„Sárdobáló gyűlölködés, történelemnek álcázva” – ezzel a címmel közölt lesújtó kritikát a Diana a saját szavaival című dokumentumfilmről a The Daily Telegraph konzervatív brit napilap. A már elvált asszonyként a barátjával, Dodi al-Fayeddel Párizsban 1997. augusztus 31-én autóbalesetben életét vesztett Diana halálának kerek évfordulójára időzített filmet a Channel 4 annak ellenére bemutatta, hogy Lady Di fivére, Spencer gróf arra kérte a tévécsatorna vezetését, tekintsen el a mélyen személyes vallomások nyilvánosságra hozásától.
Az állami tulajdonú, ám kereskedelmi alapon működő Channel 4 azzal indokolta a néhai walesi hercegné privát szférájában kutakodó film bemutatását, hogy a videofelvételek „jelentősen hozzájárulnak a történelmi emlékezethez”. A 90 perces dokumentumfilmben azonban a történelminek mondott részek összességében alig tíz percet tettek ki, a többi inkább csak időhúzás volt: érzelmes zenével aláfestett képsorok, a BBC korábbi filmjeiből átemelt részletek és színészek által „dramatizált” beszélgetések, illetve interjúrészletek kíséretében. A kritikus szerint kontextusból kiemelt, elfogultan átszerkesztett képsorok, átértelmezett-félremagyarázott jelenetek sora látható, amelyek nem adnak hiteles képet Diana akkori életéről.
Károly és Diana 1989-ben
AFP / Kazuhiro Nogi
A dokumentumfilmben felhasznált felvételek 1992–1993-ban készültek, miután Károly walesi herceg, II. Erzsébet elsőszülött fia és felesége, Diana bejelentették: elválnak. Magánéletének mélypontján a walesi hercegné titokban beszédtanárt fogadott, hogy felkészüljön az aktív közéleti szereplésre. A videóra vett beszédórákon Diana az élete fontosabb állomásait felelevenítve a királyi család legbensőbb dolgairól is mesélt – annak biztos tudatában, hogy mindez kettejük közt marad. Diana kendőzetlenül beszél, nem úgy, mint a BBC Panorama című műsorának 1995-ben adott híres-hírhedt interjúban, amelyben előzetesen egyeztetett kérdésekre válaszolt.
A beszédóra-felvételekből 2004-ben az amerikai NBC bemutatott egy válogatást, majd a BBC 2007-ben, a tizedik évfordulóra készített belőlük dokumentumfilmet, ám a brit tévécsatornák egyiket sem sugározták. Diana halálos autóbalesete után a felvételek egykori komornyikjához, Paul Burrellhez kerültek. Majd 2001-ben mindet lefoglalták, amikor bírósági eljárás indult ellene Diana tárgyainak eltulajdonítása miatt. Tartalmukat annyira kényesnek ítélték, hogy a tárgyaláson az ügyész beleegyezett: nem használják fel őket bizonyítékként. A vád összeomlott, Burrell pedig 2002-ben szabadon távozhatott a bíróságról. A kazettákat a beszédtanár a per után visszakapta, ám közben lemásolták azokat. Diana fiai hiába szerették volna megszerezni a felvételeket, kérésüket a bíróság elutasította.
Diana, gyerekkorát felidézve, a dokumentumfilmben azt mondta: mindig úgy érezte, hogy más, mint a többiek. Lázadónak tartotta magát, nem érdekelte a tanulás. Élete legboldogabb időszakának azt nevezte, amikor barátnőivel Londonban lakott. Károly herceggel való kapcsolatának kezdetéről nem őrzött kellemes emlékeket, tolakodónak érezte a trónörökös közeledését. Eljegyzésük 1981. februári bejelentésekor egy riporter megkérdezte őket, szerelmesek-e. Diana rávágta, hogy természetesen, Károly viszont kitérő választ adott. A 20 éves menyasszonyt letaglózták jegyesének szavai. A júliusi esküvő előtt mindössze tizenháromszor találkoztak – emlékezett vissza. „Kétségbeesetten akartam, hogy működjön a kapcsolatunk, kétségbeesetten szerettem a férjemet” – fakadt ki beszédtanárának. Házasságuk rövid idő alatt megromlott, Károly és Camilla Parker-Bowles – a trónörökös jelenlegi felesége, Kamilla cornwalli hercegné – viszonyát nyílt titokként kezelték az udvarban. Diana emiatt úgy érezte, ő nem elég jó, nem felel meg az elvárásoknak. Maga ellen fordult, bulimiás lett. „A családban mindenki tudott a bulimiámról” – mesélte a beszédtanárának.
