Balla István
Balla István
Tetszett a cikk?

Felmerült, hogy valamilyen formában az iskolai alsó tagozatoknak június első két hetében vissza lehetne térniük az offline oktatásra. Bécsben már kinyitottak az iskolák, nálunk is szólnak pedagógiai érvek e mellett. Kérdés, erősebbek-e ezek, mint a fertőzés megállítása.

Az évet jobb lenne úgy lezárni, hogy személyes kontaktusban legyünk a kisgyerekekkel

– foglalja össze egy borsodi tanító, miért is lenne jó egy tanév végi kéthetes „normál” iskola. Mint írtuk, Horváth Péter pedagóguskamarai elnök, a kormány márciusban létrehozott oktatási akciócsoportja tagja beszélt arról, hogy nem kötelezően, de valamilyen módon az alsósoknak meg lehetne nyitni az iskolákat június első két hetében.

Ennek a szülők egy része is örülne a sokhetes karantén után, amikor már vissza tudnának menni dolgozni – derül ki az idézett cikkünkből. De milyen érvek szólnának e mellett pedagógiai szempontból?

©

„Anya az anya. Elmondja, de nem tanítja”

A borsodi tanítónő szerint a kisdiákjai igazából ezt a két-három hónapot szünetnek élik meg. „Persze vannak, akik dolgoznak, de nekik is elengedhetetlen a szülői segítség. Ebben korban egyszerűen szükséges a személyes kontaktus, a tanító néni személye. Anya az anya. Elmondja, ha elmondja a leckét. De nem tanítja. Nem is tudja, nem is várhatjuk ezt el. A tanév, ha így marad, ebből a szemszögből már március 16-án véget ért.”

Azt is hozzáteszi, hogy azoknak a diákokat, akiknek otthon nem volt segítségük, akiknek a család nem adott – különböző okokból – tanulási hátteret, talán kicsit „meg lehetne fogni, érinteni” az alatt a két hét alatt.

Pedagógiai érv továbbá – teszi hozzá –, hogy a tanévet így igazából is le lehetne zárni (bizonyítvány, évzáró). Emlékeztet arra, hogy a március 16-a előtti pénteken úgy mentek haza, hogy hétfőn találkoznak. „Ezeket a találkozásokat be kellene pótolni. Hangsúlyozom, az alsó tagozatról beszélek, kisgyerekekről van szó, akiknek az iskola a második otthonuk, a tanító néni pedig a második anyjuk.”

Az általunk megkérdezett tanítók mindegyike hasonló érveket sorolt a kéthetes júniusi személyes találkozás mellett, ugyanakkor szervezési, logisztikai és egészségvédelmi szempontból mégsem tartanák jó ötletnek azt.

©

Távolságtartás a kicsiknél?

„Érzékelem, hogy a gyerekek nagyon vágynak arra, hogy találkozzanak egymással és velünk, sőt mi, tanárok szintén így vagyunk” – mondja egy budapesti alternatív iskola vezetője. Szerinte a júniusi iskolai napoknak általában már nem a tanítási/tanulási értéke nagy, hanem közös programok (kirándulások, ballagás, évzáró) a fontosak. Ezek nyilván elmaradnak, de így is lenne értelme szerinte a találkozásnak, ugyanakkor azt is érzékeli, hogy sok szülő továbbra sem szívesen engedné nagyobb közösségbe még a gyerekét.

„Hogy valósítható meg – főleg kicsiknél – a távolságtartás?” – teszi fel a kérdést. Ő úgy érzi, mivel összesen kilenc napról lenne szó (nem a tanév meghosszabbításáról, hiszen végig zajlott – órarend szerinti – tanítás), nem biztos, hogy érdemes lenne megkockáztatni a bejárást. Hozzáteszi ugyanakkor: „az biztos, hogy nyáron segíteni kell a gyerekek ellátásában – a napközis táborokkal –, hiszen sok szülőnek nincs már szabadsága, indul a munka, nem lesz egyszerű...” (Erről korábbi cikkünkben írtunk bővebben.)

A Heves megyei kisiskola vezetője, noha elismeri, hogy a közösségépítés, a szocializáció, a tanév szimbolikus lezárása miatt jó lenne alsó tagozatban a kéthetes visszatérés, szintén egyetért azzal, hogy ez nem lenne jó ötlet. „Hogy tudnák a kicsik megtartani a szükséges távolságot? Hogy tudnák a megfelelő higiéniai előírásokat betartani? Hogy tudnánk megszervezni, hogy egy-egy teremben kevesebben legyenek?” – sorolja a kérdéseket, és azt is hozzáteszi, az ő iskolájukba a nyári napokon eleve alig lehet kibírni a meleget a termekben.

Ezt a megyeszékhelyen tanító pedagógus is kiemeli a hvg.hu-nak, mint mondja, sokszor 30 foknál is melegebb van a tantermekben, már csak ezért sem lenne tanulás szempontjából hasznos az újranyitás. A felzárkóztatásnak szintén semmi értelme, ha nincs mindenki ott – teszi hozzá. „Egy pozitívuma lehetne: a jelen lévő gyerekeket fel lehetne mérni, mennyi haszna volt az online tanulásnak, mit tudtak ebben az oktatási formában elsajátítani, mit kellene pótolni ahhoz, hogy a következő évben előírt követelményeket megugorják.”

