Magyarország 30. legnagyobb profitú cége volt 2023-ban a Semilab Zrt., amelyre most csaknem 200 milliárd forintos ajánlatot tett az amerikai Onto Innovations. A vállalat ennek ellenére az elmúlt 35 évben alig szerepelt a sajtóban, pedig olyan cégeknek szállítanak, mint a Microsoft, a Samsung, a Sony vagy az IBM.
Az üzemképességet kellene igazolni: műszakival, vagy drága szakértői dokumentummal.
A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.
Hiába emelkednek érzékelhetően a fizetések, a megyei adatok alapján is látszik, hogy továbbra is visszafogottan alakul a vásárlási kedv, holott ez volna a lakossági fogyasztás motorja.
Érdemi megtakarítást lehet elérni megfizethető, régi ingatlanban is alkalmazható okoseszközökkel. A csúcs a mindent integráló rendszer, bár ez inkább új otthonoknál célszerűbb.
Tíz év populista önszabotálás után lépett a kormány, és mentőövet dobott a rezsicsökkentéssel elsorvasztott víziközmű cégeknek. A társaságok most már nem csak a túlélésért küzdenek, megint tudnak tervezni is, de ez még mindig nem elég ahhoz, hogy az újrainduló felújítások úgy javítsanak a hazai csőhálózaton, ahogy kéne. És akkor a rendszerek bővítéséről még nem is beszéltünk, pedig sok településnek az hozhatna nyugalmat.
A kis atomerőművek ígéreteiről szóló nemzetközi várakozások fokozódnak, így logikus, hogy a hazai kutatók is foglalkoznak a témával. A nukleáris ipar üdvöskéje körül azonban még nem tiszta a kép.
A szexet kínálók és a digitális izgalomra vágyók Covid alatti egymásra találása röpítette az egekbe az OnlyFanst, melyen most jó pénzért túladna a nyilvánosságot kerülő tulajdonosa.
A francia Auchan javítani akarja pénzügyi mutatóit anélkül, hogy még több embert bocsátana el. Ehhez találnia kell vevőt azokra az áruházaira, amelyeket egyébként bezárna.
Jó esély van rá, hogy idén is rekordot dönt a hazai használtautó-piac.
Csaknem egymilliárd dollárral kaszáltak többet, mint egy éve.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.
Egyre több a vendégmunkás, miközben a hazai munkaerő-tartalék – a kormány ígéretével szemben – nem apad. A tartaléksereg aligha aktivizálható, nagyszámú új munkahely pedig nem keletkezik.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral. A fejlesztők most is abban reménykedtek, hogy az állam kisegíti őket, Peking azonban csalódást keltett. A kínaiak igazi problémáját azonban semmilyen tőkeinjekció nem tudná megoldani.
Tanksapkán, töltőpisztolyon lehet látni.
Hová tűnt a 45 éves múltra visszatekintő Magyar Formatervezési Díj, és mi lett a hazai innovációt bemutató magas színvonalú kiállítással? Amióta a Magyar Formatervezési Tanácsot a Jakab Zsófia vezette divatügynökség alá szervezte a kormány, a designból „kreatívipar” lett, és csak a nagyratörő víziók maradtak. A tanács pedig jelentősen felpuhult szabályrendszerben, jelentős közpénzből folytathatja a munkát, bár nem igazán világos, hogy mit.
Az országban elsőként alkotta meg önazonossági rendeletét Mezőkeresztes, ebben kizárta a lakosokat az elővásárlási jogból, azzal kizárólag az önkormányzat élhet. A célok között a lakhatási programok indítása és a spekulatív lakásvásárlás visszaszorítása is szerepel az egyébként csökkenő lélekszámú településen.
Az áramhálózat-üzemeltető E.ON végzett az informatikai átállással, így az MVM elkezdheti kiküldeni az elmaradt villanyszámlákat.
