Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
A Pew Research Center felmérte, hogy egyes országokban a lakosság hány százaléka ért egyet azzal, hogy a szomszédos országok bizonyos részei valójában hozzájuk kellene, hogy tartozzanak. A lista élén Magyarország áll – szúra ki az Index.
Ez nem meglepő, hiszen az ország száz évvel ezelőtt rekordméretű területi veszteséget szenvedett el a trianoni békeszerződés aláírásával.
A mérés szerint a magyar válaszadók 67 százaléka értett egyet azzal, hogy a szomszédok egyes területei minket illetnének – ez az arány éppen megegyezik az 1920-ban elcsatolt részek arányával (bár Horvátországot is számítva ez felszökik 71 százalékra). A 67 százalékból 40 egyébként erőteljesen egyetért az állítással, a maradék simán csak egyetért.
Az adatok között van jó néhány, ami a napjainkban is forrongó területi viták, adott esetben fegyveres konfliktusok tárgya, például a görög, török, orosz, és ukrán esetek. Néhány másik adat azonban meglepően nagynak tűnik. Mit foglalna el például az olaszok 36 százaléka? A németek 30 százaléka még mindig nem tudja túltenni magát Elzász elvesztésén? És a szlovákok 46 százaléka vajon Csehország, Ausztria, Lengyelország, Ukrajna felé terjeszkedne inkább, vagy esetleg Magyarországból hasítanának ki még egy darabot? – teszi fel a kérdéseket a lap.
A legalacsonyabb értéket a grafikon szerint Svédország produkálta, a svédeknek csak 13 százaléka szerint nem igazságosak a jelenlegi országhatáraik. A NATO-országokra vonatkoztatott mediánérték egyébként meglehetősen ijesztő: ha sorrendbe állítjuk a területi revízióra nyitottak illetve az országuk aktuális mértével elégedettek arányát, akkor 35 illetve 45 százalékos középértékeket kapunk.