©

A tanárok babysitterré válnának

Peer Krisztina pszichológus úgy véli, az esetleges újranyitás mellett szól, hogy a végkimerülés határán lévő szülők számára két hét fellélegzést jelentene, mielőtt egy újabb etapba kezdenek a nyáron (pszichés feltöltődés lehet, ha az iskola kizárólag pozitív élmény a gyereknek). Jó lenne azoknak a szülőknek is, akiknek nincs elég szabadságuk, és így megoldódna erre a két hétre a gyerekfelügyelet. De talán még fontosabb, hogy így el tudnának búcsúzni egymástól személyesen a gyerekek, igaz, a búcsú, a zárás rituáléja Peer szerint online is megteremthető.

A pszichológus ugyanakkor úgy gondolja, hogy egy ilyen júniusi két hét alapvetően a legtöbb helyen pusztán gyerekfelügyelet lenne, érdemi munka nem folyna. A tanárok bébiszitterré válnának. „Ha pedig véletlenül egy pedagógus azt gondolná, na, most behozza a lemaradást, begyűjteti az elmaradt jegyeket, akkor egy terhelt két hét következne, ami teljes tévedés lenne, megviselné a gyereket, szülőt egyaránt.”

A gyerekek oldaláról is értelmetlen lenne – sorolja tovább Peer –, mert felbolygatjuk az eddigi rendszert, beülnek feleslegesen a padokba (tanulás nincs), miközben otthon is elfoglalnák magukat hasznosan. „Ráadásul egy újabb rendszerhez kellene alkalmazkodni két hétre, hogy utána újra alkalmazkodjunk majd egy következőhöz. Ez érzelmileg megterhelő a gyereknek és a szülőnek is.”

Peer szerint ha lazítás van, úgyis lehet barátokkal a szabadban találkozni, az ebben a korban fontos társas kapcsolatok megtörténhetnek. E mellett ő is úgy véli, az iskolában a maszkot, a távolságot betartani nagyon nehéz lenne. „Ha pedig a tanárok őrmesterként figyelmeztetnék a gyerekeket állandóan, az további feszültséget szülne.”

©

Van már jó példa a nyitásra

A magyar járványügyi intézkedésekben sok szempontból eddig is példának tekintett Bécsben épp e hét hétfőtől, váltakozó időrendben, az orr és száj eltakarása mellett kezdhettek újra iskolába járni a diákok.

A gyerekek levehetik a maszkot, ha a padjukban ülnek, de rendszeresen kezet kell mosniuk, és egyéb higiéniai előírásokat is be kell tartani. A padok egymástól legalább egy méter távolságban vannak, és a tizenkilenc főnél nagyobb osztályokat kettéosztják, a két csoport pedig eltérő napokon járhat be az intézménybe.

Ott sem kötelező mindenkinek a bejárás, aki fél a megfertőződéstől, és biztosított számára az otthoni felügyelet, otthonról is tanulhat.

Védőmaszkos tanulók egy általános iskola tantermében az alsó-ausztriai Brunn am Gebirgében 2020. május 18-án
©

Heves ellenzők

"A tantermi oktatást két hétre újraindítani járványügyi szempontból kockázatos, szervezésileg megvalósíthatatlan. Gazdasági szempontból nem jelent megoldást, oktatási haszna pedig kétséges.

A digitális munkarend alatt az értékelés folyamatos volt, az egyéni lemaradások pótlására ez a rövid idő a többiek tanítása mellett nem ad lehetőséget. A szülők munkába állásához pedig nemcsak erről a két hétről, hanem az egész nyárról kell gondolkodni” – írja a Civil Közoktatási Platform.

A számos szakmai szervezetet tömörítő szervezet szerint haladéktalanul szükséges a tanév végéig tartó munkarend hivatalos bejelentése. Azt is hozzáteszik, hogy nem szabad megfeledkezni azokról, akik a digitális oktatásban nem, vagy nem kellő mértékben tudtak részt venni. „Számukra lehetőséget kell biztosítani egyéni vagy kiscsoportos foglalkozással az elmaradások pótlására, a bukás elkerülésére, a jegyek kijavítására. A foglalkozások módjának és időpontjának meghatározására jogosultságot kell adni az igazgatóknak, intézményvezetőknek, fenntartóknak, a járványügyi biztonság követelményeinek központi előírása mellett.”

És azt is hangsúlyozzák, hogy sürgősen meg kell határozni nyári gyermekfelügyelettel kapcsolatos lehetőségeket és kötelezettségeket. „A szabályozásnak és a feltételeknek biztosítania kell a gyermekek és a közreműködők védelmét, és kellően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy a helyi sajátosságokhoz és a járványügyi helyzethez igazodni tudjon.”

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Révész Sándor: A közmunka átok és létszükséglet

Révész Sándor: A közmunka átok és létszükséglet

Kylie Jennert kihúzták a dollármilliárdosok Forbes-listájáról

Kylie Jennert kihúzták a dollármilliárdosok Forbes-listájáról

Elindult a SpaceX Crew Dragon űrhajó a Nemzetközi Űrállomásra

Elindult a SpaceX Crew Dragon űrhajó a Nemzetközi Űrállomásra