Abban bíznak, hogy a világörökségi státusszal növelni tudnák a helyi idegenforgalmat.
Ukrajna az UNESCO világörökségi listájára pályázik Csernobillal, ahol 35 éve következett be a világ eddigi legnagyobb nukleáris katasztrófája. Az ukrán kormány abban bízik, hogy az egykori atomerőmű és környékének világörökségi státusa finanszírozási forrásokhoz juttatná és nőne az idegenforgalom is.
Az egykori szovjet tagköztársaságban 1986. április 26-án következett be a fővárostól, Kijevtől 108 kilométerre északra fekvő csernobili atomerőmű katasztrófája. Az erőmű reaktorában egy elrontott teszt miatt következett be robbanás, amit azóta is a világ legsúlyosabb nukleáris baleseteként emlegetnek. A katasztrófa radioaktív felhővel borította be Európa egy részét, emberek ezreit kellet evakuálni a térségből. A katasztrófában több tucatnyian haltak meg azonnal, köztük az erőmű dolgozói és a mentéshez érkezett tűzoltók. Később pedig sok ezren vesztették életüket a sugárzással összefüggésbe hozható betegségek miatt.
"Úgy véljük, hogy Csernobil felkerülhet az UNESCO örökségi listájára. Jegyzékbe vétele az első és fontos lépés afelé, hogy ez a rendkívüli hely az egész világ számára egyedülállóan érdekes úti cél legyen" – mondta Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter. A tárca szeretné, ha a hetvenes években Csernobil közelében épült hatalmas katonai radar, valamint az atomerőmű teljes elzárt zónája 30 kilométeres körben a világörökség része lenne.
Az elhagyott atomerőmű körüli terület nagy részén üres épületek, bozót és törmelék található. Az erőmű melletti városban, Pripjatyban egykor 50 ezer ember élt, ma már csak szellemváros. Tkacsenko arról is beszélt, hogy Csernobil az utóbbi években a kalandturisták kedvelt célpontjává vált és bár a koronavírus-járvány megakadályozta a nemzetközi utazások nagy részét, a jövőben reményei szerint ismét sok látogató keresi fel.
2019-ben az HBO nagy sikerű, Csernobil című minisorozata nyomán ugrásszerűen megnőtt a turizmus, mintegy 120 ezer látogató kereste fel az erőművet és a közeli Pripjatyot.
Két héten belül dönt ígérete szerint Donald Trump amerikai elnök, hogy az USA beszáll-e az Izrael által indított Irán elleni háborúba. A hívei megosztottak, s még sokakban élénken él, hogy 2003-ban hazugságokra alapozva támadták meg Irakot, ahol gyors győzelem helyett a kilenc évi kínlódás temérdek halottat, irdatlan költséget és egy terroristafészekké vált, szétesett országot eredményezett.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
