SOS Gyermekfalvak
SOS Gyermekfalvak
Tetszett a cikk?

Bár minden családot megvisel a koronavírus okozta szituáció, különösen nagy a nyomás a nevelőcsaládokon, akiknek akár öt-hat gyermekről kell gondoskodniuk. Számukra több a kihívás. Az őket érintő helyzetről Vass Ildikóval, az SOS Gyermekfalvak nevelőszülői hálózatának vezetőjével, illetve Szilvási Léna gyermekvédelmi programigazgatóval beszélgettünk. Cikkünkben emellett megmutatjuk azt is, hogy olvasóink hogyan élik át felmérésünk szerint a koronavírus által keletkezett helyzetet.

Hogyan változtatta meg a nevelőcsaládok életet a vírus miatt kialakult szituáció?

Szilvási Léna: Alapvetően. Eddig a nevelőcsaládban élő három vagy akár hat gyerek napközben óvodába, iskolába járt, kivéve betegségek idején. Most folyamatosan otthon van mindenki. Egy nevelőszülőnek háromszor annyi feladata lett: tanár, háziasszony és nevelőszülő egyszerre. Nagyon más logisztikát igényel a mindennapok szervezése. Ki kell alakítani egy napirendet minden egyes gyerekre és a család egészére.

Vass Ildikó: Egy-egy gyermekre a személyes idő megtalálása is nagy kihívás. A kapcsolattartások szervezése, a vérszerinti szülők támogatása ebben a helyzetben is egy nagy kihívás, hiszen akár a telefonos, akár a skype-os „találkozás” nem adja vissza az érintés erejét. Pozitívumként említendő, hogy a gyermekek 0-24-ben lévő összezártsága a kötődés és elfogadás talaján nagy energiákat mozgat meg. Jobban megismerik a gyerekek egymás jó tulajdonságait, az összetartozás ereje boldogsággal tölti el őket. Gondoskodóbbak lettek, odafigyelőbb magatartást tanúsítanak és sokat segítenek a nevelőszülőknek.

Korábbi cikkünk felméréséből kiderült, hogy olvasóinkat nem igazán rázta meg lelkileg a bezártság. A legtöbben (40,3%) úgy gondolják, hogy bár vannak nehéz időszakok otthon, de többnyire képesek összeszedni magukat, emellett majdnem ugyanennyian (40,2%) állítják azt, hogy teljesen jól viselik a bezártságot. A válaszadók 4,8%-át viszont teljesen maga alá gyűrte a helyzet.

Mennyire más most egy teher egy nevelőszülőn, illetve egy nevelőszülővel élő gyermeken?  

V. I.: A kijárási tilalom csak a nevelt gyerekekre vonatkozik, mindenki másra csak kijárási korlátozás van érvényben. Sok a nyitott kérdés. Mi a megengedett a saját gyereknek és a nevelt gyereknek? Mit lehet tenni, ha ki kell mozdulni az utcára? El lehet-e menni vásárolni vagy orvoshoz? Ezeket a családokat emellett most több szempontból is ellenőrzik, kiemelten a lakáselhagyást, a nevelt gyerekek egészségét vagy oktatásuk menetét.

A nevelőszülőre ebben az időszakban jóval nagyobb teher nehezedik, mint korábban, pedig már akkor sem volt kevés a nyomás. Mint már elhangzott, egy nevelőcsaládban három, de akár hat gyermek nevelkedik, tehát most, hogy mindenki otthon tartózkodik, négyszer, ötször, hatszor több a feladat.

Vannak nevelőcsaládok, ahol eddig az iskolai étkeztetésben ingyenesen étkező gyermekek most kénytelen otthon étkezni. És mivel esetlegesen a hat gyermek eddig három különböző városban tanult, az iskola hiába biztosítja továbbra is az ingyenes étkeztetés lehetőségét, annak hazaszállítását nem tudják biztosítani. Így a nevelőszülő kénytelen otthon étkeztetni a gyerekeket, ami nem kis anyagi és fizikai megterhelés.

Ezek a gyermekek súlyos traumákon estek át, a megszokott életritmusuk pedig eddig biztonságot nyújtott. De most, hogy nem tudnak találkozni társaikkal, tanáraikkal, vér szerinti családtagjaikkal és új életritmust kell kialakítaniuk. Ez lelkileg mindannyiunk számára megterhelő és hatványozottan igaz ez egy nevelésben lévő gyermekre.

Hogyan alakul ez azoknál a családoknál, ahol a gyerek még nem régen a család része?

V. I.: Talán a legnehezebb kérdés a kapcsolattartás. A nem túl régen bekerült gyermekek szüleiben még nagyobb a fájdalom gyermekeik elvesztése miatt, nagyobb a bizonytalanság és a félelem, valamint még nincs olyan fokú bizalom a nevelőszülő irányába, mint azokban a családokban, ahol már évek óta nevelik a gyermekeket. Ezekben az esetekben vagy telefonon, Messengeren történő kapcsolattartás biztosításával, vagy ha a gyermek életkora miatt ez nem kivitelezhető, a szülők telefonon való tájékoztatásával kezelhető a helyzet.

Az, ha egy gyermek folyamatosan össze van zárva számára új nevelőcsaládjával, lehet feszültség forrása, de elősegítheti azt is, hogy gyorsabban adaptálja az új környezetet, mert nem kell például új oktatási intézményekhez vagy új iskolatársakhoz szokniuk. Konfliktusforrás a kijárási tilalom is. Nagyobb gyermekek esetén veszélyforrás lehet az engedély nélküli eltávozás, amely más esetben sem szerencsés, de az egészségügyi vészhelyzet miatt a visszatérő gyermeket el kellene különíteni, ami nem biztos, hogy adott esetben a nevelőcsaládban megoldható.

Mi a helyzet a hosszútávú betegségben szenvedő gyerekekkel?

V. I.: Plusz nehézségekkel jár, ha beteg gyermek van a családban, hiszen szinte leállt az orvosi ellátás. Maximum online vagy telefonon lehet elérni a háziorvost és szakrendeléseket, és egyáltalán nem adnak biztos diagnózist, csak találgatnak, majd újabb és újabb gyógyszereket írnak fel, mert az előzőek nem hatnak. Elmaradnak a kontrollvizsgálatok, nem adnak új időpontot a vészhelyzet végéig. Ez a bizonytalanság nagyon megviseli a gyermekeket és nevelőszüleiket is.

Fontos, hogy ilyenkor megnyugtassuk őket, hogy ha nagyon súlyos lenne a betegség, akkor biztos fogadnák őket. A gyerekek ne lássák a felnőtten az aggódást vagy idegeskedést, mert az gyorsan átragad rájuk. Játékokkal, sok nevetéssel el lehet terelni a figyelmüket is a betegségről. Mi is adunk tippeket a nevelőszülőknek, illetve egymástól is sok ötletet merítenek.

Milyen hatással lehet a gyerekekre az, ha nem találkozik korabeliekkel vagy más családtagokkal?

Sz. L.: Nagyon hiányozhat egy jó barát az iskolából, és egyes gyerekeknek hiányozhat valamelyik vér szerinti családtagjával való személyes kapcsolat is. Itt a nevelőszülő feladata, hogy segítsen a kapcsolatot átterelni telefonra, online eszközökre és gondoskodjon arról, hogy ez egy jó élmény legyen. Van nevelőszülő, aki képeket, kisfilmeket küld a nála élő kisgyerek vér szerinti szüleinek, de van olyan eset is, amikor nagyon nehéz időpontot egyeztetni egy vér szerinti családtaggal és ez nehezen illeszthető be a család napirendjébe. Ez is egy extra feladat, újabb szervezést és koordinációt igényel, valamint mások idejéhez való alkalmazkodást.

V. I.:: A társaktól való kényszerű távollét egyik hozománya, hogy a gyerekek közelebb kerülnek azokhoz, akik éppen elérhetők a számukra, például testvérek, nevelt tesók vagy nevelőszülők. Ugyanakkor hozománya az is, hogy családon belül gyorsabban felhúzzák magukat, éles vita alakulhat ki olyan helyzetben is, amin korábban csak nevettek vagy elintéztek egy legyintéssel.

