Az utóbbi években a hazai sörfogyasztás lassan, de biztosan növekszik. A sör igazi szezonja persze mindig is a nyár volt, és valószínűleg ez így is lesz. Az idei kilátások bíztatóak, nemcsak az előjelzések szerinti kánikula, de az oroszországi foci vébé miatt is. Kivetítők és képernyők, ahol csak lehet – és sör az adrenalinos, hőhullámos meccsnapokra.  Szerencsére már csak anekdotázunk a régi, sörhiányos nyári hónapokról. Manapság kínálati piac van, ahol nem csak mennyiségben elegendő a sör, de a választék is egyre szélesebb.  A hazai több mint 6,5 millió hektoliteres fogyasztás túlnyomó többsége a magyar sörgyárakban és sörfőzdékben készülő sörökből jön össze. Emellett azért nem elhanyagolható az – elsősorban cseh – import és egyre izgalmasabb az újhullámos sörfőzdék kínálata is.

Nem csoda, hogy az idénre némi koncepcióváltásról számolt be a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója, Schillinger Attila is a három éve indított „Sör mi több” kampányukkal kapcsolatban. A hazai sörkultúra fejlesztésének jegyében első lépésben a sör helyét igyekeztek felmutatni a gasztronómia világában. Ezt a célt szolgálták tavaly-tavalyelőtt a különböző sör-étel párosításokat   bemutató (ami azért a mostani évadnyitón sem maradt el) rendezvények, sörgasztronómiai programok, és az olyan kezdeményezések, mint a Komlóklub vagy a Sör női kezekben fotókiállítás sorozat. A  Sör mi több idei mottója azonban:  „Csapramagyar” – azaz fókuszban a csapolt sör. Már csak azért is, mert  az összes eddigi sörös közvéleménykutatás megerősítette, hogy a fogyasztók leginkább a csapolt sörre voksolnának.

sormitobb

A feltételes mód indokolt, mert nagyon nem mindegy, hogy milyen. A csapolt sör friss ízélménye annak is köszönhető, hogy jóval kevesebb macerán megy keresztül az üvegesnél – például rövidebb a pasztörizálás ideje, mint a palackozottnak. Így aztán rövidebb a szavatossága is és a csapra vert hordónak – ha nem akarjuk a minőségromlást bevárni – két-három napon belül el kell fogynia. Ezt pedig sok vendéglátó nem meri megkockáztatni, ezért többnyire marad az üveges sörnél, vagy csak egy-két sörcsapot vállal be. A csapolt sör a főzdéből kikerülve sokkal több törődést igényel – nagyon fontos a csapolóberendezés és a sörvezeték higiéniája, a poharak tisztasága. Hm, itt még van hova fejlődni - ezek miatt is -, a hazai fogyasztás mindössze 10 százaléka a csapolt sör, annak ellenére, hogy az igazi sörivók 99 százaléka „ezt ajánlja”.

A „Csapramagyar” célja éppen az, hogy az arány a hordós sör javára javulhasson. Nem csoda, hogy a cél érdekében a sörös szervezetek egy kezdeményezés keretében most fogtak első ízben össze, hogy méltó helyére kerüljön a csapolt sör a hazai sörkultúrában. „A csapolt sörben nem csak a legfrissebb sör élmény van benne, hanem az a szakértelem és emberi törődés, ami az alapanyagok kiválasztásától a sörfőzésen át a csaposig mindenkit jellemez, aki kapcsolatba kerül a sörrel. A sör a társasági italok királya. Különösen igaz ez a csapolt sörre” – emelte ki a lényeget Schillinger Attila, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója, aki Ali Rawech Szamival, a Kraft Sör Egyesületének képviselőjével közösen csapolta le az idei szezon első sörét.

A csapolt összehoz - Schillinger Attila és Ali Rawech Szami

sormitobb

„Azért csatlakoztunk a kezdeményezéséhez, mert közös ügyünk a magyar sörkultúra fejlesztése és számunkra is kiemelten fontos, hogy a minőségi csapolt söröket megismertessük a hazai fogyasztókkal” – nyilatkozta Ali Rawech Szami.