Majdnem másfél századot élt meg, mostanra vált fölöslegessé a távbeszélő-előfizetők jegyzéke.
Korábban nap mint nap az emberek rendelkezésére állt, most kiállítási tárgy lesz belőle is: múzeumba kerül az utolsó telefonkönyv. A hétköznapi, mégis fontos olvasmány sorsát az pecsételte meg végleg, hogy az egyik európai irányelvhez igazodva a hírközlési hatóság úgy döntött: 2022-től már nem kötelező papíralapú távbeszélőnévsort kiadni. Véletlennek köszönhető pusztán, hogy tavaly még éppen megjelent egy telefonkönyv, amelynek egy példánya ezektől a napoktól a budapesti Postamúzeum gyűjteményét gyarapítja.
Helye lenne a múzeumban az első telefonkönyvnek is, de abból egyetlen példány sem maradt fenn. Annyit tudni róla, hogy kézzel írták, és 23–54 közötti nevet tartalmazhatott. A legrégebbi, ami a múzeumban van, 1882-ben készült, egy évvel a magyarországi telefonhálózat megteremtése (1881. május 1.) után. Telefonszámok még nem szerepeltek benne – de a foglalkozás és a lakcím többnyire igen –, hiszen az akkori 238 előfizetőt név szerint kapcsolták.
15 dolog, ami gyorsan eltűnt az életünkből
Emlékszik még azokra az időkre, amikor videózás közben megkereste a telefonkönyvben a tudakozó számát, hogy kiderítse, hol juthat hozzá a legmenőbb PDA-hoz? Pedig nem is kell olyan messzire visszamenni, a felsorolt tárgyak még 10-15 évvel ezelőtt is a mindennapjaink részét képezték, az olyan kifutott jelenségekkel együtt, mint a távirat, a CD vagy a tamagocsi.
Kényszerhelyzetben van Orbán: Tusványoson újat és nagyot kell mondania, mint például egy vaskos jóléti csomag vagy egy népszavazás, emellett csak „kötelező elem” lehet Magyar Péter, az LMBTQ-emberek és az ukránok pocskondiázása. A Tisza elnöke sem dőlhet azért hátra: fel kell vennie a kesztyűt és kormányzóképességet is kell mutatnia.
Kigyulladt egy kioszk, a tűz átterjedt a kis boltokra, ahol egymás után robbantak fel a túlhevült gázpalackok.
A katasztrófavédelem több tanácsot is adott a várható rossz idő miatt.
