kárára szeretne politikai tőkét kovácsolni magának.
Bár a Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918 után című könyv címlapján csak apró betűsen jelenik meg, a tanulmánykötet központi témája Trianon, (meg)tárgyalása azonban látványosan eltér a politikai szlogenek uralta közbeszédtől.
Bíróság elé állították azt a 49 éves ecsédi férfit, aki az önkormányzati választást követően ledöntötte falujában a Trianon-emlékoszlopot.
A román külügyminisztérium tudomásul vette, de megalapozatlannak tartja, hogy a magyar Országgyűlés kedden a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, aTrianoni Békeszerződés 100. évfordulóját.
A sértődékeny szomszédok szerint nem segíti a barátságot, ha horgas ujjú keselyűként ábrázoljuk őket.
A nyilvánosságra került költségvetési tervezet elcsatolja az MTA-tól a teljes kutatóhálózatot, a kiválósági programokat, és azokat teljes kormányzati ellenőrzés alá helyezi.
Így emlékeztek a trianoni békeszerződés évfordulójára.
Egy több mint 15 ezer névből álló, kereshető adatbázist tett elérhetővé az interneten az MTA Trianon 100 Kutatócsoportja. Ez nemcsak az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek nevét, de a korábbi lakóhelyüket, foglalkozásukat és a Magyarországra érkezésük helyét is kereshető formában tárja a nagyközönség elé.
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye 5 milliárd forintba kerül majd, és jövő májusra kell elkészülnie.
Wachsler Tamás szerint semmit nem bontanak le az emlékmű miatt, a minisztérium épületéhez ettől függetlenül nyúlnak majd hozzá.
A héten nyilvánosságra kerültek a centenáriumi Trianon-emlékmű tervei, amelyek elég gigantikusak bizonyultak ahhoz, hogy első pillantásra senki se vegye észre a megrendelő valódi célját: úgy alkotni bombasztikusat, hogy azt csak az lássa, aki tudja, merre kell keresni. Egy Gyurcsány-kormány is épp így oldotta volna meg a feladatot. Orbán Viktornak a jelek szerint a háta közepére sem kell a jövőre esedékes századik évforduló. Ez a hvg.hu heti belpolitikai elemzése.
A százméteres árok falaira helységneveket fognak felvésni.
Trianon-konferencia kezdődött a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója méltatta Horthy Miklóst, és a két világháború közötti elit jó teljesítményét.
A Nemzeti Fórum szeretné visszaszerezni az MDF nevét, de nem használná az - mondta Lezsák Sándor, az egyesület elnöke,majd rendíthetetlen támogatásáról biztosította a Fideszt.
