Új korszak kezdődött az egyetemi oktatásban is

Hazardírozás és fantáziálás lenne bármit is mondanom őszre

- mondta Józsa János, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora a hvg.hu-nak arra a kérdésre, hogy milyen tanrenddel készülnek az őszi szemeszterre a felsőoktatási intézmények. Nem ez ugyanis a következő lépés. Az elnök szerint az egyetemek a jelenlegi vizsgaidőszakot, a záróvizsgákat, diplomavédéseket igyekeznek minél biztonságosabban megszervezni, ami sikerül is, de sok tennivaló van még. Folyamatosan figyelik, hogy a korlátozó intézkedések enyhítésével hogyan alakulnak a járványügyi adatok. (Ehhez képest Cambridge-ban már ellátnak jövő nyárig: ott marad a távoktatás.)

A hvg.hu több egyetemet is megkeresett azzal, hogyan készülnek az őszre, de a többségük közölte, egyelőre a vizsgákra, záróvizsgákra és az elmaradt gyakorlatok pótlására koncentrálnak, majd csak utána következik az őszi oktatás kérdése. Az egyetemek március 12-én zártak be, majd álltak át távoktatásra, a korlátozások feloldásával fogadhatnak újra diákokat.

A Semmelweis Egyetem például már a héten eltörölte az intézménylátogatási tilalmat valamennyi végzős hallgatója számára, a jövő héttől pedig – részben vagy egészben – minden olyan évfolyam előtt is megnyílik az egyetem, ahol van gyakorlat.

„Az orvos- és egészségtudományi képzés elképzelhetetlen gyakorlati oktatás és gyakorlati vizsgák nélkül, ezért az egyetem rugalmasan meghosszabbította a gyakorlat teljesítésének és a gyakorlati vizsgák zárásának lehetőségét, és mindent megtesz azért, hogy a hallgatók le tudják zárni a megkezdett képzési évet, a végzősök pedig megszerezhessék diplomájukat” – írta az egyetem sajtóosztálya a hvg.hu megkeresésére.

Máshol is csúszik a félév

Több intézmény is hasonlóan cselekszik, Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája sajtófőnöke szerint a hozzájuk érkező jelzések alapján Debrecenben, Pécsen, Szegeden és Budapesten is arra készülnek, hogy a nyáron - leginkább az első hetekben - bepótolják a gyakorlati képzéseket, ezért több helyen csúszni is fog a vizsgaidőszak.

A Szent István Egyetemen a vizsgák nagy részét továbbra is online bonyolítják, bár Palkovics László rektor a héten már megnyitotta a kapukat azoknak a PhD- vagy Stipendium Hungaricum-ösztöndíjas hallgatóknak, akiknek kutatásaik, tanulmányaik folytatásához ez elengedhetetlen. Fizikai részvétellel fogják megtartani a záróvizsgákat és a diplomavédéseket is, “a megfelelő rendszabályok betartásával” - mondta a hvg.hu-nak. A rektor szerint ezeket is meg tudták volna oldani online - sőt a jelenleg nem Magyarországon tartózkodó külföldi és határon túli végzősök online is záróvizsgáznak majd - de az oktatók a többi végzős esetében ragaszkodtak a fizikai jelenléthez, amit a hallgatók is támogattak. “Mindenki más online fogja lezárni ezt a félévet.”

Az elmaradt gyakorlatok pótlását Gödöllőn augusztus végére tervezik. A rektor szerint a hallgatók érdekét szem előtt tartva ebben a félévben több gyakorlatnál is enyhítettek a követelményeken, hogy le tudják zárni a rendkívüli félévet, ezeket fogják bepótolni a nyár végén.

Ők azonban már tudják, mire készülnek ősszel: "Szeptember hetedikétől normális rendben kezdjük az oktatást, ami azonban járványügyi helyzet függvényében még módosulhat" - mondta a rektor. Szegeden is normál ügymenetre készülnek: "Arra számítunk, hogy visszaáll a korábbi oktatási rend. Ha a fenntartó engedélyezi, szeretnénk a beiratkozást már a megszokott gazdag programkínálattal, kulturális és az egyetemi szolgáltatásokat bemutató rendezvényekkel együtt megtartani" – írta a Szegedi Tudományegyetem.

Persze számolnak azzal a lehetőséggel, hogy a járványhelyzet kedvezőtlen alakulása miatt maradniuk kell az online oktatásnál.

„Ha nem lehet visszatérni a nappali oktatásra, akkor tudjuk folytatni a távolléti oktatást, mert a Szegedi Tudományegyetem ötszörösére bővítette az online oktatást kiszolgáló informatikai kapacitását” – írta az SZTE, ahol kevert működést is elképzelhetőnek tartják, amikor a nagy létszámú előadásokat online formában rendezik meg, a gyakorlatokat és szemináriumokat pedig személyes jelenléttel, attól függően, hogy mit javasol a fenntartó.

