szerző:
Vándor Éva
Tetszett a cikk?

Hihetetlenül okos volt, elképesztő, már-már emberfeletti munkabírással. Ráadásul Ruth Bader Ginsburg nemcsak a jogtudomány óriása volt, hanem a mémeké is, amelyek megkérdőjelezhetetlen liberális akcióhőssé tették ezt a nyilvánosság előtt visszafogott, csendes nőt. Az amerikai legfelsőbb bíróság 87 éves korában elhunyt tagja hatalmas űrt hagy maga után.

Ruth Bader Ginsburg valószínűtlen, legfelsőbb bírói mércével mérve példátlan celebségéhez eddig sem fért kétség, a halála után a rajongóiban és tisztelőiben visszhangzó sokk és döbbenet azonban mintha új szintre emelte volna ezt a „hírhedtségi” státuszt. A becenevét – The Notorius RBG, azaz A Hírhedt RBG – az Egyesült Államokban talán még azok is ismerték, akik az amerikai legfelsőbb bíróság egyetlen tagját sem tudnák megnevezni. Az elmúlt években ráadásul a hétvégén 87 éves korában elhunyt Ginsburg körül olyan kultusz és csodálat alakult ki, ami sok vetületét megmagyarázza annak a hiánynak, amit a halálával maga után hagyott.

Néhány címszó segítségével megpróbáljuk körüljárni ennek a rendkívüli nőnek az életét – és a rendkívüli hatását az amerikaiak életére.

Gyászolják
©

Ginsburg és az egyenjogúság

Ruth Bader Ginsburg hosszú jogi karrierje során két dologban biztos volt. Egyrészt, hogy az Egyesült Államokban létezik a nők elleni diszkrimináció, másrészt, hogy ez a diszkrimináció ellentétes az amerikai alkotmánnyal. Meggyőződése volt, hogy az alkotmány erejével fel lehet számolni a nők elleni igazságtalanságokat. És ugyanígy képviselte a férfiak egyenjogúságát is, hiszen – mint vallotta – nem vonatkozhatnak külön törvények a nőkre és a férfiakra.

Feminista volt – a férfiak érdekében is. Volt, amikor egy özvegy jogát harcolta ki a szülés közben elhunyt feleségének járó társadalombiztosítási juttatásokra (Weinberger v. Wiesenfeld), a rendszer ugyanis abból indult ki, hogy a nők mindig kevesebbet keresnek, mint a férfi partnereik. Ginsburg a függőségi viszonynak ebből az idejét múlt csapdájából akarta kiszabadítani a nőket, de a férfiakat is fel akarta szabadítani a nyomás alól, hogy nekik kell lenniük az egyedüli családfenntartóknak.

És volt, amikor egy 19 éves fiúnak a söriváshoz való jogát védte (Craig v. Boren), egy oklahomai törvény ugyanis lehetővé tette, hogy a nők már 21 éves koruk előtt vehessenek alkoholt a boltokban, a férfiak viszont ezt csak 21 év felett tehették meg – micsoda igazságtalanság. Ginsburg megnyerte a pert.

Ginsburg meggyőződése volt, hogy a diszkrimináció korlátai miatt a férfiaknak is legalább annyi veszítenivalójuk van, mint a nőknek, de az elnyomás minden más formája ellen fellépett a jog eszközeivel, legyen szó a fogyatékkal élőkről, a szavazati joguktól megfosztottaktól vagy a bevándorlókról.

A legfelsőbb bíróságon eltöltött éveiből a legbüszkébb az azonos neműek házasságát minden amerikai államban lehetővé tevő 2015-ös döntésre volt.

©

Ginsburg és az előítéletek

A Harvard jogi karára 1950-ben jelentkezhettek először nők, Ruth Bader Ginsburg az 500 fős évfolyamában egyike volt a kilenc női joghallgatónak. Ekkor még teljesen magától értetődő volt, hogy a jogi kar vezetője megkérdezte tőlük, mivel tudják megindokolni azt, hogy elveszik a helyet egy arra méltó férfi elől. Ez a jelenet bekerült az életéről készült, Az egyenjogú nem című filmbe is, ahol elhangzik a kikezdhetetlen válasz: „A férjem, Marty másodéves joghallgató. Azért jelentkeztem a Harvardra, hogy tanuljak a munkájáról. Hogy megértőbb és türelmesebb feleség legyek.” Ez a kor még nem állt készen arra, hogy szembenézzen egy nő ambíciójával, Ginsburgnek pedig ezt el kellett rejtenie, ahogy később a második terhességét is rejtegette, miután az első miatt elvesztette a munkáját.

