Horthy, Kádár, Orbán – "Az abnormális lett normális"

8 perc

2020.02.20. 12:00

2020.02.20. 12:55

Az új Nemzeti alaptantervvel határozott ideológiát és központilag meghatározott nemzeti önképet akar közvetíteni a kormány – állítja az akadémiai kutató. Valuch Tibor szerint ha egy ország vezetése tudatosan kifordítja a szavak jelentését és megkerüli a törvényeket, azzal abnormális mintát nyújt az egész társadalomnak.

HVG: Előbb vagy utóbb minden rendszer igyekszik saját képére formálni a társadalmat. Mennyire sikerült ez a Kádár-rendszerben?

Valuch Tibor: Ennek a kérdésnek a megválaszolásához még messzebbről kell indítanunk, hiszen ha megnézzük az elmúlt száz év történetét, akkor azt látjuk, hogy a két világháború között és az államszocialista időkben is voltak arra törekvések, hogy az állam jelentős módon befolyásolja a közgondolkodást.

HVG: Miben különbözött ez a kísérlet a két világháború között és a Kádár-rendszerben?

V. T.: Abban mindenképp, hogy a két világháború között egy nemzeti sérelemre, a trianoni békekötésre lehetett felfűzni. Az Trianon-trauma beépült a korszak szocializációjába, a minket ért igazságtalanságot minden generációban tudatosítani akarták. Az államszocializmus idején egy teljesen új társadalmi integrációs kísérletnek lehettünk tanúi, amikor a közgondolkodást a nemzeti érzelem felől az internacionalizmus irányába akarták elmozdítani, a versenyalapú berendezkedést és az ehhez kapcsolódó magatartásformákat pedig megpróbálták teljesen kiiktatni.

Valuch Tibor történész

Társadalomkutató és egyetemi tanár

Tóth András

Jelenkortörténet
Az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa. Kutatási területei a politikai magatartás és politikai viselkedéskultúra a jelenkori Magyarországon, a helyi politika és a helyi társadalom változásai a rendszerváltástól napjainkig, jelenkori magyar társadalom- és művelődéstörténet. Számos könyv és kiadvány szerzője, melyek főleg a 20. századi Magyarország társadalom- és művelődéstörténetével, valamint a magyar nagyüzemi munkásság társadalomtörténetével foglalkoznak.

HVG: Hol lehet még tetten érni a társadalmi tudatformálását a Kádár-korban?

V. T.: A nemzeti szimbolikákat és a társadalmi gondolkodást befolyásolni képes ünnepeket is átrendezték, a legfontosabb ünnepekké április 4-e, május 1-je és november 7-e váltak, ezzel párhuzamosan pedig a nemzeti érzelemmel bíró ünnepeket, például március 15-ét igyekeztek eljelentékteleníteni, augusztus 20-át megpróbálták átformálni, Szent István ünnepe helyett alkotmányünneppé alakítani. De felmerült a Himnusz átírása is, a Szózatot eltüntették az ünnepségekről, helyette behozták a szovjet himnuszt és az internacionálét.