A koronavírus-járvány miatti korlátozásoknak köszönhetően csökkent az energiafogyasztás, soha nem látott mélységekben az olaj ára. Akár egy „most vagy soha” helyzetben is lehetnénk, hogy végleg leszámoljunk a fosszilis tüzelőanyagokkal. De vajon bekövetkezik ez? Vezető hazai szakértőket kérdeztünk meg arról, hogy milyen jövőt jósolnak az olajiparnak és a fosszilis tüzelőanyagoknak.
A világjárvány miatt egyre inkább előtérbe került, hogy egyszer használatos csomagolások és műanyagok is jelentik az egészségünk zálogát. Az EU-ban ehhez képest pont ezek betiltása közeledik, a helyettesítők pedig jóval drágábbak. De még nagyobb gond, hogy nincs elég belőlük.
Az erdőirtásoknak jelentős szerepe van az állatokról emberre terjedő betegségek kialakulásában. Világszerte arra figyelmeztetnek a tudósok, hogy Kelet-Ázsiában és Brazíliában is nagy az esélye annak, hogy egy újabb járvány üsse fel a fejét. A jó hír viszont, hogy ezeket még megelőzhetjük.
Európa eddigi legnagyobb zöld homlokzata jött létre.
Egy természet helyreállításával foglalkozó ökológus hívta fel a figyelmet arra, hogy egyáltalán nem szabadna azt hinnünk, hogy „kiültethetjük” magunkat a klímaváltozásból.
Bár az erdőirtás nem szűnt meg, a mértéke csökkent – közölte az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) legújabb jelentésében.
A klímaváltozás miatt túlszaporodó planktonok számtalan problémát okoznak, és bár meglepőnek tűnhet, de a himalájai jég és hó olvadása is közrejátszik ebben.
Áttörést jelenthet az eredmény abban, hogy a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbbá tegyük a növényeket.
Többet ártunk a környezetünknek azzal, hogy most otthon maradunk, mintha repülőre ülnénk. És az is rossz hír, hogy a légszennyezettség csökkenése fokozza a globális felmelegedést.
Közel sem csodaszer a faültetés: míg van, ahol a fák javítják a talaj vízellátottságát, máshol ellenkező hatást érnek el, és az elsivatagosodás veszélyét növelik. Ilyen Magyarországon a Duna-Tisza köze is. Továbbá vannak olyan fajok, amelyek többet árthatnak, mint használnak.
Ráadásul két évvel korábban, mint ahogy azt tervezték. Mondjuk, Greta Thunberg hazájától nem is vártunk volna mást.
Felfedezték a kutatók, hogy az algák tudnak géneket lopni a baktériumoktól, ezáltal jobban tűrik a stresszes, változó környezetet.
Bár utólag elnézést kértek, a környezetvédők szerint brutális kár keletkezhetett a tengerparti ökoszisztémában.
A műanyag mikroszemcsék minden eddiginél nagyobb koncentrációját mérték a kutatók a Földközi-tenger fenekéről vett mintákban, de valószínűsítik, hogy máshol is ugyanilyen mértékű lehet a szennyezés.
Akár 2-3 hét alatt is felszaladhatnak ránk a pluszkilók a mozgásszegény életmódból adódóan, az immunrendszerünk erősítése pedig kulcsfontosságú a koronavírus-járvány alatt (is). A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége adott hasznos tanácsokat, miből és mennyit fogyasszunk.
A koronavírus-járvány következtében hozott korlátozó intézkedések miatt körülbelül 40 százalékkal csökkent a nitrogén-dioxid és 10 százalékkal a szállópor koncentráció az elmúlt hónapban.
Olyan mikrobákat alkottak meg a fejlesztők, amelyek szobahőmérsékleten hetek, illetve sok esetben napok alatt bármilyen műanyag hulladékot, így polietilént, polipropilént és polisztirolt is lebontanak.
A szervezet az állampolgárok hiányát demonstrálta így abban a döntésben, amellyel a holland kormány a környezetszennyező nagyvállalatokat, a KLM légitársaságot vagy a Schiphol repteret segítette ki.
Most először mutattak ki budapesti csapvízben is mikroműanyagot. A víz mellett ráadásul a beltéri levegővel és az elfogyasztott élelmiszerekkel is kerül mikroműanyag a szervezetünkbe.