A munkaerőpiaci korhangulat alapból nem volt kedvező a jogi pályát választó nők szempontjából, az egyik legfelsőbb bíró azért utasította vissza az amúgy komoly ajánlással rendelkező Ginsburgöt, mert nem állt még készen arra, hogy egy nőt alkalmazzon – pedig állítólag még arra is biztosítékot kapott, hogy a jelölt soha nem visel nadrágot. 1960-at írtunk.

Ginsburg és a gallér

Az elmúlt napokban többször is felidézték Ruth Bader Ginsburg legendás válaszát arra a kérdésre, hogy szerinte mégis hány női bírónak kellene a kilenctagú legfelsőbb bíróságban ülnie. Ginsburg újra meg újra azzal sokkolta az embereket, hogy kilencnek. Amikor kilenc férfi ült ott, senki nem vetette fel ezt a kérdést – mondta. A legfelsőbb bíróság nemi egyhangúsága természetesen sok mindenben megmutatkozott, például abban is, hogy a bírók az alapból férfiaknak kitalált talárt viselték. Ginsburg a testület történetében a második nő volt, az elsőség címét magáénak tudó Sandra Day O’Conorral találták ki, hogy egy gallérral nőiesítsék a talárt.

©

A gallérokból aztán tekintélyes kollekciója lett, és a védjegyévé váltak. Különösen az, amelyet az ellenvéleményeihez viselt mindig. A híres darabnak ráadásul igazán prózai az eredete: a Glamour 2012-es Woman of the Year díjátadóján kapta az egyik ajándéktasakban. A Banana Republic nyakdíszét egyébként egy időben bárki megvásárolhatta, az árának a felét a cég annak a nőjogi projektnek ajánlotta fel támogatásként, amelyet maga Ginsburg hozott létre a hetvenes években.

A híres gallért nemcsak az ellenvéleményei prezentálásakor viselte, ez volt rajta például Donald Trump megválasztásának a másnapján is.

Hogy mennyire önálló életre kelt és mennyi jelentéssel telítődött ez a kiegészítő, azt jól jelzi, hogy Ginsburg halála után néhány nappal egy gallér feltűnt a New York-i Wall Street dühös bikájával bátran szembenéző kislány, a Fearless Girl szobrán.

©

Ginsburg és a popkultúra

És ha már a jelképeknél vagyunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Ruth Bader Ginsburg nemcsak a jogtudomány óriása volt, hanem a mémeké is, amelyek megkérdőjelezhetetlen liberális akcióhőssé tették ezt a nyilvánosság előtt visszafogott, csendes nőt. Ehhez persze kellett az, hogy az ellenvéleményeit nagyon határozottan és keményen prezentálja. Ezek inspirálták a 2013-ben elindult Notorious R.B.G. Tumblr-oldalt, a Ginsburg-mémek pólókon, bögréken, kulcstartókon jelentek meg. A popkulturális sztárság netovábbjaként feltűnt a Saturday Night Live című show-műsorban Kate McKinnon felejthetetlen alakításában, hogy aztán Stephen Colbert-nek adjon edzőtermi tippeket a Late Show-ban – hiszen nemcsak fejben, hanem testben is erős volt, nyolcvan felett még simán lenyomott húsz fekvőtámaszt, és a plankje is irigylésre méltó volt.

Még életében filmek készültek róla, Felicity Jones főszereplésével az Az egyenjogú nem (On the Basis of Sex) a fikció eszközével közelítette meg az életét, az RBG pedig dokumentumfilmként idézte meg a személyét és a munkásságát. A virális tartalmak olyan mennyiségben születtek róla, hogy a sok cukisággal már-már elhomályosították a tényt: Ruth Bader Ginsburg egy lenyűgözően masszív és komplex tudással rendelkező jogtudós – a maga eredményeivel és ellentmondásaival.

©

Ginsburg és a barátság

Az amerikai legfelsőbb bíróság furcsa párja: a kérlelhetetlenül konzervatív Antonin Scalia és a makacsul liberális Ruth Bader Ginsburg, akik a hagyományos politikai és világnézeti választóvonalakon át őszinte, sokak szemében rejtélyes, sírig tartó barátságot építettek fel, és a példájukkal bizonyították, hogy egymást tisztelve is lehet vitatkozni. Pedig az ellentéteket le sem tagadhatták volna, hogy csak egy példát említsünk: Scalia makacsul ellenezte a melegházasságot, Ginsburg volt az első bíró, aki összeadott egy azonos nemű párt.