A felmérésben résztvevők 45,5%-a állítja azt, hogy sikerült kialakítani egy rendszert a távolban maradt rokonok és barátok segítségére, illetve a kommunikációt is megoldják, 26,8% szerint pedig bár vannak problémák, többnyire a rendszer jól működik. Ám nem mindenki ilyen szerencsés: 20,3% szerint bár találnak megoldásokat, még mindig sok probléma merül fel, 7,4% pedig azt mondja, hogy teljesen elveszett.

Hogyan lehet elérni, hogy a gyerekek ne érezzék magukat bezárva és ne éljék át ezt az időszakot traumaként?

V. I.: Nagyon fontos és alapvető szükségletként jelent meg a szoros, következetes napirend kialakítása. Ez minél következetesebb, annál inkább növeli a gyermekek biztonságérzetét és kapaszkodóként, nem pedig korlátként funkcionál. Fontos szerepe van a nevelőszülői tanácsadónak is, hiszen a nevelőszülő minél inkább biztonságban érzi magát – gondolhatunk itt a szervezet stabilitására vagy a segítségnyújtás bármilyen formájára –, annál inkább tudja a gyermekeket segíteni.

Biztosítsa a nevelőszülő a gyermekeket arról, hogy nem teher neki, hogy mindenki otthon van, hanem jó és szeretetteljes érzés. Nagyon sokat segít a családokban az is, hogy bevonják a gyerekeket a mindennapi munkába, ebédfőzésbe, felújításba, a közös örömszerzés rész lehet emellett az együttes játék.

A stressz és a trauma mindig a bizonytalanságból fakad. Ha ezt a bizonytalanságot minimálisra csökkentjük és próbáljuk pozitívan kezelni a helyzetet, az sokat segít a gyermeknek és a nevelő családnak egyaránt. Senki nincs bezárva, saját magunk döntünk úgy, hogy nem megyünk ki, mert felelősséggel tartozunk egymásért.

A legtöbben (46,1%) azt állítják, hogy teljes a harmónia otthon, emellett további 41,3% válaszolta azt, hogy bár van néhány új konfliktusforrás, de az egész család jól kezeli ezeket. Viszonylag sokan, a résztvevők 9,4%-a azt érzi, hogy nehéz fenntartani a békét otthon, illetve 3,2% tartja úgy, hogy a napi viták állandóvá váltak.

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi folyik éppen az országban és világban úgy, hogy ne ijedjen meg?

Sz. L.: Sok beszélgetéssel, mesével. Ha a nevelőszülő maga nem pánikol, akkor a gyerekeket is meg tudja nyugtatni. Fontos, hogy a gyerekek az életkoruknak megfelelő mértékben kapjanak információt és kérdéseikre választ a járvánnyal kapcsolatban. Hisz ebből is rengeteget lehet tanulni. Vannak gyerekek, akik állandóan kérdeznek, van, aki kevesebbet.

V. I.: A felnőttek is megfogalmazhatják a járvánnyal kapcsolatos rossz érzéseiket és félelmeiket. Nyugtatóan hathat mindenkire, ha a felnőttek és a gyerekek együtt beszélik meg, hogy ez most egy rendkívüli helyzet, és hogy mindenki úgy tehet azért, hogy lehetőleg ne is találkozzon a betegséget okozó vírussal, hogy mindenki az otthonában marad. A gyerekek a mese nyelvén értenek leginkább. A kreatív anyukák – némi internetes segítséggel – frappáns valóság-mese formájában is el tudják magyarázni a gyerekeknek, hogy mire kell most vigyázni.

Mit lehet mondani a gyerekeknek a jövőről, ha a következő hetekről, hónapokról kérdeznek?

V. I.: Amennyire lehetséges, pozitív megközelítésben kell beszélni a vírushelyzetről. Például ki kell emelni, hogy de jó, hogy vannak vívókesztyűink és maszkunk vagy hogy a kutatók azon dolgoznak, hogy legyen védőoltás. A következő hetek, hónapok történéseit még a kormány és az azt segítő járványügyi szakemberek sem mindig tudják előre, ezért kapunk napi tájékoztatást az éppen alakuló helyzetről. Nagyobbakkal a neten lehet keresni a járványhelyzetről híreket és kutatási eredményeket is.

