Tényleg segít leszokni, ha 3000 forint lesz egy doboz cigi?

Jelentős adóemelésekkel lépne fel a dohányzással szemben az Európai Bizottság. A július 16-án bejelentett javaslat minden hagyományos dohányterméket többszáz százalékos adóemeléssel sújtana, de jelentős jövedéki adót kellene fizetni az úgynevezett új típusú nikotintermékek, azaz a hevítéses termékek, nikotinpárnák és az e-cigaretták – köztük az itthon illegális, ízesített változatok – után is. 

Az EB abból sem csinál titkot, hogy az intézkedéssel nemcsak a dohányzást szeretnék visszaszorítani, hanem az uniós költségvetésben tátongó lyukakat is részben dohánnyal tömnék be: a júliusban beterjesztett új EU-költségvetésre vonatkozó javaslatban ugyanis megjelent egy új eszköz, a dohányipari termékek jövedéki adójából származó saját forrás (TEDOR). Ez azt jelenti, hogy az érintett termékek után fizetendő minimális adóból származó bevétel 15 százaléka közvetlenül a központi EU-s büdzsébe kerülne. A bizottsági becslések szerint a dohánytermékek adóztatására vonatkozó irányelv átalakításával és kibővítésével éves szinten 11,2 milliárd euró, csaknem 4500 milliárd forint folyhat be az uniós költségvetésbe. 

Ehhez az alábbiak szerint módosulna a különböző dohánytermékek után fizetendő minimum jövedéki adó: 

• A hagyományos cigaretták esetében 1000 szál után 215 eurót (kb. 86 ezer forintot) kellene fizetni, ami 139 százalékos emelést jelent, és akár 3000 forint fölé tolhatja egy doboz árát.

• A tekeréshez használható, finomra vágott fogyasztási dohány kilogrammonkénti adója szintén 215 euró lenne, ami 258 százalékos növekedést jelent, és akár a jelenlegi fogyasztói ár dupláját is eredményezheti.

• A szivarok, szivarkák és más cigarettatermékek adója 1000 szál után 143 euróra (kb. 57 ezer forintra) emelkedne, ami közel 11-szeres emelés, és így egy doboz ára meghaladná a 2000 forintot.

A javaslat szerint jövedéki adót kellene fizetni az új típusú nikotintermékekre is, amelyek eddig uniós szinten nem voltak adókötelesek. A adómértékek így alakulhatnak:

• A hevített termékek esetében 1000 szál után 108 euró (kb. 43 ezer forint), illetve kilogrammonként 155 euró (kb. 62 ezer forint) lenne a minimumadó, ami dobozonként nagyjából 200 forintos drágulást jelentene.

• A vízipipa-dohány esetében kilogrammonként 107 euró lenne a minimumadó, ami akár a jelenlegi teher duplájára emelkedhetne.

• A nikotinpárnák adója 143 euró/kg lenne, ami megduplázná a jelenlegi szintet, és dobozonként körülbelül 250 forintos áremelkedést okozhatna.

• Az elektromos cigaretták esetében 15 mg/ml feletti nikotintartalomnál 0,36 euró/ml (kb. 144 forint), 15 mg/ml alatti nikotintartalomnál pedig 0,12 euró/ml lenne a tervezett adó, ami milliliterenként akár 100 forintos drágulást is hozhatna.

Fontos kiemelni, hogy ezek a minimum adószintek, azaz a tagállamok ennél magasabb adóval is sújthatják az egyes termékeket, alacsonyabbal viszont csak a vásárlóerő-paritás figyelembevételével – utóbbi az Eurostat 2024-es adatai szerint Magyarország esetében az uniós átlag 77 százaléka.

A közös költségvetésbe ugyanakkor még magasabb nemzeti adóráták mellett is csak annyit kell befizetniük a tagállamoknak, amennyi bevétel a minimális adóteher alkalmazásával keletkezne.

Az egészségügyi és a költségvetési megfontolások egybeesnek

AFP / ANŐ / Ramon van Flymen

Magyarországon nem jelent újdonságot az új típusú termékekre kivetett jövedéki adó, hiszen a kormány már korábban, EU-s előírás nélkül is kiterjesztette ezt az adónemet az érintett termékekre. Legutóbb tavaly év végén módosították a vonatkozó adók mértékét.

Ezer szál cigaretta után jelenleg így legalább 45 200 forint jövedéki adót jelent, ez még a vásárlóerő figyelembevételével is legalább 20 ezer forinttal emelkedhet.

A hevített termékek esetében a jelenlegi 38 forint/szál jövedéki adó már most magasabb, mint az EU-s előírás 77 százaléka, a nikotinpárnák jelenlegi 28 ezres kilogrammonkénti adóterhe viszont jelentősen, akár duplájára emelkedhet.  

A hazai szabályozási környezet egyébként uniós viszonylatban szigorúnak számít, különösen a nemzeti dohányboltok rendszere miatt. Az elmúlt években csökkent a hazai dohányfogyasztás, 2021-ben még 16,8 milliárd szál cigarettát értékesítettek, tavaly már csak 15,9 milliárdot. Igaz, a hagyományos termékek visszaszorulásával párhuzamosan egyre inkább teret nyernek az új típusúak. Hevítéses termékekből 2024-ben 3,4 milliárd fogyott, 3 évvel korábban még csak 1,5 milliárd, miközben az eladott nikotinpárnák száma 14 millióról 75 millióra nőtt. Ez persze csak a legális úton, trafikokban értékesített termékekre vonatkozó statisztika. 

A hagyományos cigaretták kiskereskedelmi árának több mint felét már most is a jövedéki adó teszi ki, így az iparági becslések szerint egy-egy doboz cigaretta ára több mint 1000 forinttal emelkedhet, ha elfogadják a bizottsági elképzeléseket.

A hazai fogyasztókra az is hatással lehet, ha a környező országokban megdrágulnak azok az ízesített e-cigaretták, amelyek Magyarországon ugyan illegálisak, mégis nagy népszerűségnek örvendenek.

AFP

Ahhoz, hogy a javaslatból jogszabály legyen, szükség lesz az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács, valamint az Európai Parlament jóváhagyására is. Ezek megszerzése azonban korántsem egyszerű feladat, mivel a tagállamok megosztottak a kérdésben. Azok az országok, amelyek eddig is magas adókkal próbálták visszaszorítani a nikotintermékek fogyasztását – például Franciaország vagy Hollandia –, üdvözölték a változtatás szándékát.

Szkeptikusak a Bizottság által megfogalmazott, ambiciózus közegészségügyi célokkal szemben is, hiszen az EB 2040-re füstmentes közösséget szeretne elérni. Ezt akkor érné el a közösség, ha a lakosság körében 5 százalék alá csökkenne a dohányzók aránya, amely jelenleg 24 százalék. Érvelésük szerint az elmúlt évtizedben tapasztalt csökkenés 40 százalékban az adóztatásnak volt köszönhető. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a közösségben a dohányzás továbbra is évente mintegy 700 ezer halálesetért felelős.

Némileg ellentmond a bizottsági érvelésnek, hogy a dohányzás visszaszorításában élen járó Svédország hevesen ellenzi az adóemelést. Elisabeth Svantesson pénzügyminiszter egyenesen elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot. Svédországban a dohányzók aránya mindössze 5 százalék körüli (bár a nikotinfogyasztás megfelel az uniós átlagnak), és a cigarettafogyasztás visszaszorításában Svantesson szerint az új típusú termékek – főként a snüssz és a nikotinpárna – játszottak nagy szerepet.

