A negyven év alatti nők első házasságkötésükkor igényelhetnek kamatmentes kölcsönt – a babaváró hitelt először, ebben a formában Orbán Viktor vetette fel idei évértékelő beszédében. Az erről szóló törvényjavaslatot pedig március 8-án nyújtotta be az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

A jelenlegi tervek szerint 2022 végéig működő babaváró hitelprogramban legfeljebb 10 millió forintot kaphatnak azok a házaspárok, akiknél július elseje után érkezik a baba, a feleség pedig 18 és 40 év közötti. Feltétel az is, hogy legalább a pár egyik tagja dolgozzon vagy biztosított legyen, mindketten büntetlen előéletűek legyenek, és ne legyen adótartozásuk. Egyetlen gyerek érkezése esetén a hitel már kamatmentes, ha pedig három utód születik, úgy a teljes összeget visszafizetését elengedik. A részletekről itt írtunk.

Nincs változás: évek óta erről beszélnek

A program jól illeszkedett a Fidesz évek óta változatlan kommunikációjába a családok védelméről, ráadásul rímelt a menekültügyre is, hiszen Magyarország "a kereszténységet védi": míg a hanyatló Nyugat a bevándorlással próbálja megoldani demográfiai problémáit, addig mi, magyarok szülni fogunk.

Már persze, ha Brüsszel hagyja ezt nekünk, hiszen a legújabb, az Európai Bizottság ellen indított támadás alapján

azt hihetnénk, hogy már ezt sem engedik a nyugati bürokraták.

Az egész ügyet a múlt szombati Magyar Nemzet robbantotta ki: a hagyományosan legolvasottabb lapszámuk nyitósztorija arról szólt, hogy „az Európai Bizottság szerint sértheti az uniós versenyjogot a magyar kormány egyik legújabb családtámogatási intézkedése, a babváró támogatás”. Az írás szerint a bizottság problémásnak véli a százszázalékos állami támogatás mértékét, illetve annak is felvetődött a lehetősége, hogy egyes pénzpiaci szereplők versenyelőnyhöz jutnak azáltal, hogy részt vesznek a programban.

A cikkben nem változtattak azon az eddig jól bevált módszeren sem, hogy lehetőleg minél egyszerűbben próbálják meg átadni az üzenetet. Az alcím szerint: „A családok segítése zavarja Brüsszelt, a terrorizmus pénzelésére alkalmas migránskártyák nem”. (Ez utóbbi persze nem igaz, erről épp a hétvégén írtuk meg, miért hazugság.)

Ezen felül érdemes megemlékezni a képillusztrációról is: az egyik oldalon egy boldog, magyar – legalábbis fehér –, férfiből és nőből álló családot láthatunk, a másikon két, sötétebb tónusú bőrű férfit és egy gyereket a bankautomata előtt. Ezek után nehéz beleképzelni a véletlent abba, hogy a menekülteket bemutató fotónál két férfival ábrázolják a családot. A két kép alatt pedig a szöveg: „A kabinet a gyermekvállalást ösztönözné, az uniós bürokraták inkább ingyenpénzzel erősítenék a bevándorlás folyamatát”.

Rárepült az egész Fidesz és a holdudvara

Nem meglepő módon a hír egyből nagy népszerűségre tett szert a kormányközeli médiumokban. Az Origo már reggel fél kilenckor szemlézte az anyagot, azóta pedig hat cikket adott ki a témában. A címek kitalálásával azonban láthatóan nem sok időt töltöttek a szerzők: Brüsszel megtámadta az új magyar babaváró támogatást; Kettős mércét alkalmaz Brüsszel a magyar családokkal szemben; Brüsszel a babaváró támogatást támadja, de a migránskártyát osztogatja; Dömötör Csaba: Irányváltást kell kikényszeríteni Brüsszelben; Az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a babaváró támogatást; Hónapok óta támadja a babaváró hitelt az Európai Bizottság.

