Dél-ausztráliai bennszülött vezetők elmondták, hogy a térségben nem őshonos vad tevecsordákat a helyi közösségek felé hajtotta a szomjúság és a rendkívüli hőség. A nagy csordák veszélyeztették a helyiek élelem- és ivóvízkészleteit, kárt okoztak az infrastruktúrában és nagy veszélyt jelentettek az utakon közlekedőkre. Anangu Pitjantjatjara Yankunytjatjara régióban, ahol a tevéket levadászták, 2300 bennszülött él.

Richard King, a régió vezetője elmondta, hogy megértik az állatvédők aggodalmait, de a nem őshonos vadon élő állatokkal kapcsolatban sokan téves információk alapján ítélnek. „A föld őrzőiként meg kell birkóznunk egy új kártevővel, oly módon, hogy megóvjuk a közösségek értékes vízellátását, és gyermekeinket, az időseket, valamint az őshonos növény- és állatvilágot” – fogalmazott.

King hozzátette, hogy a legyengült tevék gyakran kerülnek csapdába és pusztulnak el kutaknál, megfertőzik az ivóvízforrásokat, amelyek a helyi lakosokat, az őshonos madarakat és más állatokat látják el. A hosszú ideje tartó aszályos időszakot az őshonos állatok átvészelik, de a vad tevék számára nagyon megterhelő.

Korábban arról volt szó, tízezer állatot lőnek ki, ebből valósulhatott meg ötezer. 

A tevék az 1840-es években érkeztek először Ausztráliába, hogy segítsék a kontinens felfedezését. A következő hatvan évben mintegy 20 ezer tevét szállítottak Indiából Ausztráliába. Jelenleg Ausztráliában él a legnagyobb tevepopuláció a világon. Az illetékesek szerint több mint egymillió példány lehet belőlük az országban.

A vadtevéket kártékony állatoknak tartják, mert tönkreteszik a vízforrásokat, letapossák a növényeket. Anangu Pitjantjatjara Yankunytjatjara bennszülött lakossága korábban begyűjtötte és eladta a tevéket, de az utóbbi években már nem képesek kezelni az egyre szaporodó állományt.