Már azt hittük, búcsút intünk a nejlonzacskóknak, amikor kedden a kormány váratlanul, minden indoklás nélkül visszavonta az egyszer használatos műanyagok tiltásáról szóló, egy hete benyújtott törvényjavaslatot, és csak annyit ígértek, hogy egy későbbi időpontban tárgyalni fog erről az Országgyűlés.

Pedig a kérdés jó ideje napirenden van. Még 2018 májusában javasolt az Európai Bizottság uniós szintű szabályokat a műanyagszennyezés visszaszorítására, ennek része volt a tengereket is leginkább szennyező egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök betiltása. A magyar kormány akkor kezdeményezőnek tűnt ezen a téren: már októberben bejelentették, hogy 2019-től megemelik a környezetvédelmi termékdíjat az egyszer használatos műanyagtermékek visszaszorítása érdekében, és már akkor szóba került, hogy 2021-től a műanyag zacskókat is betiltják.

Akkor Makai Martina, a zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár azt is kiemelte, hogy Magyarország a vonatkozó európai szabályozást évekkel megelőzve jelentős mértékű termékdíj megfizetését írta elő 2012-ben, amivel sikerült csökkenteni a forgalomban lévő zacskók számát. A javaslat értelmében nem kilogramonként, hanem darabonként kellett fizetni a termékdíjat, ami hatvanszoros emelést jelent. A kormány a termékdíj-emelésnek is többször nekifutott az elmúlt években, ám többször is visszavonták utolsó pillanatban az emelésre vonatkozó javaslatot.

Betiltanák, de mégsem szavazták meg

Aztán jött a meglepetés: 2018 októberében, amikor az Európai Parlament ülésén tárgyalták az egyszer használatos műanyagok betiltásáról szóló javaslatot, a korábbi eltökéltség ellenére a Fidesz EP-képviselői nem támogatták azt, azzal az indoklással, hogy majd „néhány héten belül bemutatják a reális magyar álláspontot”.

Az ülésen egyébként hatalmas többséggel fogadták el a határozatot, amelynek értelmében 2021-től betiltja az EU azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők: így a fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat. A képviselők az Európai Bizottság eredeti javaslataiban szereplő termékek listájához hozzáadták az "oxidatív biológiai úton lebomló műanyagokból készült" árukat, például zacskókat – itt főként a bevásárlózacskókra kell gondolni –, illetve az expandált polisztirolból készült étel- és italhordókat is.

Az elutasítás érthetetlennek tűnt a Fidesz részéről annak fényében, milyen kezdeményezőnek tűntek már korábban a műanyag elleni harcban. Akkor a magyar lépést a Fidesz–KDNP-képviselőcsoport nevében Hölvényi György azzal magyarázta, hogy az uniós irányelvek előírásainak megfelelően Magyarországon kötelezővé vált a szelektív hulladékgyűjtés, de az új rendszer bevezetésével a beszerzett eszközök jó része feleslegessé válna, így nem lennének tarthatók a projektekhez tartozó tervszámok, ez pedig akár 140 milliárd forint uniós támogatás visszafizetését is maga után vonhatná.

Tovább is vitték, aztán visszavonták

Nem sokkal később ismét előkerültek a nejlonzacskók: Palkovics László még idén februárban, a klímavédelmi akcióterv bemutatásakor emelte ki, hogy az EU által tiltott egyszer használatos műanyagokon felül a magyar kormány a nejlonzacskókat is betiltaná 2021-től – a bejelentést örömmel fogadták a környezetvédelmi szervezetek is.

Az ITM május 13-án, kedd este nyújtott be törvényjavaslatot, ami tartalmazta az EU által tiltottakon felüli egyszer használatos műanyagok mellett a könnyű és nagyon könnyű, ezen belül a biológiailag lebomló zacskók forgalomba hozatalát, így a nejlonzacskót és a zöldséges-pékárus műanyag tasakokat is.

