Silvano Gallus kifejezetten nagy örömmel vette át az Ignobel-díjat, amelyet minap a – díjat alapító és évente több kategóriában kiosztó – Harvard Egyetemen nyújtottak át neki igazi Nobel-díjasok jelenlétében. Az előírások szerinti egyperces köszönőbeszéde után az időkorlát betartását felügyelő kislánynak egy pizzanyomatos pólót is ajándékozott.    

gmanetwork.com

Gallus az orvosbiológiai kutatásokra szakosodott milanói Mario Negri Intézet munkatársaként régóta foglalkozik a pizzafogyasztás élettani/egészségügyi hatásaival. Megállapításai, pontosabban kutatási eredményei szerint a kerekre nyújtott lapos tésztaféle alapjában véve egészséges, de attól függően, hol készítik. Természetesen szerinte az Olaszországban készített az egészséges.

„Kimutattuk, hogy a pizzafogyasztás Olaszországban egy sor olyan krónikus betegség ellen védelmet nyújt, amely összefüggésben van az étrenddel” – állítja a szakértő. A kórságok közül főként az emésztőszerveket támadó rákbetegségeket említi. Szerinte a dél-európai országban készülő pizzák alapanyagai a mediterrán étrend összetevőit – olívaolaj, zöldségek, gyümölcsök, növényi rostok – követve jótékony hatást gyakorolnak az emberi szervezetre és egészségre. Ezzel szemben számos országban, legfőképpen például az Egyesült Államokban eltérnek ettől, sok helyi készítésű pizza speciális feltétei egészségtelen magas zsiradéktartalmú húsokat és sajtokat tartalmaznak. A helyi fogyasztói szokásokat és vásárlói igényeket, valamint üzleti megfontolásokat követve az egészségügyi szempontból káros következményekkel járó alapanyagokat részesítik előnyben, eltérve az eredeti receptektől és alapanyagoktól. Persze ebben is vannak kivételek, naná, hogy főként a külföldi olasz pizzériák esetében. A rák elleni védelemben a pizzára kerülő olasz paradicsomszószok a leghatásosabbak a magas likopéntartalmuk miatt. (A likopén egyébként olyan antioxidáns, amely meggátolja a szöveteket károsító úgynevezett szabadgyökök képződését, s jóval hatásosabb a C-vitaminnál. A paradicsom piros színét adó természetes pigment.)

Gallus rákhárító pizzája

AFP.com

Az anti-Nobel-díjat egyébként hatalmas összegű zimbabwei dollárral, tízezer milliárddal jutalmazzák. Ezúttal az összeget irigykedés nélkül nyugodtan átszámolhatjuk forintra, egy szelet pizzára sem futja.  Az afrikai országot sújtó hiperinfláció miatt ez a pénznem gyakorlatilag értéktelen, még 100 forintot sem ér.

Azért az Ignobel-díjat illik komolyan venni, annak ellenére, hogy a leghaszontalanabbnak tűnő kutatásokat díjazzák vele, ugyanis volt már példa arra is, hogy az itt kitüntetettből valódi Nobel-díjas lett.

A fura elismerésnek több magyar kitüntetettje van, az elsők között, ha hiszik, ha nem, Teller Ede atomfizikus kapta meg 1991-ben az Ignobel Béke-díjat. Mégpedig azért, mert megváltoztatta az emberiség békével kapcsolatos gondolatait a hidrogénbomba és a csillagháborús terv kitalálásával. Legutóbb pedig 2016-ban részesült fizikai Ignobel-díjban az ELTE Fizikai Intézetének Horváth Gábor vezette héttagú tudóscsoportja, ők azt vizsgálták, miért nem kedvelik a fehér színű lovakat a böglyök, illetve miért vonzódnak a szitakötők a fekete sírkövekhez. Előtte 2005-ben egy magyar fizikus, Gál József vezette brémai kutatócsoport részesült a díjban a tanulmányért, amelynek az volt a témája, hogy a pingvinek milyen nagy nyomással lövik ki a székletüket. Ezek után több állatkert is felkérte a tudós urakat, számítanák már ki nekik, milyen messzire telepítsék a korlátokat a pingvineket bemutató élőhelytől, hogy a látogatók biztonságban legyenek!

S jut eszünkbe, tavaly is volt némi gasztrós beütése James Cole Ignobel-díjának, amit azért kapott, mert bebizonyította, hogy a kannibalizmus egészséges, ugyanis az emberhús minden egyéb húsnál kalóriaszegényebb, s így nem hizlal…