A pára lehet az elsődleges megújuló energiaforrás?
Bátran gondoljunk a nedvességre is energiaforrásként.
Bátran gondoljunk a nedvességre is energiaforrásként.
Már egészen fiatal koruktól speciális diétára fognák a szarvasmarhákat.
Mit tehetünk, ha nem fúj a szél és nem süt a nap? A megújuló energiaforrások egyelőre kihívás elé állítanak bennünket, hiszen nem folyamatosan állnak rendelkezésre, és az energia hosszú távú tárolására sincs még gazdaságos megoldás.
Csak az elviteles dobozok forgalma a duplájára nőtt az elmúlt hónapokban.
Az elmúlt 10 évben 80 százalékkal csökkent a számuk Ázsiában, és óriási az illegális kereskedelmük is.
A Duna–Tisza közén a faültetés vezethet a terület elsivatagosodásához
Az Energiaklub elemzése szerint a Nemzeti Energia- és Klímaterv pont környezeti szempontból nem fenntartható, és teljesen hiányoznak belőle a környezeti és a társadalmi szempontok. A mostani klímatervvel valószínűleg meg se fogjuk közelíteni a 2050-re kitűzött zéró kibocsátást.
A sportruháktól elkezdve a luxusholmikon át hirdetnek már olyan holmikat, amelyek csak elenyésző arányban, vagy egyáltalán nem is óceáni hulladékból készülnek – mégis így árulják őket.
Egyre több halat fogyasztunk, ami a környezeti terhelés szempontjából jó hír, azonban az is fontos, hogy a halgazdálkodás és a halászat fenntartható kereteken belül történjen.
Az egyszer használatos gumikesztyűnél sokkal fenntarthatóbb megoldás.
Egyre hevesebb hirtelen esőzések és az egész országot sújtó aszály: Magyarország is a bőrén érzi a klímaváltozást. A túl sok és a túl kevés víz is probléma, és ez nemcsak a mezőgazdaságot, de a lakosok mindennapjait is egyre súlyosabban érinti. A probléma kezelésére több hazai településen természetes vízmegtartó megoldásokat építenek ki, amelyek mintaként szolgálhatnak egész Európában.
Egy Dél-Ausztráliában betolakodóként megjelent békafaj mindent megeszik, ami csak befér a szájába, ráadásul a meleget is jól tűri.
Ez csökkentheti az élelmiszerpazarlást is.
Benedek az állatkertben kapott új esélyt az életre a környezetvédelem világnapján.
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint a közös agrárpolitikának (KAP) nem sikerült visszafordítania a biológiai sokféleség évtizedek óta tartó romlását, aminek egyik fő oka továbbra is az intenzív gazdálkodás.