Fedőneve: állambiztonság. A titkosszolgálatok irányítása 1990 után is a régi kezekben maradt

Van egy mítosz, amely már 1990 óta mérgezi a demokratikus közéletet. E szerint a kádári diktatúra állambiztonsági és a demokratikus korszak nemzetbiztonsági szervezetei és jelentős részben átmentett személyi állománya egyaránt Magyarország nemzeti érdekeit szem előtt tartva működött, működik. A nemzetbiztonsági érdek jelszava mögé bújva minderről sikerült meggyőzni a rendszerváltás utáni korszak olyan politikusait is, mint a belügyminiszterből miniszterelnökké avanzsált Boross Péter vagy egy időben a nemzetbiztonsági bizottság elnöki tisztét betöltő Kövér László házelnök.

Az utolsó pillanatig nem hitte el a magyar titkosszolgálat, hogy itt rendszerváltás lesz

Idén ünnepeljük a rendszerváltás 30 éves évfordulóját, aminek velejárója volt a hírhedt III/III-as ügyosztály megszüntetése is. A magyar titkosszolgálat az utolsó pillanatig gyártotta a jelentéseket, de hiába volt minden pártban ügynökük, tehetetlenek voltak - erről beszéltünk Gyarmati György történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának volt igazgatójával.

Így aztán valamennyi kormány a kezdetektől akadályozta az állambiztonsági iratok nyilvánosságát. Ebben a szocialisták természetes módon voltak érdekelve, Kövér pedig felült a szolgálatok generálta mítosznak. A nyilvánosság kérdésében kezdetben vehemens szabaddemokraták 1994-ben kormányra kerülve sem voltak képesek érvényt szerezni akaratuknak, mi több, 2002 után beálltak a szocialisták mögé.

Huszadik alkalommal is leszavazta a Fidesz az ügynökakták nyilvánosságra hozását

„Az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről, valamint az állampárti vezetők és a diktatúra állambiztonsága hivatásos állományának egyes közhivatalok viseléséből való kizárása érdekében szükséges törvénymódosításokról" szavazott kedden az Országgyűlés. És a Fidesz nemet mondott.

Pedig például Kövér másoknál is jobban tisztában lehet azzal, hogy az egész titkosszolgálati átalakulás voltaképp olyan játszma volt, amely az állambiztonság szervezetének minél nagyobb átmentését célozta. Nem véletlen, hogy az „új”, mai nemzetbiztonsági szolgálatok még a pártállam végóráiban alakultak meg – 1990. február 14-én. S akkor tették rá a kezüket a diktatúra állambiztonságának megmaradt dokumentumaira is, hogy a következő időkben ezekkel tudják sakkban tartani a politikai élet szereplőit.