szerző:
Marton Levente
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ennek a pogácsának kéksajt folyik az ereiben, na meg rengeteg vaj. Biztos recept a koleszterinszint emeléséhez. Ha nem iszunk hozzá elég vörösbort.

Az év vége, de még az év eleje is a nagy evésekről, és mi tagadás, ivásokról szól. De nem görnyedünk mindig a tányér fölé késbe-villába kapaszkodva. Elég, ha a kezünk ügyében van egy tál, alkalmatosan kisebb falatokkal. A pogácsa elég kézenfekvő.

natalienaclean.com

Egy testes vörösborhoz a lehető legjobb kísérő a kéksajtos pogácsa. A pogácsák közt olyan, mint egy "barokk kurtizán", a nyelvborzoló tanninokat szépen ellensúlyozza a maga vajas-kesernyés ízével. Valamely gazdag aromájú vörösborhoz gazdag ízű falatka – eresszük össze a nehéz súlyú harcosokat, vívjanak csak meg az ízekért, noha itt nincsenek vesztesek, mi csakis nyerhetünk.

A kéksajt különben is a jó vörösborok leghűségesebb társa, folytonosan remek frigybe torkolló kapcsolat az övék, vad és beteljesülő szerelem. Szemben a vörösbor és a halvány ízű brie szende és plátói románcával. Ha pedig a kéksajt önmagában is képes csodásan elhálni a vörösökkel, akkor a pogácsában sem vall kudarcot. Sőt, a vajjal cirógatva már igazán fantasztikus élményt képes produkálni.

Higgyék el, a kéksajtos pogácsa és a vörösbor találkozása már-már erkölcsrendészeti eset, ki ne hagyjuk szilveszter, újév  környékén. De már most szólunk, hogy farsangkor is jó alternatíva egy tál szalagos vagy szalagtalan fánk mellett, között.

Hozzávalók:

  • 175 g liszt
  • 175 g kéksajt (gorgonzola piccante, danish blue, márvány, roquefort/rokfort, stilton)
  • 100 g szobahőmérsékelű vaj, és csakis vaj
  • 1 nagy tojássárgája
  • 1 felvert tojás

Elkészítés:

  1. A felvert tojás kivételével mindent keverjünk össze alaposan gyúrófejes robotgéppel, vagy drágább gépek laposkeverőjével. Vagy egészen olcsón a kezünkkel. Lágy tészta lesz a vége, amit folpackba csomagolunk, 30 percre hűtőbe teszünk, hogy sokat veszítsen a ragadós állagából.
  2. A sütőt 200 fokra hevítjük. Belisztezett munkalapon belisztezett sodrófával a puha tésztát 0,5 cm vastagra nyújtjuk – de lisztet nem adunk hozzá, akkor sem, ha motoszkál is bennünk a kísértés –, majd  kiszaggatjuk. (Ha  fantáziadús négyzetekre akarjuk szabni, az sem baj, attól még pogácsának hívjuk, és kész.)
  3. A felvert tojással beecseteljük, sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük (nem fognak különösebben megnőni). 12-15 percig sütjük, míg a széle már keményebb, de a közepe még puffosan puha. Ne süssük túl, mert a pogácsák kihűlése után ez a lépés kollektív csalódást fog indukálni. Rácson hűtsük ki, közben ki is bonthatjuk a vörösbort, addig épp kellőképp levegőzik.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!