Az intellektuálisan sziporkázó kapcsolatuk azonban saját bevallásuk szerint mindkettejük szakmai fejlődésének jót tett, a barátságuk pedig annyira legendás volt, hogy opera is született belőle: egy volt tanítványuk tisztelgett előttük és az opera iránti közös szenvedélyük előtt.

Ginsburg és a szerelem

©

„Ő volt az első fiú az életemben, akit érdekelt, hogy van agyam” – mondta a későbbi férjéről, Martin Ginsburgről, akivel a jogi egyetemen ismerkedett meg, majd a diploma után össze is házasodtak. A kapcsolatuk olyan szilárd alapokra épült, mint az alkotmány iránti tisztelet, amire szükség is volt ahhoz, hogy egy szexista, előítéletes társadalomban megtalálják egymás mellett a hangjukat.

Az egyetem utolsó évében Martin Ginsburgöt rákkal diagnosztizálták, a kezelések alatt Ruth Ginsburg nemcsak gondoskodott róla, és az akkor már megszületett első gyerekükről, hanem mindent megtett azért, hogy a férje az egyetemet is be tudja fejezni – jegyzetelt neki, segített a dolgozatokban, ha kellett, egész éjjel fennmaradt. Később Martin Ginsburg volt az, aki a felesége karrierje érdekében a háttérbe vonult, és segített Bill Clintont is meggyőzni arról, hogy Ruth Bader Ginsburg a tökéletes választás a legfelsőbb bírói posztra.

56 éven át voltak házasok. Mi volt a titkuk?

A feleségem nem szól bele abba, hogy hogy főzzek, én meg nem adok neki tanácsot a jogi kérdésekben.

Ginsburg és a halhatatlanság

Az elmúlt években úgy tűnt, mintha az apró termetű Ginsburg óriásként tornyosulna az amerikai közélet fölé, Donald Trump 2016-os megválasztása után, a legfelsőbb bíróság legidősebb tagjaként és az egyre zsugorodó liberális szárnyának a vezéregyéniségeként benne látták a jelképes akadályát az egyre erősödő konzervatív többségnek, és persze annak, hogy az elnök ezt egy új kinevezéssel még tovább erősítse. Vagyis amikor sokan Ruth Bader Ginsburg egészsége miatt aggódtak, akkor a legfelsőbb bíróság összetétele miatt is aggódtak. Aggódni pedig volt miért. Már 1979 óta többször is meg kellett küzdenie a rákkal – ami csak még lenyűgözőbbé teszi a munkabírását. Két évvel ezelőtt elesett és három bordáját eltörte, de néhány nappal később már dolgozott. Idén a veséje miatt került kórházba, de onnan is részt vett a legfelsőbb bírósági vitákban.

A róla készült dokumentumfilm rendezője felidézte, hogy a forgatás során valaki megkérdezte Ginsburgtől, miként befolyásolta a rák az életét. Ő azt mondta, a diagnózisok óta sokkal jobban értékeli az élet apró dolgait.

Úgy tűnhetett, hogy halhatatlan, de legalábbis sokan gondolták úgy, hogy a liberális Amerika túlélése az ő életben maradásán múlik. A halála utáni elveszettség érzését egy ügyvéd fogalmazta meg talán a legjobban a Washington Postnak: „Az a kérdés merül fel bennem újra meg újra, hogy

ki fog mostantól vigyázni ránk?

©

Nem kevés elvárás egy 87 éves nővel szemben, hogy egy személyben gondoskodjon egy alkotmányos demokrácia biztonságáról és működéséről. Hogy Ruth Bader Ginsburgtól sokan mégis ezt várták, az sokat elárul arról, hogy ki is volt ő.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
300 koronavírus-fertőzött van a máltai szeretetszolgálatnál

300 koronavírus-fertőzött van a máltai szeretetszolgálatnál

Vidnyánszky az Európai Parlamentnek: Az SZFE-n uralkodó anarchia már tűzoltósági szempontból is veszélyes

Vidnyánszky az Európai Parlamentnek: Az SZFE-n uralkodó anarchia már tűzoltósági szempontból is veszélyes

Amerikai nagykövet: A kétoldalú kapcsolatok nem is lehetnének jobbak, Trump mesés, fantasztikus, csodálatos elnök volt

Amerikai nagykövet: A kétoldalú kapcsolatok nem is lehetnének jobbak, Trump mesés, fantasztikus, csodálatos elnök volt