A Vatikán hétfő esti jelentése szerint továbbra is válságos állapotban Ferenc pápa. A 88 éves egyházfő február elején betegedett meg, akkor még hörghuruttal diagnosztizálták, majd február 14-én kórházba került, ahol kétoldali tüdőgyulladással kezelik, emellett enyhe veseelégtelenséget is kimutattak nála. „Magas áramlású oxigénterápiát” kap egy orra alá helyezett csövön keresztül, és vérátömlesztésen is átesett, hogy emeljék a hemoglobinszintjét.
Az egyházfőt sújtó egészségügyi problémák ráirányítják a figyelmet az időseket fokozottan érintő légúti betegségekre. A CNN orvos szakértője, Leana Wen a légúti fertőzések típusairól és a megelőzés lehetséges formáiról is beszélt, és elmondta azt is, miért az időseket támadja leginkább a betegség.
Nem mindegy, hogy vírus vagy baktérium okozza a fertőzést
Többféle fajtája van a légúti fertőzéseknek: vannak olyanok, amelyek az orrmelléküregeket és a torkot érintik, ilyen például a nátha vagy az arcüreggyulladás. Ezzel szemben az alsó légúti fertőzések leginkább a tüdőt vagy annak környékét támadják, ide tartozik a hörghurut, amely a tüdőbe vezető légutak gyulladását jelenti. Az akut hörghurutban szenvedő emberek igen sokat köhöghetnek, általában nincs lázuk, és nem okoz számukra nehézséget a levegővétel. A KSH adatai szerint évente több ezer ember halálát okozza a hörghurut Magyarországon, tavalyelőtt 5421-en vesztették életüket a betegségben.
A tüdőgyulladás is ebbe a kategóriába tartozik, a fertőzést okozhatják vírusok, baktériumok, gombák és paraziták is. A tünetek között jelentkezhet láz, légszomj, erős köhögés és levertség, egyeseknél akár hányinger, hányás, hasmenés, a mellkasban érzett fájdalom levegővétel közben, valamint zavartság is előfordulhat.
A nátha- és influenzavírusok okozta fertőzések szövődményeként, felülfertőzés következtében is kialakulhat bakteriális tüdőgyulladás, ritkább esetben pedig az influenzafertőzés szövődménye súlyos vírusos tüdőgyulladás is lehet. Ilyenkor a tüdő sejtjeinek pusztulását egyrészt maga a szaporodó vírus, másrészt a szervezet felfokozott immunreakciója okozza, ezek következtében akár órák alatt súlyos légzési elégtelenség alakulhat ki, ahogy azt sajnos a Covid-járvány alatt sokan megtapasztalták. A vírusos tüdőgyulladás bármely életkorban előfordul, de gyakoribb gyermekeknél és az idősebb korosztálynál – írja a Webbeteg.
Mit jelent, hogy Ferenc pápánál polimikrobiális légúti fertőzést állapítottak meg?
Ferenc pápánál komplex a klinikai kórkép, úgynevezett polimikrobiális légúti fertőzést állapítottak meg nála, ami azt jelenti, hogy az orvosok a vizsgálat során többféle vírust, baktériumot, gombát vagy parazitát mutattak ki, és úgy gondolják, ezek okozzák a tüneteket. Nem ez az első eset, hogy az egyházfő tüdőgyulladással került kórházba, korábban egy fiatalkori légúti betegség miatt el kellett távolítani tüdejének egy részét.
Nem elég egy egyszerű vizsgálat
A szakember elmondása szerint a diagnózis felállítása egy általános fizikai vizsgálat, mellkasi röntgenfelvétel vagy CT-vizsgálat után lehetséges. Néhány betegnél köpetet is vizsgálnak az orvosok, vagy hörgőtükrözést végeznek: ilyenkor egy hajlékony csövet vezetnek be a légutakba, hogy mintát vegyenek a vizsgálathoz. Azoknál a pácienseknél, akik kórházba kerülnek, készül vérvizsgálat is – erre azért van szükség, hogy megállapítsák a fertőzés esetleges átterjedését a véráramba.
