Nincs visszaút, ha a politikai vagy jogelméleti viták a büntetőjog terepére tévednek: Fleck Zoltán ügyében egy szerencsétlen mondat először alkotmányjogi vitába, majd feljelentésbe torkollott. A bűncselekményekkel dobálózó kormánypropaganda maga is bűnbe esik, amikor a hamis vádat egyszerű karaktergyilkossági eszközként használja. Már a gumicsontok sem a régiek.
Az Otthon Start névre keresztelt állami támogatással megspékelt lakáshitel a tervek szerint szeptember 1-jétől indul. A látszólag minden eddiginél kedvezőbb feltételek rendkívül csábítóak. Mielőtt viszont rohannánk a kasszához, nem árt tisztán látni a jogi kockázatokat is. A célközönség végül rosszabbul is járhat, mintha meg sem hirdették volna a programot.
Bár az előképek nem túl biztatóak, az új politikai szereplőket ez mégsem rettenti el attól, hogy ismét megpróbálkozzanak a lehetetlennel – vagy legalábbis a lehetetlennek tűnővel. A Tisza Párt szintén felismerte az elszámoltatás étoszában rejlő politikai tőkét, azonban annak kiderítéséhez, hogy valóban új korszak kezdődik-e, jó lenne ismerni a pontos eszköztárat.
A nyári melegben vajpuhára olvadt Alaptörvényt kenyérre kente a valóság: hiába akarta a kormány ellehetetleníteni a Pride-ot, annyian vonultak utcára, hogy a rendőrségnek nem maradt más választása, mint biztosítani az eseményt. A hétvégén történtek azt igazolják, hogy a nép joga és egyben felelőssége, hogy kordában tartsa a hatalmat. De várhatók-e még jogi lépések a résztvevőkkel szemben?
Jövő tavasszal húsbavágó kérdéssé válhat, hogy egy lehetséges kormányváltó erő pontosan meddig nyújtózkodhat az alaptörvény takarója alatt.
Ugyan az Európai Unió Bíróságának (EUB) április végén kihirdetett ítélete az úgynevezett AxFina-ügyben ismét ráirányította a figyelmet a magyar joggyakorlat hiányosságaira, de a devizahiteleseknek nem sok reménye maradhat a parlament múlt keddi döntése után. E heti írásomban az EUB új és korábbi döntései mellett a devizahitel-válság egészéből vonom le a tanulságokat.
A helyzet nagyon egyszerű: se az országra kötelező nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel, se az Európai Unió jogával, de még a szerencsétlen alaptörvénnyel sem összeegyeztethető a „a közélet átláthatóságáról szóló törvény” a jelenlegi formájában. Ha mégis elfogadják, azért akad pár jogi lehetőség az ellenállásra.
Egy tetszetős budapesti lakás ára és – a rendszerváltás óta példátlan módon – összesen ötvennégy ülésnapnyi kitiltás: ennyibe került Hadházy Ákos és öt momentumos képviselő füstgyertyás tiltakozása a Budapest Pride betiltását lehetővé tevő jogszabály parlamenti szavazásánál. A kormány által kimunkált törvényi keret valóban hungarikum?
Az alaptörvény április idusán kihirdetett tizenötödik módosítása bevezette a helyi közösségek önazonossághoz való alapvető jogát. Rossz híreink vannak eladóknak, vevőknek – és nem utolsó sorban ügyvédeknek is. Segítünk megérteni a módosító után egy nappal megjelent részletes törvényjavaslatot.
A drogszigort fokozó új salátatörvény a jól megszokott büntetőjogi elrettentéssel szorítaná vissza a terjesztést és a fogyasztást, miközben az alkoholról szemérmesen hallgat.
