Jill Biden kész feláldozni a férjét – de Amerikáért vagy saját magáért?
Minden politikai tisztség egyben családi vállalkozás is, és a first ladyknek történelmileg is hangsúlyos szerepük volt abban, hogy egy-egy elnök hogyan teljesített a Fehér Házban. Az elmúlt hetekben felsejlett, hogy Jill Biden mennyire komoly mértékben vette át az irányítást a mind törékenyebb férje választási kampánya felett. Most őt terheli a felelősség azért is, hogy a helyes döntést hozza meg.
A sokat felemlegetett anekdota szerint 2003-ban demokrata tanácsadók házhoz mentek, hogy megpróbálják meggyőzni Joe Bident, induljon az elnökválasztáson, azzal érvelve, hogy képes lenne legyőzni George W. Busht. Miközben Joe Biden a nappaliban tárgyalt a delegációval, Jill Biden épp bikiniben napozott a medence mellett, annak tudatában, hogy korábban megegyeztek a férjével abban, hogy nem indul. Az ennek az ellenkezőjét forszírozó demokraták így nem hagyták nyugodni Mrs. Bident, és ő megtalálta a módját annak, hogy célba juttassa az üzenetet: felállt, és a konyhában talált filctollal a hasára írta, hogy NO, majd a többiek előtt végigvonult a nappalin. Joe Biden 2004-ben nem indult az elnökválasztáson.
Húsz évvel később Jill Biden egy óvónő infantilizáló hanglejtésével dicsérte meg a férjét a katasztrofálisan sikerült elnökjelölti vita után egy atlantai gyűlésen. „Joe, milyen szép munkát végeztél. Megválaszoltál minden kérdést. Tudtál minden tényt.” A felvétel kifejezetten diszkomfortot vált ki a nézőből, és le is csapott rá a közösségi média, súlyosbítva a Biden alkalmassága körüli aggodalmakat. A 73 éves felesége lendülete és energiája csak még jobban elhalványította a férjét a színpadon.
Jill Biden most ugyanolyan határozott nemet mond a férje visszalépésére, mint húsz évvel ezelőtt az indulására, csak ezúttal nem a hasán jelzi a tiltakozását, hanem világgá kiáltja, kihasználva a first ladységgel járó kihangosítást. „Joe nemcsak a legjobb ember erre a munkára. Ő az egyetlen ember erre a munkára” – szögezte le ellentmondást nem tűrően, egyúttal teret adva a találgatásnak: amikor ezt mondja, ténylegesen az ország vagy a saját érdekeit helyezi-e előtérbe?
A demokrata elnökjelöltség körüli patthelyzetet látva pedig egyre gyakrabban felvetődik a kérdés: pontosan mekkora hatalma van Jill Bidennek? És ez a hatalom meddig terjed?
Az elmúlt napok történései után egyre több demokrata gondolja úgy, hogy Jill Biden hatalma már rég bekebelezte Joe Bident. Az önironikus megjegyzés, amellyel az elnök nagyon sok beszédét beindította – „A nevem Joe Biden, és Jill férje vagyok” – kezdi elveszíteni a poénosságát, és kezd közelíteni a valós viszonyokhoz. Ma már mind többen adottnak veszik, hogy
Joe Biden indulása vagy visszalépése egyetlen emberen múlik: Jill Bidenen.
Rengeteg anekdota támasztja alá, hogy Jill Biden mennyire meghatározó szerepet játszott a férje monumentálisan hosszúra nyúlt politikai karrierjében. Joe Biden 36 évig volt Delaware állam szenátora, az Egyesült Államoknak két cikluson át az alelnöke Barack Obama mellett, most pedig az elnöke. Jill Biden végig mellette volt, pedig a kapcsolatuk elején még nem vonzotta sem a politika, sem a hatalom.
Joe Biden a többszöri házassági ajánlatához már egy olyan extra felajánlást is csatolt, hogy nem indul a szenátori újraválasztásáért, ha Jill igent mond az esküvőre. A teatralitás eszközét sem megvetve tárcsázni kezdte az egyik riportert, hogy közölje vele a döntését, amikor Jill lenyomta a telefon gombját. „Ha megtagadnám tőled az álmodat, nem ahhoz a férfihoz mennék feleségül, akibe beleszerettem” – mondta a visszaemlékezések szerint, szintén nem kevéssé teátrálisan.