Az egyszer használatos műanyagok kivezetését megcélzó törvényjavaslatot az ITM eljuttatta az Országos Környezetvédelmi Tanácshoz (OKT). Információnk szerint a kormány május 6-án tárgyalta “az egyes műanyagtermékek forgalomba hozásának korlátozásáról és a gyártók innovatív technológiaváltásának támogatásáról" szóló rendeletcsomagot. Az egyes egyszer használatos, valamint egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásáról szóló rendeletet a kormány 6-án elfogadta, azt viszont nem tudjuk, hogy a rendeletnek a visszavont törvényjavaslat fényében mi lesz a sorsa.

Korábban a csomagolószakma is megjegyezte, hogy a vendéglátóiparban használt csomagolásoknak (a tiltás tárgyát képező, kiszállításhoz használt eszközöknek) nincsenek megfelelő helyettesítői – és ezekre a koronavírus-járvány alatt megnőtt az igény. Ennek fényében persze az tűnik furcsának, hogy a törvényjavaslatot is bőven a koronavírus-járvány kellős közepén nyújtotta be a kormány.

A „műanyagtörvény” visszavonását a Greenpeace Magyarország érthetetlennek találta. A szervezet kezdeményezte 2019 áprilisában a nejlonzacskók tiltásának beemelését is: az erre irányuló petíciót negyedmillióan írtak alá. Már csak azért is furcsa szerintük a visszavonás, mert a kormány rendeletcsomagja – az uniós kötelezettségen túlmenve – még a műanyag zacskók betiltásáról is rendelkezett volna, így viszont az egyszer használatos műanyagok körüli huzavona folytatódik tovább. A Greenpeace ezért azt várja a kormánytól, hogy mihamarabb, napokon belül terjesszen be egy hasonlóan ambiciózus javaslatot, a parlamenttől pedig azt, hogy azt haladéktalanul vegye napirendre.

Dolgoznak rajta, de nem tudni, pontosan min

A szándékokkal kapcsolatban az is kételyekre adhatott okot, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az egyszer használatos műanyagok tiltását a múlt heti Kormányinfón „uniós kényszernek” nevezte, amit nem önszántából tett a kormány, hanem egy brüsszeli előírás miatt. A hirtelen visszavonás mégis meglepetést okozott.

A visszavonás bejelentése után a hvg.hu-nak Schmuck Erzsébet, a LMP társelnöke és az indítvány tárgyalására kijelölt fenntartható fejlődés bizottsága elnöke azt a választ kapta az ITM államtitkárától, hogy

még dolgoznak a törvényszövegen, de azt nem tudták kérdésére megmondani, meddig, vagy mikor terjesztik be újra.

 

Az ITM szerdai közleményében megerősítette, hogy az Országgyűlés későbbi időpontban tárgyalja az egyszer használatos műanyagok betiltásával kapcsolatos törvénymódosítási javaslatot. Indoklásként arra is kitértek, hogy a járványhelyzet hátráltatta az uniós döntéshozatalt, így mindmáig hiányoznak az egyszer használatos műanyagtermékekre vonatkozó előírások és iránymutatások, konkrét példák arra, hogy a kapcsolódó irányelv alkalmazásában milyen termékek minősülnek egyszer használatos műanyagterméknek. Indokként fogalmazták meg azt is, hogy a gazdaság újraindításának egymásra épülő intézkedései során figyelembe kell venni, hogy a járványhelyzet hatásai következtében számos hazai iparági vállalkozás szorul segítségre abban, hogy lélegzetvételhez jutva stabilizálja működését – ezért az ITM ágazati egyeztetéseket folytat, illetve tervezi az ütemezést a hatékony végrehajtásról.

Arra azonban már nem tértek ki, hogy a törvényjavaslat változik-e és hogy az uniós irányelvnek felel majd meg, vagy a korábban beemelt nejlonzacskók és zöldségestasakok is a tiltás tárgyát fogják-e képezni.