Deszegregációs lépések az általános iskolákban, a kisiskolák összevonása és igen jelentős pedagógus béremelés – ezek az Európai Bizottság legfőbb elvárásai a magyar kormánnyal szemben, hogy megállapodhassanak az uniós forrásokról.
Az azonnali.hu információi szerint a múlt heti kormányinfón bejelentett négy magyar engedmény mellett – amit mellesleg már hónapokkal ezelőtt vállalt titokban a kormány – a közoktatásban is nagy változásokat akar az Európai Bizottság.
Ezek nem érhették egyébként váratlanul a kormányt, hiszen minden brüsszeli „követelés” szerepel a 2022-es uniós országjelentésében, amik mindenki számára elérhetőek magyar nyelven is.
A magyar jelentés kiemelten foglalkozik a közoktatás kérdésével, megemlítve, hogy a magyar iskolarendszer széttagolt, nagy a pedagógushiány, az iskola újrateremti a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Az azonnali.hu úgy tudja, hogy konkrétan a Bizottság szeretné elérni, hogy az uniós helyreállítási alapba (RFF) kerüljön bele, hogy a kistelepülési iskolahálózatot felülvizsgálja a kormány, különös tekintettel a felső tagozatokra. Sok helyen ugyanis egyszerűen nincs szaktanár, így képesítés nélküli pedagógusok tanítanak szaktantárgyakat. Erre korábban utalt Pintér Sándor belügyminiszter (akihez a közoktatás is tartozik) is, a hvg.hu itt írt erről az ötletről.
A másik nagy kérdés a pedagógusok bére. „A tanári fizetések az OECD-tag uniós országok közül itt a legalacsonyabbak, és az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 58–66 százalékát teszik ki, az oktatási intézmény szintjétől függően” – áll az országjelentésében. A Bizottság azt szeretné, hogy a kormány azt nagyon rövid időn belül hozza fel 100 százalékra, vagyis egy tanár kapja meg legalább a diplomás átlagbért.
Erre egyébként egy másik forrásból, a következő uniós költségvetési ciklus pénzeiből (MFF) lehetne pénzt fordítani a béremelésre. (Erre mondja a kormány, hogy „azért nincs béremelés, mert Brüsszel nem akar megállapodni”.)
A kormány szerette volna, ha inkább infrastrukturális beruházásokra költhetne többet, de az EU azt mondta, hogy az ország legnagyobb gondja már nem a kevés autópálya, hanem a képzett munkaerő és a megfelelő számú felsőfokú végzettséggel rendelkező hiánya, ezért kompromisszumként a „betonra” szánt pénzek jelentős részét a szociális alaphoz csoportosították át, amiből valóban lehetne pedagógus bérekre is költeni.
Az országjelentés egyébként ezeken kívül természetesen még számos más fontos ügyet is felsorol, így azt, hogy nem elég gyors a magyar átállás a zöld-, illetve a digitális gazdaságra, emiatt várhatóan itt is lesznek még brüsszeli feltételek – teszi hozzá az azonnali.hu.
Nem maradt hatástalan a kormány homofób retorikája: nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, és magas az LMBTQ-emberek egyenjogúságát elutasítók aránya. A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ről, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában.
