Betiltják a mákos gubát

A mák termesztésének a tiltása az egyik legmakacsabb tévhit volt az EU-ba lépésünk előtt, csoda, hogy a magyarok ennek ellenére több mint 83 százalékos arányban szavazták meg a csatlakozást az erről rendezett népszavazáson. Persze kiderült, hogy egy szó sem igaz az álhírből, így legfeljebb csak az jelent akadályt a mákos guba készítéséhez, hogy az elmúlt hónapokban megdrágult a mák.

Aréna2000

Szabályozzák az uborka görbületét

Az uniós túlszabályozás legendás példájának tartják azt, hogy a legmagasabb minőségi kategóriába tartozó zöldségek és gyümölcsök esetében (nem csak a görbületre vonatkozó) sztenderdeket írtak elő – ahelyett, hogy azt egyszerűen a piacra bízták volna. Valójában olyan ajánlásról van szó, amelynek már csak azért sem volt jelentősége, mert ha valaminél nem érdemes ennyire rugalmatlan szabályokat hozni, az a zöldségpiac. Rájött erre az EU is, és 2008-ban eltörölte a rendelkezést. Pedig – mint egy dokumentumból kiderül – az akkori magyar kormány szerette volna megakadályozni a szabályozás eltörlését.

Játékot kell adni a disznóknak

Sok más tévhithez hasonlóan ezt is a brit sajtónak köszönhettük a kétezres évek elején. Az alaphír az volt, hogy a gazdáknak 90 napjuk maradt valamilyen játékszerrel felszerelni az ólakat, különben az EU megbünteti őket az állatok untatása miatt.

Horváth Szabolcs

A valóságban egy akkortájt hatályba lépett uniós irányelv azt várta el a tenyésztőktől, hogy valamiféle mozgatható eszközt biztosítsanak a sertések élénkítésére, ami lehetett szalma, széna vagy komposzt is – nem kellett csörgő labda.

Az EU betiltja a házi disznóvágást

Kevés ennél makacsabb álhír volt az elmúlt 15-16 évben, az hagyján, hogy néha újra előbukkant, de időnként még a politikusok is verték miatta az asztalt. De a magyar népléleknek ennyire fontos hagyományt azért nem hagyta teljesen érintetlenül az unió.

Fülöp Máté

A csatlakozás előtt a kábítást várták el a korábban csak valamilyen vágóeszközzel és némi pálinkával operáló böllérektől, aztán azt igyekeztek tisztázni, hogy a feldolgozott hús higiéniai szempontok miatt ne kerüljön be a kereskedelmi láncba. Utoljára tavaly került elő a tiltás híre, ám kiderült, hogy valójában csak engedélykötelessé tették a leölést az afrikai sertéspestis által fenyegetett területeken.

Az EU betiltja a magyar akácot

Jó, ez nem a csatlakozás előtt, hanem tíz évvel később, a 2014-es választási kampány idején került elő, mégis méltó párja a korábbiaknak. Olyannyira, hogy az agrártárca a tiltás elkerülése érdekében még hungarikumnak is minősítette az Egyesült Államokból behozott, a XVIII. századtól telepíteni kezdett, majd kiirthatatlanná vált növényt – amelynek a homok megfogása helyett inkább a kiváló magyar akácmézet köszönhetjük.

Az igazság az volt, hogy az EU döntött egy olyan lista összeállításáról, amelyre az unió élővilága számára is veszélyes invazív fajok kerülnek. A lista végül a magyar tiltakozás ellenére megszületett, azt rendszeresen frissítik is.

Az akác természetesen nem került rá.

Az EU betiltja a lángost

A magyar sajtó elmúlt években tapasztalt átalakulásának köszönhetően már nem kell feltétlenül a brit sajtót lapozgatni uniós álhírekért. A Ripost 2017 végén a német Bildnek a döner betiltásával riogató híre nyomán okoskodta ki azt, hogy Brüsszel betiltaná a lángost is. Ezt azzal magyarázta a lap, hogy az unióban korlátoznák az élelmiszerek akrilamid-tartalmát, ez az anyag pedig a magas hőfokon, bő olajban kisütött ételekben található meg. Vagyis ezeket betiltanák, világos, nem?

MTI / Marjai János

Persze már a Bild alaphíre is nettó baromság volt, hiszen nem arról volt szó, hogy Brüsszel a foszfáttartalma miatt betiltaná a gyorskaját, hanem hogy az Európai Parlament egyik bizottsága javasolta azt, hogy az előzetes vizsgálatok elkészülte előtt ne szülessen meg a foszfáttartalom esetleges korlátozásáról szóló szabályozás. Természetesen a lángosos ráadás sem igaz: abban az esetben csak azt várják el, hogy kevesebb akrilamid szabaduljon fel az ételek elkészítése során.

Az EU betilt mindent

Az internet persze még a bulvársajtónál is kedvezőbb táptalaj a hülyeségek számára, így a teljesség igénye nélkül – néha persze szintén brit forrásból – a következő dolgok bukkantak fel a betiltandó dolgok nem létező listájára: a gyógynövények, a szódabikarbóna és az azt tartalmazó húskészítmények, a modellvasút, a friss tészta, a pizza, a camembert, és így tovább.

Létrejön az Európai Egyesült Államok

Bár a föderális állam szerkezetét pontosan soha nem határozták meg, politikusok időről időre azért szeretnek riogatni vele. Ehhez képest a politikai unió csíráját sem sikerült életben tartani. Az erre hivatott Európai Alkotmány, amelynek a célja pont az lett volna, hogy a nagy 2004-es bővítés után erősítsék az EU demokratikus legitimitását, az első adandó alkalommal elvérzett: két alapító tagnál, Franciaországban és Hollandiában is népszavazáson utasították el a hároméves munkával összehozott okmányt. A politikai szálakat kigyomlálva született aztán meg a Lisszaboni szerződés. Az Egyesült Államokból pedig annyi maradt, hogy – főleg az euró életben tartása érdekében – a válság után szorosabbra fűzték a gazdaságpolitikák koordinációját.

Soros György irányítja az EU-t

Tény, hogy az üzletember jó viszonyt ápol az Európai Unió vezetőivel, amit jórészt arra is vissza lehet vezetni, hogy mindegyiküket ugyanaz a cél vezérli: az európai integráció erősítése. Soros számos írásában elemezte is az EU helyzetét, így nem meglepő, hogy a menekültkérdés kezelésével kapcsolatban is írt egy cikket még 2015-ben – ezt emlegeti a kormány Soros-tervként -, 2017 nyarán pedig egy brüsszeli uniós konferencián beszélt az EU előtt álló legnagyobb veszélyről, a trójai falóként és maffiaállamként is emlegetett Orbán-rezsimről.

Máté Péter

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az EU-t az üzletember irányítaná. Mint azt Brüsszelben elég sokszor elmondják, az unió végső döntéshozó szerve a Tanács, amelyben a tagállamok kormányainak képviselői ülnek. Köztük a magyar kormány tagjai is.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.