Csaknem hatezer évtizede jégbe fagyott farkaskölyköt vizsgálnak amerikai kutatók. Az állat tökéletes állapotban megőrződött maradványai alapján a szakértők ismereteket szerezhetnek az akkor élő farkasok életmódjáról és a modern farkasfajokkal való rokonságukról – közölték a Des Moines-i Egyetem tudósai.
A Jupiter és a Szaturnusz majdnem 800 évvel ezelőtt volt egymáshoz annyira közel, mint amennyire december 21-én éjszaka lesz. Legközelebb 2080-ban láthatunk majd ilyesmit.
Négy éven át forgatta legújabb, A Perfect Planet című dokumentumfilmjét David Attenborough. A befejező munkálatokat a természettudós kertjében rögzítették.
A Földtől körülbelül 4,2 fényévre lévő, a Proxima Centauri közeléből érkezett rádiójelet fogtak be csillagászok, akik a fejlett földönkívüli intelligencia után kutatnak.
Összeállt egy asztrofizikus és egy idegsebész, hogy hosszas kutatómunkával összehasonlítsa a természet két legösszetettebb rendszerét, az emberi agy idegsejthálózatát és a galaxisok kozmikus szerveződését. Meglepő a hasonlóság.
Az elefántok számának fogyatkozásáról tanúskodik egy 487 éve elsüllyedt hajó rakománya – számolt be egy új kutatásról a BBC.
Lelassították az anyagcseréjüket és hónapokig aludtak, ami megfigyelhető a csontszerkezetükben bekövetkezett változásokon.
2020 hatással volt egyénekre, közösségekre, a politikára és a tudományra. A vírus és a járvány nem csak vért, verítéket és könnyeket hozott - mutatja is az átalakulás irányát.
A betlehemi csillag titkairól sugároz online ismeretterjesztő műsort a Svábhegyi Csillagvizsgáló december 20-án, vasárnap este.
Törölték az eddigi, 42,6 Celsius-fokos hőmérsékleti rekordot Németországban a mérőállomás megbízhatatlansága miatt – jelentette be a Német Időjárási Szolgálat (DWD).
Kutatócsoport indul a világ egyik legnagyobb jéghegye, az A68a tanulmányozására. Víz alatti robotműszereket és mintavevő eszközöket fognak használni, hogy megvizsgálják hogyan befolyásolja környezetét a jégtömeg.
A letört jégtömb akkora, mint Sevilla területe. A kutatók aggódnak, hogy a jégdarab túl közel kerül a szárazföldhöz, azzal ugyanis súlyos hatással lehet az ott élő állatok táplálékszerzésére.
Egy régi hiedelmet döntött meg egy brit kutatás: nem igaz, hogy az időseknél nem olyan hatékony a fogyókúra, mint fiatalkorban.
A botanikusok által a világ legrondább orchideájának leírt, a madagaszkári esőerdőben felfedezett új orchideafaj is azon 156 növény- és gombafaj között van, amelyeket 2020-ban fedeztek fel és azonosítottak a kew-i Királyi Botanikus Kertek szakemberei és tudóstársaik szerte a világon.
A kutatók egy egyelőre kis létszámú csoporton elvégzett vizsgálat során azt találták, hogy a koronavírussal megfertőződött, kórházi kezelésre szoruló páciensek vérében autoantitestek voltak. Ezek meggátolhatják, hogy az immunrendszer által termelt sejtek legyőzzék a vírust.
Minden eddiginél nagyobbra, 18 millió négyzetkilométerre növekedett az ózonlyuk a Dél-sark felett decemberben – így nagyobb, mint maga az Antarktisz, amely 14 millió négyzetkilométeres.
A koronavírus elleni egyik oltóanyag fejlesztője, az Északi-sark egy kutatója és az új-zélandi miniszterelnök is szerepel a Nature brit tudományos folyóirat szerkesztői által összeállított tízes listán, amely a tudomány területén idén elért kulcsfontosságú eredményeket és azokat az embereket nevezi meg, akik főszerepet játszottak ezen mérföldkőnek számító kutatásokban.
A folyóirat szerint az oltóanyag elkészülte a kormányok, az ipar, a tudomány és a nonprofit szervezetek közös erőfeszítése.
A földmozgások szeptemberben fokozódtak igazán, akkor egy nap több mint ezer rengést észleltek chilei kutatók az Antarktiszon.
Az amerikai hírcsatorna Karikó Katalin egész életútját bemutatja, kiemelve, hogy a szakembert és társát többen is Nobel-díjra esélyesnek tartják. Az általuk kidolgozott eljárást használva készülnek ugyanis a legígéretesebb koronavírus-vakcinák.
