Az amerikai tanulmány először vizsgálta önkéntesek bevonásával a többszörösen feldolgozott ételek fogyasztásának kockázatait. A kutatás résztvevőinek étkezését egy hónapig figyelték. Kiderült, hogy amikor a résztvevők erősen feldolgozott ételeket fogyasztottak, napi 500 kalóriával többet vettek magukhoz ahhoz képest, mint mikor nem feldolgozott ételt ettek – számolt be róla a BBC News.

Az amerikai Országos Egészségügyi Intézet értékelése szerint a túlzottan feldolgozott ételek valószínűleg hatással vannak az éhségérzettel kapcsolatos hormonokra, ezért folytatja az evést, aki ilyet fogyaszt.

A feldolgozott ételek pontos definícióját nehéz megadni, mondta el Kevin Hall, a tanulmány vezető kutatója hozzátéve, hogy "olyan ez, mint a pornográfia, nehéz leírni, de az ember rögtön felismeri, ha meglátja". Ide sorolják azokat az ételeket, amelyek csomagolásán több mint ötféle összetevő szerepel, édes vagy ízesített sós snackek, chipsek, csokoládé és más édesség, édesített üdítőitalok, instant levesek, fagyasztott vagy konzerv készételek, valamint a főként vagy teljesen cukorból, olajokból és zsírokból készült élelmiszerek.

A kutatáshoz húsz önkéntest költöztettek be egy hónapra egy laboratóriumba. Két hétig vagy erősen feldolgozott ételeket vagy nem feldolgozott ételeket ettek, aztán a második két hétben cseréltek. A résztvevők annyit ehettek, amennyit akartak, de a kutatók minden falatot feljegyeztek, amit magukhoz vettek.

Spenótsalátából kevesebbel is beérjük

A feldolgozott étrendben olyan fogások szerepeltek, mint a quesadilla és a sült bab, míg a nem feldolgozott ételek között volt például a spenótsaláta csirkemellel, almadarabokkal, bulgurral és napraforgómaggal.

A két hétig erősen feldolgozott ételeket fogyasztók átlagosan napi 508 plusz kalóriát vettek magukhoz, és nagyjából egy kilót híztak.

Hall, a cukorbetegséget, emésztőszervi és vesebetegségeket vizsgáló amerikai intézet tudósa hangsúlyozta, hogy ez az első olyan kutatás, amely ok-okozati kapcsolatot mutatott ki a túlzottan feldolgozott ételek fogyasztása és a súlygyarapodás között.

"A feldolgozott ételek növelik a kalóriabevitelt, a testsúlyt, és hízást okoznak" – állapította meg Hall azt is hozzáfűzve, hogy ez a kapcsolat a szélesebb népesség elhízásában is szerepet játszhat.

Hall emlékeztetett rá: az amerikai "elhízásjárványt" napi 250-300 többletkalória elfogyasztása okozza.

A kísérletben részt vevők elmondták, hogy az erősen feldolgozott és a fel nem dolgozott ételek egyaránt "finomak voltak". Tehát nem azért ettek többet a feldolgozott ételekből, mert jobbnak találták.

A kétféle étrend tápanyagtartalmát is gondosan kiegyensúlyozták, hogy egyenlő arányban tartalmazzanak cukrot és más szénhidrátokat, zsírokat és rostokat.

Amikor az ember nem feldolgozott ételt eszik, az éhséget elfojtó hormonok egyike, a PYY szintje megnövekedik annak ellenére, hogy kevesebb kalóriát fogyaszt. A kutatás azt is kimutatta, hogy a nem feldolgozott étel fogyasztásakor az éhségérzetet kiváltó hormon szintje csökken.

A tanulmány rövid időn át, kis létszámú csoporttal készült, ezért nem világos, hogy szélesebb népességre is igazak-e a megállapításai.

Gunter Kuhnle, a Readingi Egyetem tudósa szerint a jól megtervezett és végrehajtott kutatás érdekes, bár nem túl meglepő eredményt hozott. Értékelése szerint a résztvevők fogyaszthatóbbnak találták a feldolgozott ételeket, gyorsabban ették azokat, és ebből kifolyólag valószínűleg tovább tartott, amíg elérték a teltségérzetet.

Mint rámutatott, a másik érdekes eredménye a tanulmánynak a kalóriánkénti költség: a feldolgozott ételek jelentősen olcsóbbak voltak, mint a nem feldolgozott ételekből álló koszt, és ennek valószínűleg szintén jelentősek a közegészségügyi vonzatai.