Kezdetben szorgalmazta a magyar kormány az egyszer használatos műanyagokat tiltó törvényt, az EU erre vonatkozó intézkedési javaslatát mégsem támogatta. Majd beterjesztették a törvényjavaslatot, sőt, tovább is mentek, mint amit az EU tiltana, ám kedden váratlanul visszavonták. Még az is lehet, hogy végül velünk maradnak a nejlonzacskók, ugyanis ez a kormány saját vállalása és az EU-s tiltás erre nem vonatkozik.
A változó, szélsőséges időjárás pont a legnagyobb gabona-, rizs-, szója- és kukoricatermelő régiókat fenyegeti a legjobban.
Egy friss jelentés arra figyelmeztet, hogy akár a negyedével is csökkenhet a terméshozam a klímaváltozás miatt Etiópiában, a világ hetedik legnagyobb kávétermesztő országában. Emiatt pedig drágulhat a kávé.
Globálisan 17 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás a koronavírus-járvány miatt, aminek majdnem a fele a felszíni közlekedés leállásának köszönhető.
Kutatók a klímaváltozás és a hurrikánképződés közötti összetett kapcsolatot igyekeztek feltárni.
Teljesen át kellene alakítanunk a társadalmi és gazdasági rendszereket ahhoz, hogy megelőzzük a katasztrófát. Az előrejelzések alapján ha nem változtatunk gyorsan és radikálisan, akkor 2050-ig ugyanígy pusztul majd a Föld.
A tárca épületének erkélyére telepítették a méhcsaládot.
Hatmillió tonna kávézacc keletkezik egy nap, amit akár bioüzemanyagként is lehet hasznosítani.
Természetes élőhelyek pusztítása, emberi tevékenység ide vagy oda, Ausztráliában az emlősök pusztulásának döntő százalékáért a házimacskák felelősek.
A kereskedelmi lánc polcain várhatóan júniustól már csak fából, bambuszból és cukornádból készült tányérokat, poharakat vagy evőeszközöket találunk majd.
A kormánypárt ugyanígy tett a Párbeszéd javaslatával is.
Január 1-jétől ne keressen se nejlonzacskót, se műanyag tasakot a zöldségeknek vagy a péksüteményeknek a boltokban: az EU által előírtakon felül is betiltana a magyar kormány egyszer használatos műanyagtermékeket.
Szolidaritás, a munka radikális újraértelmezése és demokratikus társadalom: több mint ezer, a nemnövekedéshez különböző szállal kötődő ismert tudós, szakértő, politikus, aktivista és művész támogatja azt a nyílt levelet, ami a gazdaság átalakítását szorgalmazza.
Európa-szerte egyre súlyosabb az aszály, víz nélkül pedig nincs sem élet, sem élelmiszer, legalábbis olcsó, biztonságos és bőséges semmiképp. Az egyre hevesebb és gyakoribb esőzések pedig csak tovább rontanak a helyzeten.
Májusban mutatja be az Európai Unió új uniós költségvetési javaslatát, benne a gazdasági helyreállítást érintő elemekkel. Ehhez kapcsolódóan több szakmai szervezet nyílt levélben kérte a magyar kormányt, hogy a gazdaság helyreállítását célzó olyan intézkedéseket fogadjon el, amelyek elősegítik az Európai Zöld Megállapodás tervezetében megjelölt célokat.
Ahogy elkezdték feloldani a koronavírus-járvány miatti korlátozásokat, a legtöbb európai nagyvárosban azonnal a többszörösére nőtt az autós forgalom.
A koronavírus-járvány miatti korlátozásoknak köszönhetően csökkent az energiafogyasztás, soha nem látott mélységekben az olaj ára. Akár egy „most vagy soha” helyzetben is lehetnénk, hogy végleg leszámoljunk a fosszilis tüzelőanyagokkal. De vajon bekövetkezik ez? Vezető hazai szakértőket kérdeztünk meg arról, hogy milyen jövőt jósolnak az olajiparnak és a fosszilis tüzelőanyagoknak.
A világjárvány miatt egyre inkább előtérbe került, hogy egyszer használatos csomagolások és műanyagok is jelentik az egészségünk zálogát. Az EU-ban ehhez képest pont ezek betiltása közeledik, a helyettesítők pedig jóval drágábbak. De még nagyobb gond, hogy nincs elég belőlük.
Az erdőirtásoknak jelentős szerepe van az állatokról emberre terjedő betegségek kialakulásában. Világszerte arra figyelmeztetnek a tudósok, hogy Kelet-Ázsiában és Brazíliában is nagy az esélye annak, hogy egy újabb járvány üsse fel a fejét. A jó hír viszont, hogy ezeket még megelőzhetjük.
Európa eddigi legnagyobb zöld homlokzata jött létre.