Ha szeptemberben vagy bármikor az ősz folyamán úgy alakul a helyzet, egyik napról a másikra, vagy egyik hétről a másikra át tudunk térni online oktatásra és vizsgáztatásra is

- mondta Palkovics László gödöllői rektor, aki szerint  “A járvány esetleges második hulláma esetén sem fog sérülni az oktatás színvonala.”

Van, amit megtartanának

A távoktatással azonban akkor sem feltétlenül fognak teljesen felhagyni, ha a járványügyi helyzet lehetővé teszi a hagyományos oktatást.

Számos tantárgynál kiderült, hogy lényegében ugyanazt a tudásmennyiséget át lehet adni hallgatóknak

- mondta a távoktatás tapasztalatairól Józsa János, az MRK elnöke. Szerinte a részvételre is jó hatással volt, mert számos esetben előfordult, hogy többen jelentkeztek be az online előadásra, mint ahányan fizikailag meg szoktak jelenni. A hallgatók tehát vevők rá, és az oktatók is inkább érdekesnek találták, mint nyűgnek - mondta.

A hallgatóknak inkább tetszik

Több felmérés is készült arról, hogyan fogadták az egyetemisták a távoktatást. A HÖOK például 18 ezer diákot kérdezett, ami alapján Budai Marcell sajtófőnök kijelentette: "Azt látjuk, hogy a felsőoktatásban sem fog száz százalékban visszaállni a járvány előtti helyzet.” A felmérés adatait még elemzik, de azt már tudni, hogy a hallgatók 40 százaléka elégedett a távoktatással, és a fennmaradó 60 százalék sem egyértelműen elutasító, hiszen sok volt a neutrális válasz. Budai Marcell szerint az eredmény egyáltalán nem rossz, hiszen ilyen szintű és gyors átállásra nem volt felkészülve senki sem lelkileg, sem infrastrukturálisan. A HÖOK mindenesetre azon lesz, hogy az ezen a téren várható átalakításban a hallgatók véleményét is figyelembe vegyék. Ennek érdekében újabb felméréseket fognak végezni a távvizsgáztatásról, a hallgatók elégedettségéről és megvizsgálják azt is, hogyan alakulnak az évfolyamátlagok a rendhagyó szemeszter után. A Szegedi Tudományegyetem is végzett egy hasonló felmérést. Ők azt tapasztalták, hogy a hallgatók több mint fele fárasztónak találta a képernyő előtti munkát, és közel felük tartotta nehezen a határidőket, de 64 százalékuk videoleckékből szeret tanulni, mert visszanézheti azt, amit esetleg nem ért meg elsőre. Közel háromnegyedük pedig elégnek találta az ilyen formában megkapott tanagyagot, és 84 százalékuk vélte úgy, hogy a hallgatóknak is változtatni kell a tanulási szokásaikon, ha ugyanolyan sikeresek szeretnének maradni, mint a tantermi oktatás idején.

Józsa János szerint amíg egy élő előadás inkább színházszerű szituáció, az online rendszerrel a hallgató részvételre, bekapcsolódásra, önálló gondolkodásra és a dolgok követésére kényszerül.

Adott esetben kimutatható, hogy ez nagyobb intenzitású tudásátadást eredményez, mint a hagyományos módszerek.

A Magyar Rektori Konferencia ezért komolyan foglalkozik azzal, hogy

a távoktatás ne maradjon kampányjellegű, hanem az oktatás szerves részévé váljon.

Ezért arra készülnek, hogy akár több szakmai konferenciát is szerveznek, ahol az oktatók, az oktatástudomány képviselői és a hallgatók tapasztalatait összegzik. Ezek alapján az elnök szerint ki lehet dolgozni egy nemzeti léptékű stratégiai tervet.

Az egyetemek maguk is készülnek erre. A Szegedi Tudományegyetem azt írta, a tapasztalatokat felhasználják a következő félév oktatásának megszervezésénél. A Szent István Egyetem rektora pedig azt mondta, már kinevezésekor elindított egy folyamatot annak érdekében, hogy a különböző alapozó tárgyak - matematika, statisztika, fizika, kémia - egyetemi szintű elméleti előadásait online valósítsák meg. A mostani félévben elhangzott és rögzített előadásokkal, legyártott órákkal együtt majd ezek is elérhetővé és továbbfejleszthetővé válnak az egyetem e-learning rendszerében, ami a rektor szerint nagy segítséget jelent majd a hallgatóknak.

A nagy teszt azonban még hátra van: Józsa János szerint a távoktatás sikerességének próbája addig a következő 4-5 hét vizsgái és záróvizsgái lesznek.