Ehhez képest a Pesti Srácok négy, illetve a 888.hu három, hétfő délelőtt 11 óráig megjelent anyaga szinte visszafogottnak tűnik, főleg úgy, hogy utóbbiak a Magyar Nemzet cikkét is csak délután öt után tették ki szombaton.

Az ilyen téma természetesen a politikusokat is megmozgatja, az MTI már szombat reggel fél kilenckor hirdette Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkárának 10 órára meghirdetett sajtótájékoztatóját, amelyen „reagál a babaváró támogatást ért brüsszeli aggályokra”. Ennek megfelelően 12:41-kor már olvashattuk Rétvári fő üzenetét: „Brüsszelben azt a támogatást, ami nem a migránsokat, hanem a magyar családokat segíti, kritizálják”. Az államtitkár itt bejelentette, hogy „Brüsszel az előzetes egyeztetési eljárásban kifogásolta a magyar kormány által bevezetni kívánt babaváró támogatás bankokon keresztüli folyósítását”. Nem részleteznénk, de a sajtótájékoztatón természetesen szó volt a migránskártyákról és a kettős mércéről.

Aznapra több politikusi megszólalás nem jutott, ám az MTI-nek sikerült még szombaton megszólaltatnia Farkas Örs politikai elemzőt, aki szerint „a magyar családokkal szemben alkalmaz kettős mércét Brüsszel, őket támadja a brüsszeli bürokrácia akkor, amikor versenykorlátozást emleget a babaváró támogatás esetében”. Mindez nem elég, hiszen "politikailag logikus, csak elég aljas húzás" a szerinte teljesen megalapozatlan brüsszeli támadás.

Az MTI hírszerkesztőinek a munkájába ez befért, az viszont már nem, hogy felidézzék, az Index szombaton megkérdezte az Európai Bizottságot az ügyről, és a testület egyből közölte: még csak nem is hallottak arról, hogy bármiféle kifogása lenne a babaváró támogatással kapcsolatban.

Ezzel szemben másnap már fél nyolckor kint volt a hír, amely szerint Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára arról beszélt a Magyar Rádió Vasárnapi újság című műsorában, hogy „a családtámogatási programot ért támadás még egy ok arra, hogy májusban irányváltást kényszerítsünk ki Brüsszelben”. Végül vasárnap 10 óra után nem sokkal kikerült az a hír is, hogy az Európai Bizottság közleményben cáfolta a babaváró programmal kapcsolatos vizsgálatot. Igaz, erre mindössze három mondat jutott, ekkora terjedelmű volt az egész MTI-hír.

Alig kevesebb mint három órával később Dunai Mónika fideszes országgyűlési képviselő tartott sajtótájékoztatót, mondván: „egészen megdöbbentő, hogy a hírek szerint Brüsszel a babaváró támogatást támadja, de a migránskártyát osztogatja”. Újabb három óra múlva már Hollik István kormányszóvivő mondatait olvashattuk az MTI-ben, miszerint – hiába a cáfolat – „az Európai Bizottság az előzetes egyeztetések során kifogásolta a babaváró támogatást, és nem hagyta azt jóvá”. Ez sem volt azonban elég, egy órára rá a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye is megjelent: „hiába próbálják tagadni, attól még tény marad, hogy az Európai Bizottság kifogásokat emelt a babaváró támogatással kapcsolatban”.

Ezek után az már nem is volt meglepő, hogy a Magyar Nemzet hétfőn ismét ezzel a témával indított.

A lap – a Három királyfi, három királylány mozgalom hét végi, „Emeljünk magasba minél több gyereket!” című rendezvényen készült fotót felhasználva – ezzel a képaláírással operált: „Egyetlen hazánkban élő család jövőjéről sem dönthetnek szakmainak álcázott kifogásokkal”.

De mik is voltak ezek a kifogások?

