Normál oktatási rendre készülnek ősztől az egyetemek, már ahol gondolkodnak ezen, a többség ugyanis egyelőre a vizsgák és diplomavédések biztonságos lebonyolítására fókuszál. A karanténidőszak alatti távoktatást többen pozitívan értékelték, és jelezték, egyes elemeit érdemes lesz megtartani, de a rendkívüli szemeszter sikerességét a vizsgákon elért eredményeken lehet majd lemérni.
2021 nyaráig egyetlen előadást vagy vizsgát sem tartanak meg személyes részvétel mellett.
Felmerült, hogy valamilyen formában az iskolai alsó tagozatoknak június első két hetében vissza lehetne térniük az offline oktatásra. Bécsben már kinyitottak az iskolák, nálunk is szólnak pedagógiai érvek e mellett. Kérdés, erősebbek-e ezek, mint a fertőzés megállítása.
Összegyűjti a jó gyakorlatokat a Telenor.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája végzett felmérést a távtanulás tapasztalatairól.
Úgy tűnik, rehabilitálták a Zoom alkalmazást New Yorkban, és az ottani iskolák újra használhatják a távoktatás során. Kérdés persze, hogy mennyire örülhet most a fejlesztő.
Bár minden családot megvisel a koronavírus okozta szituáció, különösen nagy a nyomás a nevelőcsaládokon, akiknek akár öt-hat gyermekről kell gondoskodniuk. Számukra több a kihívás. Az őket érintő helyzetről Vass Ildikóval, az SOS Gyermekfalvak nevelőszülői hálózatának vezetőjével, illetve Szilvási Léna gyermekvédelmi programigazgatóval beszélgettünk. Cikkünkben emellett megmutatjuk azt is, hogy olvasóink hogyan élik át felmérésünk szerint a koronavírus által keletkezett helyzetet.
Szakács, tanár, edző, hajcsár – rengeteg szülő kénytelen egy sor új szerepet elsajátítani otthon a koronavírus-járvány miatti helyzetben. A terhelés azonban sokszoros azoknál, akik egyedül nevelik gyerekeiket. Ők a telefonon sírva segítséget kérő, online óra alatt inkább játszó, tanulásban alulmotivált gyerekeikkel küzdenek, de igyekeznek meglátni a helyzet jó oldalát.
Újra kellene gondolni az iskolák szerepét, az oktatási tartalmakat, az értékelést, a szülő-tanár viszonyt – javasolja egy nemzetközi szülői szervezet. Van mire alapozni: a járvány miatt minden országban kénytelenek voltak áttérni a távoktatásra, ez hasznos tapasztalatokat halmozott fel.
A túlnyomórészt hátrányos helyzetű gyerekeket oktató pedagógusok szerint tanulóik harmada nem tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba – ez derül ki egy friss, kutatásból. Az eredmények alapján várható, hogy tovább nő majd az iskolai szakadék a gyerekek társadalmi helyzete alapján.
Ha már mindenki otthonról tanul, és otthonról végzi a tesi feladatokat is, miért is ne kapcsolódnának össze a neten egy világrekordra?
A Covid-19-világjárvány miatt távoktatásba kényszerülő mintegy 1,5 milliárd diák több mint felének nincs számítógépe, amellyel követhetné az órákat, 43 százaléka pedig nem rendelkezik internet-hozzáféréssel.
Ilyen volt, ilyen lett – a nyitóképen a Manchesteri Egyetem campusa a járvány előtt, és most. Nagy-Britanniában tanuló sok-sok magyar egyetemista tért haza a koronavírus-járvány miatt, megpecsételve egy amúgy is hektikus, sztrájkokkal tűzdelt tanév sorsát.
A koronavírus okozta történelemi időkben megtanultuk, hogy egy valós katasztrófa csendesebb, mint ahogy azt a filmekben láthattuk: elhagyott utcák, tészta- és lisztvásárlás, élesztőhiány, rengeteg sorozat... és az emberi kapcsolatok gyökeres átalakulása. De mi is történik velünk és környezetünkkel a koronavírus idején? Szolgálunk néhány válasszal, de egy tesztet is összeállítottunk, hogy együtt lássuk, ki miként reagált a problémákra.
Hogyan folyik a távoktatás egy olyan fejlesztő intézményben, amelynek a munkája jórészt a személyes kontaktuson alapul?
Gyakorlatilag három munkakörben kell helytállniuk azoknak a szülőknek, akik otthon vannak a gyerekeikkel a karantén idején. Az összezártság a konfliktusok melegágya lehet, de attól még senki nem rossz szülő, hogy nehezen bírja türelemmel a jelenlegi helyzetet. Szél Dávid családi és párkapcsolati tanácsadó szakpszichológust kérdeztük arról, milyen stratégiákkal lehet átvészelni ezt az időszakot.
A jelenlegi nehéz helyzet megmutatta, milyen sok kezdeményezőkészség és önállóság van az iskolarendszerben és a pedagógustársadalomban – mondta az mta.hu-nak Pléh Csaba.
A távoktatásra áttért iskolarendszer egyik legfurább feladata, hogy miközben a gép elé várja a gyerekeket, egyben mozgásra is kellene bírnia. Nem könnyű azonban a mindennapos testnevelést ilyen körülmények között elvárni a gyerekektől, pláne nem könnyű ellenőrizni és értékelni azt. A videós bizonyíték erre egyébként nem jogszerűtlen, csak nem biztos, hogy a legjobb módszer.