Vilmos és Harry édesanyjuk temetését
AFP / STF
Második gyermeke, Harry herceg születése után beleszeretett a királyi testőrség egyik tagjába. Mint fogalmazott, Barry Mannakee volt az, aki segített neki talpon maradni. „Ő volt a legnagyobb szerelmem” – vallott a kapcsolatról. A férfit elbocsátották Diana mellől, majd alig három héttel később balesetben meghalt. A hercegné mindig is gyanúsnak találta szerelme halálának körülményeit.
Házassága végleg zátonyra futott. Amikor kérdőre vonta férjét Camilla miatt, a trónörökös azt felelte, nem akar a brit történelem egyetlen olyan walesi hercege lenni, aki nem tart szeretőt. A hercegné megosztotta bánatát II. Erzsébettel, segítséget is kért tőle, de hiába. „Nem tudom, mit tegyek” – mondtam neki. „Nem tudom, mit csinálj” – válaszolta az uralkodó, majd Diana szerint hozzátette: „Károly reménytelen.”
Nem fest hízelgő képet a dokumentumfilm Károlyról, aki nyilvánosan szinte soha nem beszél első feleségéről. Ritka kivétel volt, amikor dél-afrikai utazása során Nelson Mandelának méltatta Diana AIDS-betegekért, a szegénység és a taposóaknák ellen végzett munkáját, és megjegyezte: halála „tragikus és idő előtti” volt. Egyes kommentátorok szerint a Channel 4 műsorának éppen az volt a célja, hogy a trónörökös tekintélyét megtépázza és Kamilla királynéi esélyeit csökkentse. Abban minden bíráló egyetért, hogy a Channel 4 kizárólag a nézettségért adta le a Diana életének kritikus pillanatait az eddig ismert részleteket nem sok lényegi közléssel kiegészítő filmet. Az adást közel négymillióan látták, ám ez a szám elmaradt a várttól.
Diana két gyermeke, Vilmos és Harry máig nem heverte ki anyja halálát. A tragédia idején 12 és 15 éves, sebzett kiskamaszból, olykor fájdalmas kanyarok és kitérők után, kiegyensúlyozott felnőtt lett. Katonai kiképzést is kaptak, és éveket töltöttek aktív szolgálatban. Harry egy helikopteres osztagba került, és kétszer is járt Afganisztánban, Vilmos pedig a légimentőknél szolgált, majd leszerelése után civilként is egy légimentő szolgálatnál dolgozott pilótaként. Amit a napokban fejezett be, hogy az eddiginél jobban kivegye a részét a királyi család feladataiból.
Édesanyjuk emlékének adózva folytatják az ő szerteágazó karitatív munkáját. Kamaszkoruk problémáira emlékezve mindketten elsődlegesnek tartják a mentális, lelki problémákkal küszködő gyerekeket segítő jótékonysági szervezetek munkáját. Vilmos feleségével, Katalin hercegnével és Harryvel közösen több ilyen szervezethez is a nevüket adják. Ezenfelül Vilmos a hajléktalanokat, Katalin a gyerekek művészeti nevelését segítő alapítványokat, Harry pedig természetvédelmi szervezeteket is támogat. A két fivér a monarchia modern, szerethető arcát jeleníti meg, és a britek rajonganak értük. Éppen úgy, mint egykor a walesi hercegnéért, akinek halálhírére egy emberként gyászoltak, és a Kensington-palota előtti területet többméteres magasságban virágokkal árasztották el.
