Luxemburg lehet az első európai ország, ahol legalizálják a cannabis, más néven marihuána rekreációs használatát. A kontinens többi állama még habozik, Magyarország egyelőre nem hallgat a hívó szóra.
„Az utóbbi ötven évben követett politikáról kiderült, nem működik. A tiltás csak érdekesebbé tette a fiatalok számára a drogokat.
Bízom abban, hogy valamennyien nyitottabban nézünk majd a kábítószerek kérdésére” – közölte Etienne Schneider luxemburgi egészségügyi miniszter. A politikus ezt az után mondta, hogy bejelentette: hamarosan a parlament elé kerül az a kormánytöbbség által támogatott javaslat, amely szerint az országban két éven belül legálissá teszik a marihuána rekreációs célú alkalmazását.
A javaslat szerint a 18 éven felüliek számára engedélyeznék a cannabist, és az állam felügyelné a termelést, valamint az elosztást is. A fogyasztásra adót vetnének ki, és csak luxemburgi lakóhelyű polgárok élhetnének a szabadsággal, mert a kormány nem akarja, hogy az ország a drogturizmus központjává váljék. A 12–17 éves cannabisfogyasztókat nem büntetnék meg, ha öt gramm vagy annál kevesebb marihuánát találnak náluk, viszont akik egyéb módon megsértik a liberalizált szabályokat – például kemény drogokat fogyasztanak, vagy azzal kereskednek –, azok súlyos büntetésre számíthatnak. Luxemburg azt szeretné, ha a többi európai ország is követné a liberalizálási lépéseket. Az országban egyébként már eddig is lazák voltak a szabályok: az orvosi célú marihuánahasználat legális, és miközben büntetik a termelést és a kereskedelmet, már évek óta nem vegzálják a fogyasztókat.
Míg Európa közel harminc államában engedélyezték eddig az orvosi célú marihuánahasználatot – a volt szovjet tábor tagjai közül csak Lengyelországban, Csehországban és Romániában. Magyarország a kitartóan nemet mondók közé tartozik. De a világon már több ország engedélyezte a rekreációs célú füvezést, vagy szemet huny fölötte. Úgy ítélik meg ugyanis, hogy a viszonylag mérsékelt veszélyt jelentő kábítószer elleni harc több kárt okoz, mint hasznot (a cannabis nem okoz fizikai függőséget, viszont hatásos fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő). Szerintük ezért érdemesebb a kemény drogok, például a heroin, az ópium, valamint a hetente megjelenő újabb és újabb dizájnerdrogok fogyasztása elleni küzdelemre összpontosítani a figyelmet.
A világelső Uruguay volt, amely 2013-ban legalizálta a marihuánapiacot: a bejegyzett fogyasztók havonta 40 grammot vásárolhatnak az állam által kijelölt gyógyszertárakban. Az árat az állam szabja meg, a bejegyzett termelők pedig legfeljebb hat növényt termeszthetnek. Alakulhatnak klubok is: ott a maximális létszám 45 fő, a növények száma pedig legfeljebb 99 lehet. A marihuána árusítása az országban 2017-ben indult meg, és úgy tűnik, nincs elég gyógyszertár: a mai napig hosszú sorok állnak a 10 grammos, szabályozott hatóanyag-tartalmú szert tartalmazó csomagokért.