Három feltételezés épül egymásra, amelyek közül egyik sem valósult meg

Az Európai Unió versenyjoga szigorúan szabályozza az állami támogatásokat, márpedig a kamattámogatás ilyen. Ám, mint azt a bizottság közleményében is megjegyzi: „az EU-szabályok nem vonatkoznak a magánszemélyeknek adott támogatásokra”. Tehát ha bármilyen kifogás vetődne fel a hitellel kapcsolatban, az nem érintené a családokat, legalábbis abban az értelemben nem, hogy semmiképpen nem büntetnék meg a kölcsönt felvevő személyeket.

A tiltott állami támogatás miatti vizsgálat mégsem zárható ki teljesen – hétfőn a Magyar Nemzet ugyanis arról írt, hogy a szakértői egyeztetés során a bizottság felvetette az ezzel kapcsolatos kockázatokat. Ám ez abban az esetben lenne elképzelhető, ha a kormány kijelölne bizonyos pénzintézeteket, amelyek forgalmazhatják a terméket, vagyis másokat kizárna a lehetőségből.

Erről ugyan nem volt szó, ám egy ilyen felvetés nem lenne teljesen légből kapott: elég a cafeteriarendszer átalakítására gondolni, amikor egy törvénymódosítással csak az Erzsébet-utalványt forgalmazó cég számára tették lehetővé a kedvezményes adózást. Az emiatt indított uniós eljárás végén az Európai Bíróság semmisítette meg a törvényt, míg a hátrányosan érintett három francia cég által indított perben a washingtoni választottbíróság ítélte el a magyar gyakorlatot.

Vagyis kár a cégeket érte, amelyek pereltek emiatt. Amiatt nem érte hátrány a magyar dolgozókat vagy nyugdíjasokat, hogy ők Erzsébet-utalványt kaptak a munkahelyükön vagy épp a kormánytól karácsonyi ajándékba. (Leszámítva természetesen azt, hogy a választottbírósági ítélet nyomán a magyar állam 50 milliárd forintot köteles fizetni a kiebrudalt cégeknek a magyar adófizetők pénzéből.)

Felvetődött még egy kifogásolható pont az egyeztetésen: mivel az állam rögzíti, mekkora költségeket viselhet a hitelfelvevő, a kamattámogatás pedig 100 százalékos, gyakorlatilag nincs verseny a bankok között, hiszen nem tudnak még kedvezőbb feltételeket kínálni. Ezért azt vetették fel az uniós szakértők, hogy legyen például a kötelező kamattámogatás 80 százalékos, hiszen így meglesz a verseny. Ez azt jelenti, hogy a hitel nyújtása során a bankok ennél kínálhatnak magasabb támogatást is, persze saját kockázatukra. És nem azt, hogy megtiltják a 100 százalékot.

Ez egyébként a Magyar Nemzet birtokába került egyeztetési dokumentum alapján írt cikkben is olvasható – már azoknak, akik eljutnak idáig olyan mondatok között, mint hogy „A bizottság nem adta előzetes jóváhagyását a program elindításához, hiányzik az úgynevezett megerősítő levél. Ha ez nincs, az a bankok számára visszatartó tényező, magyarul akadályozza a program elindulását.”

Ha már itt tartunk: a bizottság azért nem adta előzetes jóváhagyását a program elindításához, mert ebben az esetben arra nincs szükség. Az egyeztetést sem Brüsszel, hanem a Pénzügyminisztérium kezdeményezte, ami kiderül a Magyar Nemzet írásaiból is – más kérdés, hogy a címekben már az szerepel, „Brüsszel megtámadta a babaváró támogatást”.

A cikkekből az is kiderül, miért fordult a kormány az Európai Bizottság illetékeseihez. A Magyar Bankszövetség ugyanis aggódott, hogy ha bárki feljelentést tesz a rendszer működése miatt, és – mivel erre kötelezett – vizsgálódni kezd a bizottság, majd esetleg később kedvezőtlen ítélet születik az ügyben, akkor a bankoknak vissza kell fizetniük az állami támogatást. Vagyis három feltételezés épül egymásra, amelyek közül egyik sem valósult meg, de ha mégis, az sem a családokat érintené.