Hitler és Sztálin az általuk elképzelt „földi paradicsomot” akarták megvalósítani, de nem érdekelte őket, hogy a tervük emberek millióinak életébe kerül – mondta Laurence Rees brit történész, a Libri kiadásában megjelent, Hitler és Sztálin, a két zsarnok és a második világháború című könyv szerzője.
Lassanként közismertté válik az a fotó, amit egy fővárosi folyóirat, az Élet közölt 1915 tavaszán egy, körúton korzózó, honvédegyenruhát viselő fekete - vagy korabeli szóhasználattal élve - szerecsen férfiről. A korabeli lapok három, egymástól lényegi elemeiben is eltérő verzióban tálalták a férfi történetét, így még hősünk valódi nevét is bizonytalanság övezi. Ami biztos, hogy a Magyar Királyi Honvédségnek volt legalább egy fekete katonája.
Nemcsak orosz szokás a megfutamodó vagy szökni próbáló saját katonák feltartóztatása, de ők voltak a legkérlelhetetlenebbek ebben – nem túl sok haszonnal. A magyar honvédségnél is volt lehetőség arra, hogy a „harcfegyelem-biztosítók” helyszíni kivégzéséket hajtsanak végre.
Viktor Silov 81 évesen hunyt el, Ungváron.
A korát alaposan megelőző hibrid járgánnyal manapság maximum a 30 km/h-s zónákban lehetne gyorshajtani.
1863. április 9-én született Rátz tanár úr, akit szinte mindenki szeretett, akinél szinte mindenki szerette a matematikát, aki forradalmasította a tantárgy oktatását, aki zseniket nevelt, kiváló matematikusok sorát, aki nem csak az Evangélikus Főgimnázium fénykorának szerencsés növendékeiben hintette el a matematikai gondolkodásmód magvait, hanem a Középiskolai Matematikai Lapokon keresztül az egész ország érdeklődő diákjaiban.
A mai Spanyolország területén három évezreddel ezelőtt élő népcsoportok hallucinogén szereket használhattak egy új kutatás szerint.
A délvidéki mágnás csaknem 50 éven át lakott a fogadóban, az első ott töltött évtizede után minden kapcsolatot megszakított a külvilággal. Utánajártunk, hogy miért csinálta: különcségből, merő emberutálatból, esetleg szerelmi csalódás miatt tette, vagy csupán azért mert nem volt teljesen normális?
Évszázados kihasználásért és személyes megaláztatásokért vehet bosszút Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő, ha segítségre szoruló partnerként kezeli Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Sok tanulsággal szolgál a szocialista múlt ahhoz is, milyen szerep jut a kis Magyarországnak a nagyhatalmak játszmáiban.
A száguldó riporter. A riporterek királya. A kommunizmus legnépszerűbb propagandistája. A bécsi vezető forradalmár, akinél sűrűbb és változatosabb életet nem élt senki. Beszáguldotta az egész földgolyót. Regényei, háborús, bűnügyi riportsorozatai több mint húsz nyelven hódították meg a világot. Redl ezredes kémügyének „leleplezésével” vált igazán híressé. Ott állt Horthy Miklós tengernagy mellett a Viribus Unitis fedélzetén. A cseh identitású, magyar nevű, német ajkú ateista zsidó az életmódjához illően sztrókban halt meg 75 évvel ezelőtt, 1948. március 31-én.
A szovjet iparpolitika kritikátlan másolása vezetett ahhoz, hogy az 1950-es években a Rákosi Mátyás-féle kommunista vezetés a nehézipart fejlesztette. A hibából nem tanult az utókor, az Orbán-kormány most összeszerelő üzemmé változtatja az országot.
Több mint száz évvel ezelőtt, 1908 októberében történt az első fegyveres bankrablás Magyarországon.
Korábban képzőművészek, divattervezők és filmesek is közreműködtek az ellenség megtévesztésében. Egy amerikai elit alakulat legendás mutatványokkal verte át a németeket a II. világháborúban.
Veres István, a „first gentleman” rapid előléptetése adta az ihletet, hogy megnézzük, a korábbi korokban milyen körülmények között éltek hasonló eszközökkel a hatalom birtokosai és arra jutottunk, hogy a Vereséhez hasonló kinevezéseknek háborús és forradalmi időkben, vagy diktatúrák alatt volt divatja.
Hadik András a magyar történelmi szakirodalomban soha nem kapta meg az őt megillető elismerést, munkásságát igazán fel sem dolgozták teljes egészében. Egyedül Berlin elfoglalásának huszárcsínyét ismeri a széles közvélemény, pedig pályafutása, a Habsburg Birodalomban betöltött szerepe ennél jóval többet érdemelne.
Szerbiának húsz évvel ezelőtt volt leginkább esélye arra, hogy beilleszkedjen Nyugat-Európába. Ez az esély halt meg, amikor 2003. március 12-én a szerb kormányépület bejáratától másfél méterre meggyilkolták Zoran Djindjic miniszterelnököt. Ő volt a legkiemelkedőbb szellem és a legnyugatosabb tényező Szerbia politikai életében. Persze sok minden volt még ő, mielőtt az lett volna. Kommunista, anarchista, politikai fogoly, menekült... Ha rajta múlik, ma Szerbia liberális, alkotmányos királyság lenne az Európai Unióban. Vele készült 2002 márciusi interjúnkat is felidézzük.
Orvosszakértők most vizsgálják a kivégzett gyújtogató földi maradványait, újabb könyv feszegeti a nácik szerepét, és a háttérben történészbotrány is felsejlik az 1960-as évekből.
Megnéztük a Leica 1914-ben készült és ma már több milliárd forintos értéket képviselő úttörő fényképezőgépét, és a legújabb kamerás mobilt, valamint mobilos kamerát is kipróbáltuk. Wetzlarban, a fotósok Mekkájában feszegettük egy picit a fényképezés határait.
Páratlan, ezeréves középkori aranykincsre bukkant fémdetektor segítségével egy holland történész: a leletegyüttes négy arany fülbevalóból, két aranylevél csíkból és 39 ezüstpénzből áll – adta hírül a holland nemzeti régiségtár (Rijksmuseum van Oudheden).
A diktátorok egészségi állapota mindenkor államtitoknak számított, ezért is érte váratlanul a világot hetven éve Sztálin halálhíre. A Szovjetunió vazallus országaiban még magasabb fokozatra kapcsolt a „népek atyjának” dicsőítése, s ebben élenjárónak bizonyult „a legjobb magyar tanítvány”, Rákosi Mátyás és kézi vezérelt sajtója.
