Rejtélyes ókori civilizáció nyomai után kutatnak az arábiai sivatagban

Ez az a hely, ahol a halottak beszélnek az élőkkel – vélik a helyiek Szaúd-Arábia északnyugati részén. A sivatag aranyszínű homoktengerében sárgás, narancsos és vöröses színű sziklákba vájt sírkamrák és szentélyek, rajzok és feliratok mesélnek a múltról, az ókori nabateusok páratlan kultúrájáról. De al-Ula térsége a csend birodalma is, ahol a közelmúltig alig jártak régészek és turisták, ahol a koromsötét éjszakában fényszennyezés nélkül bámulhatók a csillagok. Nemrég azonban nagyszabású kutatások kezdődtek, hogy feltárják a főként a jordániai Petráról ismert birodalom második legfontosabb városát, Hegrát, és a környékét.

A nabateusok – az i. e. II. század közepétől 250 éven át virágzó – civilizációjának Szaúd-Arábiára eső része központi területén, egy Dunántúl nagyságú vidéken folyik a munka, több mint hatvan szakértőből álló nemzetközi kutatócsapat részvételével. Ekkora, jórészt feltáratlan területet ilyen szisztematikusan még sehol nem kutattak. A legkorszerűbb fényképezőgépek, radarok és drónok segítségével viszonylag gyorsan megtalálhatók a nabateus birodalom homokkal borított településeinek és építményeinek kontúrjai, hogy aztán a régészek már a megfelelő helyen kezdjenek ásni. Kezdetben abban reménykedtek, hogy félezer új lelőhelyre bukkannak. De már eddig is vagy ötezer maradványt találtak.