A közéleti kérdésekben is sokszor megnyilvánuló, ismert teológus, aki gyakran áll ki a szexuális bántalmazás, kihasználás áldozatai mellett és szólal fel az erőszak ellen, most maga vált áldozattá. A Facebookon írta meg, hogy szombaton egy férfi durván zaklatta a buszon. Úgy véli, ez nem egy megszervezett akció volt, a közéleti szerepvállalása miatt, így – mint megjegyzi – azért teszi nyilvánossá a történetet, mert ilyesmi bármelyik nővel (és férfival is) megtörténhet.

Szombaton este tizenegy körül szállt fel a zsúfolt 133E jelzésű buszra leghátul. Egyedül volt.

„Nem tudom, hogy a férfi melyik megállóban szállt fel. A tömeg miatt beljebb léptem, nem tudtam leülni, csak helyet akartam adni a még felszállóknak. Ekkor ez a férfi megindult felém. Annak ellenére, hogy ahol ő eredetileg állt, ott sokkal több tere volt. De mindenképpen el akart menni mellettem. Az tűnt fel, hogy felemelte irányomba a jobb kezét. Ekkor már olyan közel jött, hogy az arcomba csapott a bűzös, alkoholos lehelete. Totál be volt állva. Próbáltam ellépni tőle, de a szűk hely miatt ez képtelenség volt. Ezért kb. majdnem rám mászott. Nyomult és fogdosott a mocskos kezével. Nem tudom még teljesen visszaidézni a jelenetet – még le kell higgadjak –, de nálam bekapcsolt a vörös lámpa. A veszély. Erre nagyon hangosan, iszonyú erélyesen rákiabáltam, hogy azonnal lépjen hátra, és engedjen ki engem ebből a szorításból! De nem akart hátralépni, hanem elkezdett ordítani egyenesen bele az arcomba” – írta.

Mondta neki Peritnfalvi, hogy azonnal hagyja abba és menjen tovább vagy rendőrt hív, mire a férfi teljesen bekattant, és még ocsmányabb módon gyalázkodott.

„Próbáltam előre futni a sofőrfülke irányába, de nem engedett. Ez már nagyon durva volt, tényleg úgy éreztem magam, hogy korlátozza szabad mozgásteremet is. Ekkor megszólítottam az utasokat is, hogy kérem segítsenek, ez a férfi zaklat engem! Persze a döbbent pillantásokon kívül nem volt semmi válasz. Ekkor végre megállt a busz egy megállóban, és mivel ő azt az utat állta el, ahol a sofőrhöz futhattam volna, ezért a kiugrás útja szabadon volt. Leugrottam, és amilyen sebességgel csak bírtam futottam az első ajtó felé.”

Odaszaladt a sofőrhöz, és mondta neki, hogy mit művelt vele a férfi. A sofőr azonnal leállította a jármű motorját és mondta, hogy leszállítja a férfit. Meg is kérte, hogy szálljon le, de nem volt hajlandó. Végül hívta a rendőrséget, közben pedig leszállította az utasokat. „Egy nő pedig odajött hozzám, és mint egy fúria elkezdett ordítani, hogy ő 18 órát melózott ma, és haza akar már menni, én meg mi a francot balhézok!”

A kiérkező rendőrök kikérdezték és felvették a férfi adatait, aki Perintfalvi állítása szerint még ekkor is őt gyalázta. A rendőrök felajánlották, hogy hazaviszik, de végül a férje ment érte.

„Tanulság: mindig minden helyzetben meg kell védenetek magatokat! Soha nem hagyhatjuk, hogy bántsanak, semmilyen formában! És talán eljutott mostanra oda a magyar társadalom, hogy végre kezdik érteni azt, hogy nem lehet tolerálni a bántalmazást, nem szabad félrenézni és segíteni kell az áldozatoknak. Tegnap én is az lettem. De már jól vagyok. Csak most remegek kicsit, hogy írom ezeket a sorokat.”