| Osztrák marihuánakeringők |
Bécs elegáns villanegyedében, a XIX. kerületben található a Krottenbachstrasse, hatalmas fákkal övezett, széles sugárút. Ennek a közepén nyílt meg egy éve az a gyönyörűen berendezett, csillogó bolt, amely cannabist árul, vagy ahogyan a hatalmas reklámtábla hirdeti, CBD-t, azaz a növény tudatot nem módosító hatóanyagát. Olajféléket tartalmazó fiolák, felvilágosító könyvek és kócszerű anyagot tartalmazó üvegcsék mögött fiatalember az eladó, aki szerint egyre több a látogató. Most éppen déli 12 óra, csak ketten vagyunk a boltban. A csipetnyi kóc, ami szívásra kész, 10 euróba kerül. Ausztriában már évek óta folyik a következetesnek egyáltalán nem mondható állami szintű huzavona a cannabisról, amelyet a legutóbbi hivatalos jelentés szerint a droghasználók 30-40 százaléka fogyaszt. Legális boltokban vásárolható a CBD, külön üzletek árulják a növény otthoni termesztéséhez szükséges eszközöket, párologtatót, lámpákat. A vevőnek a becsületszavát kell adnia, hogy csak addig növeszti lakásában a CBD-t tartalmazó kendert, amíg az el nem kezd virágozni. A cannabis ugyanis csak a kivirágzás után tartalmazza az igazi kábítószernek számító THC hatóanyagot, amelyet törvényesen csak orvosi receptre lehet a patikában vásárolni, és csakis súlyos betegeknek. Tavaly augusztusban jelentette be Bécs egyik patinás cukrászdahálózata, hogy szeptembertől CBD-t fog belesütni az osztrákok által kedvelt kocka alakú csokis sütijébe, a brownie-ba. A közvélemény tapsolt a korral haladni kívánó cég újításához, decemberben azonban véget ért a mámor. Beate Hartinger-Klein egészségügyi miniszter betiltotta ugyanis a csemegét. Az ellenzéki pártok felháborodtak, parlamenti akciót terveztek a miniszter ellen. De mire a tiltakozásukat megfogalmazták, a néppárti–szabadságpárti kormány már meg is bukott, és maradt a tiltás. Földvári Zsuzsa / Bécs |
Másodikként Kanada lépett 2018-ban: 30 grammnyi fű birtoklását engedélyezi, és 18 évnél húzta meg a korhatárt. Ott is az állam ellenőrzi a forgalmat: a tartományokban vagy a szövetségi szinten bejegyzett forgalmazók árulhatják a drogot. Kanada után Grúzia következett, ám ott ellentmondásos törvényt fogadtak el. A kaukázusi országban ugyanis 21 éves kor fölött bárki füvezhet – de csak magánterületen –, viszont megnehezíti a cannabisrajongók életét, hogy a parlament nem dekriminalizálta a termelést, illetve a kereskedelmet, így a törvénytisztelő polgárok legális úton nem juthatnak hozzá az „anyaghoz”.
Az USA-ban is egyre hosszabb azon tagállamok listája, ahol valamilyen formában engedélyezik a marihuána élvezeti célú fogyasztását. Jelenleg 11 ilyen állam van, és 33 olyan, ahol az orvosi cannabist tették elérhetővé. A közeljövőben annak ellenére is újabb csatlakozók várhatók, hogy szövetségi szinten továbbra is tiltott a marihuána fogyasztása. A közvélemény-kutatások szerint abszolút többségben vannak a legalizálást pártolók: a Pew kutatóintézet szerint a megkérdezettek háromötöde a liberalizáció híve.
Egyébként éppen az USA volt az, amely a leginkább felelős azért, hogy a marihuána aktív anyagát, a THC-t világszerte tiltólistára tették. Az 1930-as években tiltották be az Ázsiában évezredeken át gyógynövényként használt növényt, és az amerikai döntés volt az alapja annak, hogy 1961-ben a nemzetközi kábítószertörvénybe is bevették a hatóanyagát. Az orvosi használat során egyébként a cannabis nem tudatmódosító hatóanyagát, a CBD-t alkalmazzák, ettől „betépni” sem lehet.
Valamennyire Grúziához hasonlít a hollandiai helyzet, ahol a törvények tiltják ugyan a könnyű drogok forgalmazását és fogyasztását, ám a hatóságok szemet hunynak az egyéni használat fölött, és nem tiltják be a „coffee shopokat” sem, ha nem találnak ott 500 grammnál több drogot. A termelés és a kereskedelem azonban szürke zónának számít, és emiatt a könnyű drogok forgalmazói nemegyszer kerülnek kapcsolatba a bűnszervezetekkel. A következő engedélyező Mexikó lehet: az ország illetékes bírósága már olyan nyilatkozatot tett közzé, amely szerint alkotmányellenes a marihuána tiltása.
Magyarországon egyelőre annak ellenére tűnik távolinak még az orvosi célú marihuánahasználat legalizálása is, hogy a felmérések szerint a lakosság 60 százaléka támogatná ezt az intézkedést. Az egészségügyi kormányzat ugyanis hajthatatlan. Miután az Európai Parlament februárban határozatban kérte fel az unió tagjait, hogy folytassanak komoly kutatásokat az orvosi marihuána alkalmazási lehetőségeinek feltárására, és ezt követően többen kérték a hazai szabályozás megváltoztatását, Kásler Miklós miniszter válaszra sem méltatta a kéréseket.
Ennek ellenére pár rést már a magyar szabályozáson is ütöttek az orvosi használatot támogatók. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet például már több alkalommal engedélyezte, hogy egyedi importként cannabistartalmú gyógyszereket hozzanak be Magyarországra a szklerózis multiplexben szenvedő betegek kezelésére.
NÉMETH ANDRÁS
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
