Ukrajna az UNESCO világörökségi listájára pályázik Csernobillal, ahol 35 éve következett be a világ eddigi legnagyobb nukleáris katasztrófája. Az ukrán kormány abban bízik, hogy az egykori atomerőmű és környékének világörökségi státusa finanszírozási forrásokhoz juttatná és nőne az idegenforgalom is.

Az egykori szovjet tagköztársaságban 1986. április 26-án következett be a fővárostól, Kijevtől 108 kilométerre északra fekvő csernobili atomerőmű katasztrófája. Az erőmű reaktorában egy elrontott teszt miatt következett be robbanás, amit azóta is a világ legsúlyosabb nukleáris baleseteként emlegetnek. A katasztrófa radioaktív felhővel borította be Európa egy részét, emberek ezreit kellet evakuálni a térségből. A katasztrófában több tucatnyian haltak meg azonnal, köztük az erőmű dolgozói és a mentéshez érkezett tűzoltók. Később pedig sok ezren vesztették életüket a sugárzással összefüggésbe hozható betegségek miatt.

"Úgy véljük, hogy Csernobil felkerülhet az UNESCO örökségi listájára. Jegyzékbe vétele az első és fontos lépés afelé, hogy ez a rendkívüli hely az egész világ számára egyedülállóan érdekes úti cél legyen" – mondta Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter. A tárca szeretné, ha a hetvenes években Csernobil közelében épült hatalmas katonai radar, valamint az atomerőmű teljes elzárt zónája 30 kilométeres körben a világörökség része lenne.

Az elhagyott atomerőmű körüli terület nagy részén üres épületek, bozót és törmelék található. Az erőmű melletti városban, Pripjatyban egykor 50 ezer ember élt, ma már csak szellemváros. Tkacsenko arról is beszélt, hogy Csernobil az utóbbi években a kalandturisták kedvelt célpontjává vált és bár a koronavírus-járvány megakadályozta a nemzetközi utazások nagy részét, a jövőben reményei szerint ismét sok látogató keresi fel.

2019-ben az HBO nagy sikerű, Csernobil című minisorozata nyomán ugrásszerűen megnőtt a turizmus, mintegy 120 ezer látogató kereste fel az erőművet és a közeli Pripjatyot.