Mióta szigetelődött el ennyire hermetikusan az államfő a társadalomtól, sőt kicsoda, vagy inkább micsoda egyáltalán ma ez a közjogi intézmény? Az alaptörvény megfogalmazásában az államfőnek a nemzet egységét kellene kifejeznie, őrködve az államszervezet demokratikus működése felett. A Schmitt-Áder-Novák hármas kemény munkával feledtette ezt a nemes kötelezettséget a társadalommal, a bürokratikus hivatalok és kommunikációs szakemberek mögé bújó Sulyok Tamás pedig ott folytatja, ahol elődei abbahagyták.
Feladta a leckét a jogászoknak a törvénymódosítással és a tanúk befolyásolásával bonyolított bajai gyilkosság ügye. Ha a tettes valóban az elkövetés idején még fiatalkorú F. János volt, akkor jogi szempontból a legfontosabb kérdés most az, hogy elévült-e a büntethetősége vagy sem. Az e heti Közlönyben ebben segítek eligazodni.
Rendhagyó hírlevél a mai, mert kivételesen nem praktikus jogi tanácsokkal szeretném ellátni az olvasót. Ehelyett egy elviekben a nemek közötti egyenlőséget elősegítő, ám meglehetősen abszurd törvényjavaslatot mutatok be. Így igyekszem betekintést nyújtani a 21. századi magyar és külföldi jogalkotás kulisszái mögé, ahol ritkán tetten érhető feszültségeket és az írott jog elkalandozását figyelhetjük meg.Végül, de nem utolsósorban arra is megpróbálok magyarázatot adni, hogy általában állampolgárként hogyan élhetünk túl a paragrafusdzsungelben.
A Duna mondhatni nemzeti szimbólum. Nehéz olyan embert találni, aki nem szereti, de azért jobb lenne, ha a medrében maradna és nem köszönne be a nappalinkba. Sajnos számos honfitársunknak ez utóbbi elkerülhetetlenné vált a hó eleji heves esőzések miatt. Az e heti Közlönyben az árvíz apropóján a kárbiztosítási szerződések néhol cseles világába szeretnék nektek betekintést adni.
Komoly fejtöréssel indult az idei tanév. Különösen a tantestületekben izzott a levegő, mikor augusztusban új rendelet született, bizonytalanná téve a tanévkezdés mikéntjét. A káoszt furcsa módon éppen a szabályozottság növelése okozta. Az eheti Közlönyben próbáltam ebből a borzasztóan lyukacsos, új jogszabálymaszlagból kihámozni az értelmet és elmagyarázni nektek a helyzetet.
Szeptembertől részben elstartolhat a középiskolások ingyenes jogosítványszerzési lehetősége, bár az összes tanfolyamot és vizsgát magába foglaló rendszerig elő kellene teremtenie a költségvetésnek pár tízmilliárdot. Az ifjakon és a szülőkön kívül nem mindenki örülhet a lehetőségnek: a túlterhelt iskolai adminisztrációra újabb feladatok várnak, az autósiskolák a bevételi forrásukat féltik, míg azok a vezetni vágyók, akik már nem koptatják az iskolapadot, jelentős áremelkedésre számíthatnak.
A hivatali bürokráciában fulladozó emberről az irodalom és a filmművészet számtalanszor megemlékezett már: a rejtélyes eljárás áldozatául eső Josef K. (Franz Kafka: A per), az adatfeldolgozó osztály által őrületbe kergetett Sam Lowry (Terry Gilliam: Brazil) vagy a lelketlen vogonokkal hadakozó Arthur Dent (Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak). A technológia ezt a mindenki számára ismerős vergődést is megoldhatja majd, legalábbis a magyar állam valami ilyesmire vállalkozott a digitális állampolgárság programmal (DÁP). Hivatali kálvária helyett kényelmes mobilos ügyintézést kaphatnak a vállalkozó kedvű polgárok, akik jó, ha gondolnak az adathalászat lehetőségére is.
A jogtól sokan akár a szó hallatán is a falra másznak, talán nem is alaptalanul. Ez a hírlevél viszont azért jött létre, hogy érthetőbbé tegye a jog néhány olyan területét, amelyekbe nap mint nap belefuthatsz.