Sz. L.: Ez egy különleges időszak: bízzunk benne, hogy nem tart túl sokáig. A családunk együtt marad és mindig kitaláljuk, hogy inkább iskolai feladatokra vagy a játékra, szabadidős programokra helyezzük a hangsúlyt. És nagy ünnepet csapunk a barátainkkal közösen, amikor vége lesz.

Felmérésünkből az is kiderült, hogy a szülők többsége (46,1%) érzi úgy, hogy többnyire jól támogatja gyermekét ebben a bonyolult időszakban, igaz, néha vannak kétségei. Szerencsére sokan (34,8%) állítják, hogy gyermekük minden kérdésére fel vannak készülve, ám 13% tartja úgy, hogy bár kisebb-nagyobb sikerrel tudja támogatni gyerekét, ám közben saját magáról is nehezen gondoskodik mentálisan. Viszonylag sokan, 6,1% gondolja azt, hogy szülőként csődöt mondott a karantén alatt.

A nevelőszülők mit tehetnek a saját mentális egészségükért?

V. I.: Nagyon fontos, hogy ne görcsöljenek rá erre az időszakra, és főleg az online tanulás által támasztott kihívásokra, hiszen ez egy-két gyereknél is óriási feladat, nemhogy négy-öt gyermek esetén. Nagy előny, ha rendelkeznek humorral, mert az sok mindenen átsegít. Természetesen lehetőség van pszichés segítségnyújtásra is, akár telefonon, akár Skype-on, vagy egyéb online formában, de szupervíziót is lehet biztosítani a nevelőszülők számára. A nevelőszülői tanácsadók bármikor elérhetőek számukra telefonon vagy e-mailben, segítenek ügyeket intézni, például ebéd megszervezésében, kiszállításában, IT-eszközök beszerzésében és tanulásban.

A jelek szerint a párkapcsolatok sem szenvedik meg eddig jelentősen az összezártságot. A felmérés válaszadóinak majdnem a fele (49,2%) állítja, hogy bár vannak kisebb viták, de mindig szent a béke, emellett 41% gondolja úgy, hogy a szituáció inkább megerősítette kapcsolatát párjával. Csupán 3,4% az aránya azoknak, kik szerint a kialakult helyzet tönkretette őket. 

 

Minden gyerek nehezen éli meg a koronavírus okozta szituációt, de még érzékenyebben érinti azokat, akik nevelőszülőknél nevelkednek. Ők egyszer már elveszítettek mindent: a saját szüleiket. Az SOS Gyermekfalvak közel 400 gyereknek biztosít szerető, biztonságos otthont nevelőszülői családokban. Sok gyerekeknek és családnak a közeljövőben nagyobb szüksége lehet a szervezet segítségére, mint valaha. Ezért is kiemelkedően fontos most az SOS Gyermekfalvak számára minden felajánlás, kezdve az adó 1%-val, amit itt lehet felajánlani.

Az oldalon elhelyezett tartalom az SOS Gyermekfalvak Magyarország megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.

SOS Gyermekfalvak

Így zárkóztunk be a koronavírus miatt – szavazzon, Önt mennyire viseli meg!

A koronavírus okozta történelemi időkben megtanultuk, hogy egy valós katasztrófa csendesebb, mint ahogy azt a filmekben láthattuk: elhagyott utcák, tészta- és lisztvásárlás, élesztőhiány, rengeteg sorozat... és az emberi kapcsolatok gyökeres átalakulása. De mi is történik velünk és környezetünkkel a koronavírus idején? Szolgálunk néhány válasszal, de egy tesztet is összeállítottunk, hogy együtt lássuk, ki miként reagált a problémákra.

Megvan, mikor indul újra a Premier League

Megvan, mikor indul újra a Premier League

Nem látogatta meg a haldokló anyját a holland miniszterelnök, mert betartotta a szabályokat

Nem látogatta meg a haldokló anyját a holland miniszterelnök, mert betartotta a szabályokat

„A saját melóval csak szarakszom, és fogyóban van a Xanaxom”

„A saját melóval csak szarakszom, és fogyóban van a Xanaxom”