Háromlábú sünivel ünnepli a környezetvédelem világnapját a fővárosi állatkert
Benedek az állatkertben kapott új esélyt az életre a környezetvédelem világnapján.
Benedek az állatkertben kapott új esélyt az életre a környezetvédelem világnapján.
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint a közös agrárpolitikának (KAP) nem sikerült visszafordítania a biológiai sokféleség évtizedek óta tartó romlását, aminek egyik fő oka továbbra is az intenzív gazdálkodás.
Januártól sem avart, sem kerti hulladékot nem lehet majd elégetni sehol az országban. Eddig az önkormányzatok szabályozhatták ezt.
Sokkal nagyobb az esélye, hogy alacsony testsúllyal jönnek világra a csecsemők, ha az édesanyjuk a terhesség alatt gáz- és olajkutak közelében él. Az alacsony születési súly sajnos számos egészségügyi problémához vezet.
Visszalépés a korábbiakhoz képest a kedd este benyújtott, egyszer használatos műanyagokra vonatkozó törvényjavaslat: végül nem tiltanák sem a nejlonzacskókat, sem a zöldséges-pékárus műanyag zacskókat. Utóbbinál ráadásul még a termékdíj is elhanyagolható lesz.
A világhírű főemlőskutató és a környezetvédő szerint az étkezési szokásainkat is radikálisan át kell alakítanunk, hogy megakadályozzunk egy következő világjárványt.
A világ egyik legnagyobb ékszercége 2025-re karbonsemlegessé szeretne válni. Az ékszereik 70 százaléka már most is újrahasznosított aranyból és ezüstből készül.
Elégtelennek tartják és jelentősen változtatnának a hazai klímatörvényen a szakmai szervezetek, amelyek szerint nagyon úgy tűnik, hogy Magyarországon nem lesz zöld helyreállás a koronavírus-válság után.
A világ legritkább főemlősfaja, a hajnani gibbon egy hímét és egy nőstényét fedezték fel.
Ismert emberek százai gondolják úgy, tévedés azt hinni, hogy a koronavírus-járvány előtti életünk normális volt. Új időszámítás kell – mondták Magyarországon is a nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozó magyar színészek, aktivisták és kutatók. Szépnek szép ugyan ez a gondolat, de mit jelenthet a gyakorlatban? Hogy alakítsuk át az életünket a járvány után? Induló cikksorozatunkban a nyilatkozat magyar kutatóit fogjuk erről kérdezni. Először Tosics Iván városkutató és szociológus ad tippeket.
Véletlenül fedezték fel a kutatók, hogy egy Új-Zélandon elő darázsfaj egy fajtája elpusztítja a kártevő repcebolhákat. Az alkalmazásukkal vegyszermentesen termeszthetnének a gazdák a repce mellett más növényeket is.
Itthon is munkalehetőséget biztosítana a zöld fordulat annak a több mint százezer frissen munkanélkülivé vált magyarnak, akik a koronavírus-járvány miatt veszítették el most a munkájukat – írja Fazekas Dóra közgazdász, a Cambridge Econometrics kutató-tanácsadó cég budapesti irodájának vezetője.
Nem vették elég komolyan a tudósok figyelmeztetéseit: az előrejelzések alapján pontosan tudhatták az ausztrál hatóságok, mikor és hogyan következnek be a bozóttüzek, mégsem léptek. A kutatók pedig annak is hangot adtak, hogy a jövőben egyre kevésbé lesznek megjósolhatóak az időjárási jelenségek.
Váratlanul vonták vissza a beterjesztett műanyagtörvényt múlt héten, indoklás nélkül. Az Index információi szerint soltvadkerti fideszes képviselők állnak a lobbi mögött.
Egy új tanulmány szerint sokkal több műanyagrészecske van az óceánokban, mint zooplankton, ami hatással van a tengeri élőlényekre és a klímaváltozásra is.
A koronavírus-járvány alatt annál jobban csökkenthetjük a fertőzés veszélyét, minél kevesebbszer megyünk bevásárolni és az előre csomagolt termékek is biztonságosabbak. A hazai köztudatban még tartja magát, hogy tartózkodunk a konzervektől és a fagyasztott élelmiszerektől, mert azt hisszük, jóval kisebb a tápértékük. Sokan, még a tudatosan táplálkozók közül sem tudják, hogy számos zöldség esetében sokkal jobban járunk a főttel és a fagyasztottal, mintha „frissen”, nyersen fogyasztanánk.
Elismerték, hogy a Mészáros tulajdonában lévő visontai keményítőgyár, a Viresol felelős a tavaly novemberi, hatalmas bűzzel kísért vízszennyezésért a Mátrai Erőmű telephelyén lévő Őzse-völgyi víztározóban.
Többféleképpen nyerhetünk a hulladékból energiát. Amíg a hulladékégető erőművek környezetszennyezőbbek és kisebb hatékonysággal működnek, egyre elterjedtebb és támogatott a technológia. Ezzel szemben a biogáz hatékonyabb, teljesen környezetbarát és alig használjuk ki, holott rengeteg hasznosítható szerves hulladékot termelnek nem is csak az élelmiszeripari cégek, de a háztartások is.
Míg a legtöbben az erdőirtásokra gondolnak a pálmaolaj kapcsán, az is fontos szempont, hogy az olajpálmák révén több ázsiai ország vidéki részén csökkent a szegénység.