Albániában nincs szükség "Gyere haza fiatal" programra. Ott ez a fiatalok fejében, vagy sokkal inkább a szívében van: legyen szó az Egyesült Államokban tanult mérnökről, aki hobbiból ingyenes túrákat vezet Tiranában vagy az Európa legexkluzívabb éttermeiben dolgozó séfről. Az ő hazatérésük csak Magyarországról nézve furcsa, a helyiek elmondása szerint ez egy albán fiatalnak evidens.

Bledar Kola 15 évesen, egyedül indult útnak Tiranából Londonba. Mosogatófiúként kezdte, de hamar kiderült a tehetsége: szakács lett, a külföldön töltött 10 év alatt pedig legendás éttermekben tanult. Dolgozott Michel Roux mellett a londoni La Gavroche-ban, az ugyancsak londoni Pied a Terre-ben, és az amúgy apja révén albán származású René Redzepi mellett a koppenhágai Nomában.

Bledar Kola

Facebook / Mullixhiu

„Nagyszerű felfedezés volt a világ legjobb konyháiban dolgozni. De a gyökereim és a gyerekkori emlékeim is hazahívtak” – indokolta a hvg.hu kérdésére, miért tért vissza. Otthon aztán mindent felhasznál abból, amit megtanult: a különböző technikákat éppúgy, mint az alapanyagok tiszteletét, azt, hogy

nem az alapanyagok ára, hanem az eredete és a minősége fontos.

A saját éttermének berendezése is természetközeli: a barátságos és alacsony belső tér, meleg fények, sötét fa, rengeteg természetes anyag és sehol semmi flanc. A 2016 februárjában megnyílt Mullixhiut erős északi hangulat jellemezi.

A hely fine diningként hirdeti magát, ám itt nincsenek drága francia borok, sem libamáj vagy kesztyűs pincérek. Igazából még terítő sincs az asztalon. De minden más igen, ami helyben, a Tiranához közeli vidékeken megterem. „Mi minden egyes felhasznált alapanyagról tudjuk, honnan származik, így tulajdonképpen a minket ellátó kistermelők is az éttermi csapatunk részei” – magyarázza a séf.

Facebook / Mullixhiu

A Mullixhiuban – a név amúgy molnárt jelent – értékelik a természetet és mindazt, amit ad. Így kerül az asztalra a nálunk igencsak mostohasorban lévő tarlórépa rengeteg szarvasgombával megkoronázva, de a kecskegidát és a főételként választható más húsokat is a maguk egyszerűségében tálalják. Speciális a tészta, amit az étteremben lévő malomban őrölt gabonából gyúrnak. A hely nevéhez méltón három malom működik itt, és öt különböző gabonafélét őrölnek: fehér kukoricát, durumbúzát, zabot és kétféle ősi gabonát is. A lisztet pedig nemcsak az étteremben felszolgált kenyérben és tésztában használják, hanem a bejárat mellett árulják is, gyümölcslevek, dzsemek, sajtok és más jellegzetes termékek mellett.

A Metamorfózis névre keresztelt, nyolcfogásos kóstolómenü ára is egészen különleges:

15 euróba kerül, méghozzá azért, hogy a pénz ne legyen akadálya a valódi albán konyha felfedezésének. A jó étel nem csak a gazdagok kiváltsága – hirdetik.

S milyen az albán konyha? Bledar Kola szerint olyan, mint egy hatalmas olvasztótégely: érvényesül benne a török, a görög és az olasz konyha hatása is, és el vannak rejtve benne az évtizedekig elszigetelt helyi vidéki konyha hatásai is. A mediterrán klímának köszönhetően mindenesetre alapanyagban nincs hiány: így a tenger, a folyók, a hegyek és a termőföldek adta hozzávalókkal dolgoznak. Helyi sajtok és felvágottak, vargánya és vadboróka, túró és tejföl, kacsa és fürj is szerepel az étlapon. Az albán konyha felvirágoztatásán dolgozó séf pedig – aki a Gourmet Fesztivál látogatóinak a gasztroszínpadon tart bemutatót – csak azért vett egy food truckot is, hogy szegény gyerekeket tanítson benne egészséges ételeket főzni, így kiváltva a gyorsételeket.

Facebook / Mullixhiu

Mindemellett azt is hirdetik, hogy enni lassan érdemes. A Mullixhiu ugyanis a slow food mozgalom tagja. A gyorsétteremláncokkal szemben a gasztronómiai sokszínűséget, a környezettudatos étkezést, a nemzeti identitás megőrzését hirdető mozgalmat még 1986-ban hívta életre az olasz közíró, Carlo Petrini. A mottó: a jó ízekhez és azok élvezetéhez mindenkinek joga van. Ehhez pedig olyan hétköznapi praktikák kapcsolódnak, mint az ízek odafigyelő, nyugodt élvezete, vagy a jó minőségű, természetes alapanyagokból készült ételek, de olyan távolabbra mutató célok is, mint egyes régiók hagyományos ételeinek megőrzése, vagy az eltűnés veszélyének kitett termények és fajták megmentése.

A remények szerint a mozgalom segíthet az albán mezőgazdaság újraélesztésében is. Nem is alaptalanul: néhány évvel ezelőtt a Mishavine sajtot még csak három család állította elő, de a slow food mozgalomnak köszönhetően ma már jó pár követőjük akad.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: