Tápérték, élelmiszerbiztonság, ökológiai lábnyom és az élelmiszerveszteség csökkentése: minden érv a helyi termelésű élelmiszerek mellett szólna. Magyarország még szerencsés ebből a szempontból, a Föld nagy részén azonban kivitelezhetetlen, hogy rövidüljön az ellátási lánc az élelmiszeriparban.
Az eddig gyógyíthatatlan betegségek többmilliárdos kárt okoztak az ültetvényekben. Ez veszélyezteti az élelmiszeripart is, úgy tűnik azonban, hogy a biomérnökök megtalálták a gyógymódot.
Egyre több ország kezdi fejleszteni a kerékpárutakat, a koronavírus-járvány miatt ugyanis a tömegközlekedésnél jóval biztonságosabb kerékpárra pattanni. Budapest sem maradt ki a sorból, a Nagykörút Üllői út és Váci út közötti szakaszán is ideiglenes sávot létesítenek a bringásoknak.
A koronavírus-járvány kitörése miatt megtorpant a világgazdaság. Kína az elsők között van, ahol ezt újraindítják, az új gazdasági infrastruktúrára vonatkozó elemek azonban nem minden esetben szolgálják a zöld célokat.
A világjárvány gyökeresen átalakítja azt, ahogyan étkezünk. Ennek természetesen egészséges és kevésbé egészséges vonatkozása is van, sőt a vendéglátás jövőjére is jelentős hatással lehet.
Megúszhattuk volna válság nélkül az átállást egy tudatosabb életmódre, állítja Köves Alexandra ökológiai közgazdász, most viszont a recesszió kényszerítheti ezt ki. Az biztos, hogy az értékek úgy értelmezést nyerhetnek, és ez sok mindent megváltoztathat.
A gilisztákkal több tonna élelmiszerhulladékot etetnek meg, hogy a bomlásból eredő metán ne kerüljön a légkörbe, majd állateledel készül belőlük.
A mai klímasztrájkra 27 ország részvételével egy 24 órás körkapcsolásos globális élő közvetítéssel készül a Fridays for Future.
Kétszer akkor a pusztulás mértéke, mint amit a korábbi kutatások mutattak: a létfontosságú élőlények csökkenése Európában különösen nagy és ez a kutatók szerint sokkoló következményekkel járhat.
Katasztrofális számokat jósolnak a kutatók: az évtized végére akár 147 millió embert is érinthetnek az áradások.
Nyugati szomszédunk jelentős lépést tett a klímasemlegesség felé: a napokban az utolsó osztrák szénerőművet is bezárták.
Lehet vitatkozni azon, az utóbbi évek tavaszai közül melyik volt izgalmasabb a HVG életében. A magunk részéről mindegyiket ki tudtuk volna hagyni…
Antonio Guterres a Föld Napjának 50. évfordulóján osztotta meg hat pontból álló üzenetét, amelyben a kormányokat összefogásra és a gazdaság zöld újraindítására szólítja fel.
Már most jól látszik, hogy a koronavírus-járvány a 2008-as gazdasági válságnál is súlyosabb visszaesést jelent majd az ország gazdasági teljesítményében. Várhatóan rengeteg pénzt fog költeni a kormány a gazdaság felélesztésére, azonban a gazdaság klímabaráttá alakítása szempontjából nem mindegy, hogyan teszi.
A koronavírus-járvány után további korlátozásokat vezetnének be az autós forgalomra.
Már a koronavírus-járvány kitörése előtt is rohamosan nőtt az éhezés, amelyet a konfliktusok mellett a klímaváltozás és a gazdasági változások is befolyásolnak. A járvány pedig új fenyegetést jelent a sérülékeny lakosságnak.
A környék szállodái és panziói többnyire illegálisan töltötték fel belőle a medencéiket, ezért a tó vize elapadt.
Francia kutatók fedezték fel a kapcsolatot a klímaváltozás és a tengeri élőlények antibiotikummal szembeni ellenállóságának csökkenése között. Ez számunkra is rossz hír.
Vízhiányos területeken is friss vizet lehetne biztosítani a megoldással.
Egy friss kutatás eredményei alapján a tudósok szerint akár 100 évbe is telhet, mire regenerálódik a Mexikói-öböl a 2010-es olajkatasztrófa után, ami rendkívül súlyos károkat okozott a helyi ökoszisztémában.
