Freddie Mercury 27 éve ezen a napon, 1991. november 24-én halt meg. Az élete és a karaktere visszatekintve sokkal lenyűgözőbbnek tűnik, mint a karrierje csúcsán – a róla és a Queenről készült film ennek színes és hangos bizonyítéka.

Freddie Mercury kevés interjút adott, és nem írt memoárt, az életét és a karakterét így a fennmaradt felvételekből és az őt ismerők emlékeiből lehet összerakni. Az biztos, hogy az igazi történetét sokkal nehezebb elmesélni, mint azt sokan hiszik vagy elismerik. Például azért, mert miközben előtérbe helyezte a zenéjét és a tehetségét, legendásan óvta a magánéletét.

Úgy volt meleg, hogy soha nem állt ezzel a nyilvánosság elé, miközben minden megnyilvánulásából ordított a szexualitása.

A nézők érdeklődését alaposan megragadó Queen-film ezt a szexuálitást már-már tragédiaként mutatja be, ami magányossá, szinte nyomorulttá teszi Mercuryt, miközben épp az élete szerelmétől, Mary Austintól tudjuk, hogy a Queen frontembere kivirágzott az után, hogy önazonossá vált. (Austin egy 2006-ban készült dokumentumfilmben beszél erről.)

via GIPHY

Freddie Mercury Zanzibáron a zoroasztriánus vallás világképébe nőtt bele, amelynek az egyik legfontosabb pillére az élet ünneplése. És ez a pillér nagyon erősen jelen volt az életében. A film azonban mintha épp erről feledkezne meg, úgy mutatja be Mercuryt, mint akit a hedonizmusa megbízhatatlanná és használhatatlanná tesz. Miközben pont ez volt a hajtóerő az életében és a munkájában is. Az élet azért van, hogy ünnepeljük – ez elég világos üzenete Freddie Mercury életművének, úgyhogy most, a halála évfordulóján mi inkább azt idéznénk fel, hogy hogyan tudott élni: