„Sokféle szempontból érdekes Újlipótváros, most egy olyan történelmi túrát szerveztünk, ahol az államszocializmus titkait, helyszíneit és legendás személyeit idézzük meg” – mondta Merker Dávid, a Hosszúlépés. Járunk? csoport vezetője vasárnap, az Aczél György nyomában Újlipótvárosban című séta indításán.
A túrán körülbelül két óra alatt bejárjuk a Szent István park, Pannónia utca, Pozsonyi út környékét, ahol épületek, emléktáblák és szobrok jelölik a megállóinkat. Végül egy néhai ügynökházba is betérünk, de erről majd később.
Falra festett párttitkárok
Többek között ellátogatunk a Képviselői Irodaházba, ismertebb nevén Fehér Házba. Az épület három, az ostrom alatt megsérült ház helyén, a negyvenes évek második felében épült; ekkor csupán annyiban különbözött a mai külsejétől, hogy Rákosi Mátyás arcképe és a kommunisták által használt sarló-kalapács díszelgett a homlokzatán.

A földszinten viszont ma is megtekinthető az Aczél György által megrendelt Munkásállam című Bernáth Aurél-festmény. A giga secco az akkori MSZMP KB irodaházának „legszebb ékköve” volt, a korabeli hétköznapokat mutatja be. Kádár mindennap megcsodálhatta magát a képen, rajta kívül Aczél György és állítólag a halálra ítélt Nagy Imre is feltűnik a gigantikus alkotáson. A festmény számos ironikus momentumot rejteget. Például érdekes, hogy a zsánerképen alig dolgozik valaki. „Több helyen pedig félreérthetetlen szexuális utalásokat találunk” – teszi hozzá Merker. A rendszerátváltás után a képet egy függönnyel takarták le, azonban 2004 óta újra látható.

A Margit hídnál is több legenda elevenedik meg. Többek között megtudhatjuk, hogyan robbantották fel a hidat a második világháború alatt. A véletlen szerencsétlenség számos ember életét követelte és egy villamos is a Dunába zuhant. A járművet később kihalászták és a következő demonstratív felirattal közlekedett később a városban: „Amikor a fasiszták a Margit hidat felrobbantották, ez a szerelvény a Dunába zuhant”. Érdekesség: ugyan már 1945 nyarán elkezdték kiemelni a roncsokat, de például a vízbe esett kőszobrokat nem halászták ki, egészen a mostani felújításig lehetett alacsony vízállásnál látni bizonyos részeit.
Akiket megfigyeltek
A Margit híd másik oldalán, az újpesti rakparton a szebb napokat látott, valamikori BM-éttermet nézhetjük meg. Az hatalmas épület ma lakatlan, nem használják semmire, az ablakok el vannak sötétítve. Így csak elképzelni tudjuk, hogyan is festhetett a pártközpont dolgozóinak elit menzája, ahova az átlagemberek természetesen be sem tehették a lábukat.

Az 1956-os forradalom után Újlipótvárosban tartották az „Imre Katalin” kör találkozóit. A Kádár-rendszerben komoly ellenségképet láttak bennük, évtizedekig állandó megfigyelés alatt álltak. A pártvezetés attól tartott, hogy illegális kommunista pártot fognak szervezni. „Azonban úgy tűnik, a feltételezések alaptalanok voltak. A korabeli jelentésekből kiderül, tulajdonképpen egy irodalom és politika iránt érdeklődő, baráti társaság volt” – magyarázza Merker. A környéken lakott Bence György is, a Demokratikus Ellenzék egy meghatározó alakja, aki szintén nemkívánatos személynek számított a szocializmusban.
Rákosi luxusautói
A Belügyminisztériumnak nem csak külön étkezője, de garázsa is volt a Pannónia utcában, az épületet egyébként ma a rendőrség használja. A pártvezetők, annak ellenére, hogy hivatalosan elítélték az „imperialista termékeket” előszeretettel vetettek maguknak nyugati luxusautókat, Rákosiék leginkább a Chevrolet-t és a BMW-t kedvelték. Miközben a Kádár-korszakban az átlagembereknek éveket kellett várni a Skodákra, addig a vezetők általában Mercedeseket használtak.
Egy a korra jellemző történet, hogy egyszer Rákosi karambolozott Koch Hugóval, a Meinl Gyula Rt. Műszaki igazgatójával, akit rögtön az Andrássy út 60.-ba vittek, majd Recskre internálták. „Pedig nem a gyárigazgató volt a hibás. Rákosi sofőrje eredetileg nem tudott autót vezetni, egy tüdőlövéses partizán volt, csak a politikai megbízhatóság miatt alkalmazták” – meséli a túravezető.

A séta egyik legizgalmasabb pontja, amikor a bejutunk abba a házba, ahol korábban ügynöklakások voltak, illetve vélhetően a titkos légyottok is itt bonyolódhattak le. Fény derül arra is, hogyan lehetséges, hogy valaki a Pozsonyi úton más házból jön ki, mint ahova belépett.
A túra Aczél György lakását is érinti, amely állítólag tele volt könyvekkel és művészi alkotásokkal. „Lent a kapualjban ki kellett alakítani egy fülkét a kormányőröknek, bár ezt ő nagyon utálta. De nem volt mese, őrizni kellett, úgyhogy akkoriban ez volt az egyik legbiztonságosabb ház Pesten” – teszi hozzá Merker, egyik interjúalanyát idézve.