Ismét az érzelmeket felkorbácsolni próbáló álhírt terjesztenek ismeretlenek Orbán Viktorral a főszerepben, melynek tartalma szerint a kormányfőt senki nem kritizálhatja büntetlenül. A "cikk" Koncz Zsuzsa és Bródy János új dalához kapcsolódva született.
De ma már nehezebb a dolguk az álhírterjesztő ügynököknek.
A Natural News oldalán válogatott "hírek" voltak olvashatók, többek közt összeesküvés-elméletekről és a hivatásos orvoslással szembeni áltudományos cikkekről, de mindez már csak történelem, a Facebook ugyanis elkaszálta a több mint 3 millió követővel bíró oldalt.
Donald Trump amerikai elnök sokszor hangoztatta már a közösségi média szerinte cenzúrát alkalmazó tevékenységét. Úgy tűnik, az USA első embere forral valamit, amivel akár korlátozhatják is ezeket a cégeket.
Szombat óta uralja a kormányközeli sajtót a hír, hogy az Európai Bizottság megtámadta a júliustól induló babaváró támogatást. Az ő nyelvükön mindez azt jelenti, hogy a magyar családokat támadják, a menekülteket segítik, a terrorizmust pedig finanszírozzák. Utánanéztünk, miként működik a propagandagépezet. A lényeg – ahogy eddig is – az üzenet egyszerűsége.
Egy amerikai cég szerint az orosz hátterű, fake newst előállító, 500 ezres netes robothadsereg befolyásolja az európai közvéleményt az EP-választás előtt is. Leginkább a migráció témakörében születnek országokra egyénített tartalmak, de bármi jól jöhet, amely növeli a megosztottságot, és gyengíti a demokratikus intézményrendszerbe vetett hitet.
A mákosguba-rajongók apokalipszisét jósolták az uniós csatlakozás előtt, de az akkori hírek szerint a magyar néplélek egy másik fontos szenvedélye, a disznóölés is Brüsszel áldozatául esett volna. Disznót azóta is vágunk, bejglit azóta is eszünk utána, és Soros György sem foglalta el Brüsszelt. Megcáfoljunk az elmúlt 15 év legemlékezetesebb EU-s álhíreit.
A következő hetekben megsokasodhatnak a választókat befolyásolni próbáló anyagok a Twitteren, a mikroblog ezért egy új eszközt ad a felhasználók kezébe, amivel jelenthetők a megtévesztő tartalmak.
Ezt állítja az Európai Bizottság sajtóosztálya az Indexnek, amely észrevette, hogy az Európai Bizottság elnökének nyilatkozatából eltűnt a harcias félmondat.
Porig rombolták, rejtélyes csomagokra bukkantak a környékén, terrortámadásra utaló bizonyítékok kerültek elő – ilyen szalagcímekkel futnak a közösségi médiában azok az (ál)hírek, amelyek a Notre-Dame-ban keletkezett tűz kapcsán kezdtek terjedni. És sajnos nagyon sokan meg is osztják őket, óriási lökést adva ezzel a hazugságoknak.
Nem lehet egyszerű dolguk a kamuhíres oldalak szerzőinek, mikor reggelente a tükörbe néznek. A látogatottság – és így a reklámbevételek – növelése érdekében még a Notre-Dame katedrális katasztrófáját is meglovagolják. Főszerepben: Orbán Viktor.
A Facebook egy új stratégiával vágna neki az álhírek, a gyűlöletbeszéd és a problémás tartalom eltávolításának.
A WhatsApp fejlesztői egy új funkcióval szeretnének gátat szabni az álhírek terjedésének a platformon.
Három embert bíróság elé állítottak szerdán gyorsított eljárásban, miután két nappal ezelőtt romákra támadtak a Párizshoz közeli Clichy-sous-Bois-ban. A romákról a közösségi oldalakon azt az álhírt terjesztették, hogy gyerekeket raboltak el.
A WhatsApp már tesztelés alatt álló funkciójával könnyen megtalálható majd, honnan is származik egy fotó. Különösen jól jöhet ez a manipulált képek elleni küzdelemben.
A Ripost szerint ma egy szökött foglyot keresett a rendőrség, ezért leállt a villamosközlekedés a Nagykörúton. Valójában csak egy rendőrautó ütközött a villamossal.
Sőt, az új törvények szerint az állami jelképeket sem lehet csúfolni az interneten.
A március 15-i nemzeti ünnep elé időzítette az egyik álhíroldal annak a levélnek a közzétételét, amely állítólag Orbán Viktor bejelentését idézi. Amennyire nagyképű a szöveg, annyira hamis is.
Új törvénytervezeteket szavazott meg az orosz parlament, amellyel az interneten terjedő álhíreket szeretnék nullára redukálni. Az intézkedésekkel viszont több probléma is van, például az, hogy a kormánykritikus hangok elnémítására is felhasználhatók. Így aligha lehet kétségünk afelől, hogy a rendelkezések inkább az orosz politikai érdekeket kívánják szolgálni, nem pedig a társadalmét.