A családhoz közelálló források szerint az elnök csak a feleségére hallgat, a first ladyé az utolsó szó, és miközben egyre hangosabb a kórus, amely a 81 éves politikus visszalépését követeli, Jill Biden is egyre hangosabban ragaszkodik a folytatáshoz.
Ha bárki kételkedne a szerepe fontosságában, annak a kezébe lehet nyomni az amerikai Vogue friss számát, amelyben Jill sokkal inkább elnökibbnek tűnik, mint Joe.
First Lady Jill Biden talks about what’s at stake this election while gracing the color of Vogue.https://t.co/6urxxnl3zD pic.twitter.com/52C4JBuYhr
— Vogue Magazine (@voguemagazine) July 8, 2024
Jill Bidenről olyan riportot készített a Vogue, amelyre – talán túlzás nélkül állítható – a legkritikusabb PR-os is mind a tíz ujját megnyalná. A first lady nemcsak a magazin címlapján ragyog valamiféle dicsfényben, tökéletesre szabott, a szüfrazsettekre emlékeztető krémfehér Ralph Lauren kabátruhában, hanem a szerző szövegében is.
És nem nehéz fennakadni a címlapon megjelenő szövegen sem. „Mi fogjuk eldönteni a jövőnket” – ezt az idézetet emelték ki a fotó mellett, visszhangozva a mind kellemetlenebb kérdést, hogy ki is az a mi. Hogy az időzítés finoman szólva is szerencsétlenül jött ki, az nem kérdés a Biden–Trump-vita után.
Jill Biden úgy jelenik meg a cikkben, mint az elnökfeleség, aki buborékban él ugyan, de aki fél lábbal mégis kint van a valóságban, a hétköznapi amerikaiak világában, hiszen hetente kétszer hódol a hivatásának, és órákat tart a Észak-virginiai Állami Főiskola angol tanszékén. Jill Biden az első a first ladyk hosszú sorában, aki a Fehér Házon kívül is dolgozik, és ez felér egy kisebb forradalommal. De legalábbis a forradalmár szerepében tünteti fel Dr. Bident – vagy ahogy a diákjai szólítják: Dr. B-t.
Az elmúlt napok viszonylatában némileg ironikus, hogy a Vogue riportere nem győzi dicsérni Jill Biden képességet arra, hogy meghallgassa az embereket „ebben a hangos világban”. „Tudja, Joe a beszédesebb, én inkább csendesebb vagyok” – mondja a címlapsztár, amire a riporter elmereng a szavak jelentésén. „Csendes. Ez a szó. Olyan hangos időket élünk. Egy végtelen visszhangbuborékban. Annyi vélemény. Annyi trauma, annyi düh. Annyi ember, aki azért küzd, hogy meghallgassák. És senki sem figyel. Kivéve, úgy tűnik, Jill Biden.”
Most viszont nagyon úgy tűnik, hogy Jill Biden figyelme is szelektív, legalábbis nem hallja, nem akarja meghallani azokat a hangokat, amelyek a férje visszalépését sürgetik, sőt egyenesen őt kérik arra, hogy győzze meg őt ennek a döntésnek a helyességéről.
Az 1951-es születésű Jill Biden az elnök második felesége, három évvel azután találkoztak, hogy Biden első felesége és a lányuk meghalt egy autóbalesetben.
Joe Biden ötször kérte meg Jill kezét, mielőtt ő igent mondott, végül 1977-ben házasodtak össze. Jill angoltanárként dolgozott, miközben a férje a politikai karrierjét építgette. 2007-ben doktorált, és azóta Dr. Bidenként mutatkozik be, amivel legalább annyi elismerést, mint amennyi bírálatot kiváltott – komoly érzékenységeket sértett, hogy ennyire látványosan felvállalta a teljesítményét.