A kezelés ezután a fertőzés típusától is függ, nagyon leegyszerűsítve a bakteriális fertőzéseknél antibiotikumot javasolnak az orvosok, vírusos fertőzésnél – mint például a Covid–19 esetében – az immunrendszer erősítése kerül a fókuszba.
Miért az időseket támadja?
A számok is azt mutatják, hogy a légúti fertőzések komoly veszélyt jelentenek az idősekre: egy 2020-as tanulmány szerint az Egyesült Államokban évente közel egymillió idős ember kerül kórházba tüdőgyulladás miatt, egyharmaduk ezután egy éven belül meghal.
Az alsó légúti fertőzések maradtak a világ leghalálosabb fertőző betegségei, és ez az 5. leggyakoribb halálok az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján. 2021-ben 2,5 millió emberéletet követelt, ráadásul a statisztikában az abban az évben 8,8 millió áldozatot szedett Covidot külön kategóriaként kezelték.
Számos oka van annak, hogy miért az idősek kitettebbek ezeknek a fertőzéseknek. Más krónikus betegségek, mint a tüdőtágulás, szív-, vese-, és cukorbetegség mind növelik a kockázatot. Az idősek nagyobb valószínűséggel szenvednek izomgyengeségben is, ezért a köhögés sokkal fájdalmasabb lehet számukra, és nyelési problémáik is akadhatnak – így sokkal többször előfordul, hogy félrenyelnek evés vagy ivás közben, a tüdőbe kerülő anyagok pedig tüdőgyulladást okozhatnak.
Az életkor előrehaladtával az immunrendszer is gyengül, így az idősek kevésbé hatékonyan küzdenek meg különböző vírusos fertőzésekkel. Végül egyes betegeknél előfordul, hogy a jellemző tünetek helyett (mint a magas láz vagy a köhögés) más tünetek jelentkeznek, például zavartság vagy hasmenés. Ez azt eredményezi, hogy később tudnak csak eljutni az orvosok a helyes diagnózis felállításához, ezalatt az idő alatt pedig súlyosabbá válhat a fertőzés.
Tehetünk a megelőzésért
A CNN által megszólaltatott szakértő szerint tehetünk azért, hogy csökkentsük a tüdőgyulladás kialakulásának kockázatát. Fontos, hogy hat hónapos kor után minden évben megkapjuk az influenza elleni védőoltást, és az 5 év alatti gyermekeknek, valamint az 50 évesnél idősebbeknek meg kell kapniuk a pneumococcus elleni védőoltást is. Ez a baktérium a tüdőgyulladás leggyakoribb kórokozója, sokszor megtalálható a légutakban akár tünetek nélkül is, és cseppfertőzéssel terjed.
A légúti szinciciális vírus (RSV) ellen is van védőoltás, ezt a 75 éveseknek vagy annál idősebbeknek ajánlják az orvosok, de a vírusfertőzés a babákat is érinti: az egy évnél idősebb gyerekeknél csak náthát okoz, a koraszülötteknél viszont akár végzetes alsó légúti fertőzést, tüdőgyulladást is kiválthat.
A megelőzéshez hozzátartoznak az életmódbeli változtatások is: akik dohányoznak, vagy sok alkoholt isznak, tudniuk kell, hogy náluk nő a tüdőgyulladás kialakulásának kockázata, így érdemes törekedniük ezeknek a káros szokásoknak az elhagyására. Fokozott rizikófaktornak a túlsúly is, ugyanakkor az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás és az elegendő alvás mind hozzájárulnak az immunrendszer erősítéséhez, így könnyebben tud megküzdeni a szervezet a vírusfertőzésekkel.
Influenzaszezonban érdemes fokozottan figyelni az alapvető higiéniára: az alapos, rendszeres kézmosás elengedhetetlen a mindennapokban. A szakember javasolja azt is, hogy akik különösen óvatosak akarnak lenni, beltéren viseljenek maszkot, és ne találkozzanak olyanokkal, akik bármilyen légúti betegség tüneteit mutatják.
A megfázás szövődményeként jelentkező tüdőgyulladás megelőzésének egyik legfontosabb lépése a pihenés, az ágynyugalom, a megfelelő folyadékbevitel és vitaminpótlás.