A svéd helyzete azonban sajátos: az EU-ban egyedül náluk legális a snüssz, amely a többi tagállamban forgalmazott nikotinpárnákkal szemben dohányt is tartalmaz. A svéd siker ugyanakkor nem feltétlenül ültethető át más országokba, hiszen a snüsszfogyasztásnak hosszú múltja és kulturális beágyazottsága van. Magyarországon ezzel szemben nehéz elképzelni, hogy valaki, akinek a dohányzás rutinszerű vagy közösségi élményt jelent, nikotinpárnával tudná helyettesíteni a cigarettát.

Az adóemelés ellenzői attól is tartanak, hogy az áremelkedés a feketepiac felé fogja terelni a kiárazódó fogyasztókat. Az illegális kereskedelem már most is komoly problémát okoz azokban az országokban, ahol magasak adók, mint például Franciaország. De nálunk is sok az illegális dohánytermék, a KPMG kimutatása szerint 2024-ben minden nyolcadik szál elszívott cigarettát a feketepiacon vásároltak. Magyarországon ráadásul egyetlen év alatt 5 százalékpontot, 8 százalékról 13 százalékra emelkedett az illegális kereskedelem részaránya. Az így vásárolt termékek, amellett, hogy plusz egészségügyi kockázatokat is hordoznak magukban, adóbevétel-kiesést is jelentenek az államoknak. 

Vannak, akiknél az ártalomcsökkentés a járható út

Nyilván az a cél, hogy senki ne dohányozzon. De ez egy olyan cél, amit sohase fogunk elérni, hiszen a nikotin használata, mint addiktív, pszichoaktív anyag nagyon régre nyúlik vissza az emberiség történelmében

– mondta a javaslattal kapcsolatban Várdi Katalin tüdőgyógyász. Szerinte a legfontosabb a megelőzés, azaz, hogy ne szokjunk rá a dohányzásra. Ha valaki mégis rászokott, annak 30-40 éves koráig van esélye leszokni, utána már nagyon nehéz: komplex leszoktatási programmal is 10 százalék alatti a sikerráta. 

Várdi szerint vannak olyanok is, akiknek nem sikerül leszokni, vagy egyszerűen nem hajlandóak erre. Az ő esetükben valóban az ártalomcsökkentés lehet a legjobb megoldás, vagyis az, hogy megpróbáljuk átszoktatni őket a kevésbé káros alternatívákra. Ma már több országban, például az USA-ban és az Egyesült Királyságban is része a leszoktatás eszközkészletének az, hogy az érintetteket az új típusú nikotintermékek irányába terelik. Ezekről szerinte ma már valóban ki lehet jelenteni, hogy kevésbé károsak. Úgy látja, hogy az adóemelési javaslat is azért most született meg, mert ma már rendelkezésre állnak az adatok kezekről a termékekről – igaz, a hosszú távú hatásokat a legtöbb esetben még mindig nem ismerjük. Kivételt csak a snüsszfogyasztás jelent, amelynek Svédországban több évtizedes múltja van. 

A snüssz Svédországban nagy népszerűségnek örvend

ROBERT MICHAEL / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

A tüdőgyógyász szerint fontos ugyanakkor, hogy ez csak a legálisan forgalmazott, bevizsgált termékekre igaz, az illegálisan vásárolt áruk esetében továbbra sem ismerjük a kockázatokat. Az egy valós veszély, hogy az ízesített, színes e-cigaretták olyanokat – akár gyerekeket – is rávesznek a fogyasztásra, akik amúgy nem kezdenének el cigizni. Ugyanakkor a tiltás nem feltétlen hatékony Várdi szerint, nagy a feketepiac, ráadásul a fiatalok gyakran könnyebben kiigazodnak rajta, mint a szüleik. „Akkor már jobb, ha tudjuk, mit vesznek” – véli a szakértő.

Ha már szabályozunk, az legyen a legolcsóbb, aminek a legkisebb az egészségkockázata, és az legyen a legdrágább, amelyiknek a legnagyobb.