Miért lehet valaki homofób, aki maga is meleg? – merő rettegés a kettős életet élők élete

Titkos orgiáról ereszen menekülő, fülön csípett konzervatív politikus, jachton hűtlenkedő jobboldali honatya, meleg, de homofób nézeteket hirdető plébános, cölibátusi fogadalmát megszegő pap, házastársát megcsaló férj, illetve feleség. Olyan, a való életből vett példák ezek, amelyek napvilágra kerülésekor még azokban is felmerülhet a gondolat, miként tarthatók fenn akár hosszú éveken keresztül ezek az ellentmondásos élethelyzetek, akik nem akarnak ítélkezni, megmondani másoknak például azt, hogy erkölcsileg mi a helyes, mi a helytelen.

A fenti esetekben közös, hogy az „elkövetők” egyfajta kettős identitásban éltek, épp ezért titkolózásra kényszerültek.

Az ilyen „bűnben élő” ember el akar rejteni egy fontos tényt az életéből, ha ugyanis kiderülne, joggal gondolhatja, hogy nem maradna következmények nélkül – nem is feltétlenül büntetőjogi értelemben. Inkább attól tart, hogy az addigi szűkebb vagy tágabb környezete elfordulna tőle, addig megszokott élete a feje tetejére állna: kitagadná a családja, az egyháza és mindenki, aki addig megbízott benne. A kitaszítottság érzése pedig minden társas lénynek fenyegető.

A kockázatok ellenére a kettős életre motiváló lehet, ha valaki úgy érzi, csak így tudja összeegyeztetni a személyes vágyait és a társadalmi elvárásokat. A modern világban rendkívül sok írott és íratlan szabály, szokás, törvény, elvárás van, amelyeknek betartása nem mindenkinek sikerül, de legalább a látszatát szeretné fenntartani, hogy ezek irányítják az életét. Ilyenkor jön képbe a második, titkos élet, mint olyan alternatív út, ahol az effajta kettős identitás fenntartásával egyszerre tudja a társadalmi megfelelést és a saját vágyai kielégítését is kipipálni.

Persze vannak olyanok – ők a jelentős kisebbség –, akiket ez a helyzet még fel is villanyoz, akiknek a kettős élet izgalmat, kalandot, újabb és újabb andrenalinlöketet jelent. Ezekben az esetetekben egyik fele az életnek lehet, hogy már megszürkült és unalmas, ezért az illető szükségét érzi, hogy egy olyan „második ént” is létrehozzon, ami egyben menekülőútként is szolgál a munka és a magánélet problémái elől.

Csakhogy ebben az állapotban – a szakirodalom megfigyelései alapján – szinte lehetetlen hosszú távon egészségesnek maradni, sok esetben pszichológiai tünetekben csúcsosodik ki az a rengeteg feszültség, amivel a kettős élet óhatatlanul is együtt jár.