Jill Biden legalább annyi kampánytapasztalattal rendelkezik, mint a férje, akit minden egyes indulásakor támogatott és követett mindenhová. Most mintha túlnőtte volna a szerepét, és már nem is first ladyként, hanem Biden gurujaként és első számú politikai tanácsadójaként jelenik meg a nyilvánosságban: már rég nem a háttérben, hanem az előtérben. Ő volt az, aki a vita után kimondta: „Nézd Joe, nem fogjuk hagyni, hogy 90 perc határozza meg a négy elnöki évedet.”
A Vogue nem először tette címlapra Jill Bident: 2021-ben egyenesen az elnök adminisztrációjának a kulcsfigurájaként jellemezték, aki nélkül Joe Biden nem is tudná végigvinni a mandátumát.
Fehér házi források közvetlennek írják le Jill Bident, aki ugyanakkor minden erejével és éberségével védelmezi a férjét és a családját. Az elnöki tanácsadók pedig tisztában vannak azzal, hogy a férje szemében mekkora súlya van a first lady szavainak. Jill Biden beül a politikai értekezletekre, és hatással van a politikai intézkedésekre, kinevezésekre is azáltal, hogy a „való világba” kilépve, majd onnan visszatérve elmondja a férjének a problémákat, amelyekkel találkozott.
„Nem hiszem, hogy (az elnök) bármilyen fontos döntést meghozna anélkül, hogy beszélne vele, és megismerné a (felesége) véleményét” – mondta róla Ted Kaufman volt delaware-i szenátor és Joe Biden régi bizalmasa. A kettejük nyilvános párkapcsolati dinamikájához hozzátartoznak a szinte alig észrevehető fizikai jelek is: ha Joe túl sokáig időzik a riporterekkel vagy a vendégekkel, Jill finoman megfogja a férje könyökét, ha egy megbeszélésen Joe elkalandozik, Jill a térdére teszi a kezét, hogy visszaterelje a napirendhez.
Most a bírálók szerint Jill Biden hatalomvágya és a fehér házi élet kiváltságai iránti ragaszkodása a legnagyobb akadálya annak, hogy meghozzák az idő múlásával mind inkább helyesnek tetsző döntést, és ne Joe Biden legyen a demokraták elnökjelöltje. A first ladyt olyan vádak is érték, hogy idősbántalmazással ér fel az, ahogyan a 81 éves, szemmel láthatóan törékeny állapotban lévő férje elnöki karrierjének a folytatását erőlteti – már bőven az észszerűség határán túl.
Nem Jill Biden az első elnökfeleség, akinek komoly befolyása van a férjére, a first ladyk a történelem során is fontos politikai bizalmasnak számítottak a Fehér Házban, és hatással voltak az elnökök személyes és politikai döntéseire.
Eleanor Roosevelt például nemcsak meggyőzte a gyermekbénulás következményeivel küzdő férjét, hogy ne szálljon ki a politikából, hanem kampányolt és beszédeket is tartott helyette, és mindent megtett, hogy a férje állapotával közvetlenül ne szembesüljön a nyilvánosság. Nancy Reagan a férje második elnöki ciklusa alatt szoros kontroll alatt tartotta Ronald Reagan napirendjét, és hárította a felvetéseket, hogy az elnök a demencia jeleit mutatná.
Edith Wilson még ennél is messzebbre ment: amikor Woodrow Wilson sztrókon esett át a második elnöki ciklusa vége felé, nem a lemondását szorgalmazta, hanem lényegében átvette az elnöki feladatait jócskán túllépve a first lady egyébként nem létező hatáskörén. És volt olyan is, aki tudta, mikor kell abbahagyni. Lady Bird Johnson érzelmes levélben győzte meg a férjét arról, hogy a John F. Kennedy elleni merénylet után induljon el a választási kampányban. És négy évvel később szintén ő volt az, aki azt tanácsolta: az újraválasztásáért már ne szálljon versenybe. És Lyndon B. Johnson megfogadta a tanácsát.
Most mind többen remélik azt, hogy Jill Biden nem Eleanor Roosevelt, hanem a Lady Bird Johnson példáját követi. Ahogy Washington Post egyik szerzője fogalmazott: „Hozzák Jillt. Kérem. Eljött a házasság szarabb része. Az a rész, amikor azzal segítesz a házastársadnak, ha nagyon-nagyon kemény dolgokkal szembesíted őt.”