Véletlenül írtam egy könyvet című filmjével a régóta tetszhalott műfajt, a magyar ifjúsági filmet élesztette újra Lakos Nóra. Főhőse, az írónak készülő 13 éves Nina egyszerre küzd a kamaszkorral járó gondokkal, édesanyja elvesztésével és azzal, hogy az apja újra szerelmes lesz.
Magára hagyott, csak magában bízó hétköznapi hős volt a 81 évesen elhunyt, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész-rendező, Lukáts Andor.
A demokrácia törékeny, különösen a jogokkal felvértezett iskolázatlan tömegekkel szemben, az pedig több mint nevetséges, ahogy Orbánék dicsőséges magyar történelemről beszélnek. Az író egy svéd lapnak adott interjút regénye, a Herscht 07769 stockholmi elismerésével kapcsolatban.
Jubileumi koncerttel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját a Republic az MVM Dome-ban. Az éjszakába nyúló bulit a 4S zenekar vezette fel, majd felcsendültek az együttes legismertebb számai, köztük a Repül a bálna, a 67-es út, illetve a Szállj el, kismadár is. A meglepetésvendégek között Bochkor Gábor és Erdei Zsolt ökölvívó is felbukkant.
A politikai propaganda eszköze és pszichológusok kutatási terepe is volt a sajtóban elsőként felbukkant nyilvános tényellenőrző rovat. A fact-checking nagy hagyományokra és kevéssé meggyőző eredményekre tekinthet vissza.
2007-ben bemutattak egy műsort, amelyben gyerekeket zártak össze Új-Mexikó kietlen vidékén, és hagyták, hogy magukban boldoguljanak. Vékony matracokon aludtak takaró és párna nélkül, puszta kézzel öltek csirkéket, alig tisztálkodtak, és egy pottyantós vécén osztozkodtak. Nemcsak a stáb ment bele ebbe, a szülők is aláírták a szükséges papírokat, bár mint kiderült, nem pont erre számítottak. Miért követte pereskedés a Kid Nationt, és miért beszédtéma a mai napig a majdnem húszéves show?
Herendi Gábor állami támogatás nélkül készült filmje már 615 ezer nézőnél jár a mozikban.
A „barokk hegedülés legsokoldalúbb és legkiemelkedőbb alakjának” mondott Midori Seiler érkezik Budapestre a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjére, amelyen a hat angol és francia komponista nyolc műve átfogja a barokk történetét.
Oroszország birodalomnak tartja magát, pedig nem az, mert a méret önmagában nem erő – mondja Narine Abgarjan, aki arról is beszél, hogyan változik meg Örményország a Karabah elvesztését hozó háború után.
Bejutottunk a Magyar Nemzeti Bank még csak részben átadott, felújított székházába. Remek munkát végeztek a műemlékesek, de találtunk pár durva hibát is.
Tóth Lászlóval, a magyar építésszel nem tud betelni Hollywood. Brady Corbet filmjét, A brutalistát tíz Oscar-díjra jelölték, és ebből jutott a feleséget játszó Felicity Jonesnak és Guy Pearce-nek is, aki Van Burent, a pénzembert alakítja. A két színészt egy online kerekasztal-beszélgetésen kérdezhettük.
A világ leghíresebb festménye külön galériát kap, ahová viszont nem lesz érvényes a Louvre többi részére váltott belépő.
A magyar fővárosban készül Ruben Östlund filmje.
1945. január 27-én hétezer ember számára ért véget a pokol, ennyien maradtak az auschwitzi táborkomplexumban, miután a gyalogmenetek utolsó transzportja is elhagyta azt. Ezek a rabok többségükben legyengült, beteg, mozgásképtelen emberek voltak, egyszóval halálraítéltek, akiknek a kivégzésére már nem maradt ideje a tábor őreinek. Az 1944 nyarán felszabadult pár száz majdaneki fogoly mellett ők váltak a holokauszt első tanúivá, akik elmondhatták a világnak a szenvedéseiket. A képeket a Jad Vasem Intézet Archívumából válogattuk.
A magyar vonatkozásokkal teli, nagyrészt Magyarországon forgatott A brutalistától ne várjuk, hogy közelebb visz minket ehhez a manapság felkapott építészeti stílushoz. Már csak azért sem, mert a címe ellenére nincs benne brutalizmus, és ez főleg Magyarországról nézve kár, ahol ez a korszak éppen kiradírozódóban van. Branczik Márta és Kovács Dániel építészettörténészekkel arról is beszélgettünk, miért nem könnyű színtisztán brutalista épületeket találni Magyarországon, és miért különösen nehéz megvédeni őket az idő vasfogától.
Különös módon örökíti meg a holokauszt traumáját Gilles Ségal A bábjátékos című darabja, amelyet a Holokauszt 80 emlékév alkalmából mutat be közösen a debreceni Csokonai Nemzeti Színház és a Maladype Színház. A budapesti ősbemutató január 27-én lesz a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. A több dimenziójú, asszociatív, generációkat megszólító előadás rendezőjével, Balázs Zoltánnal beszélgettünk.
A múlt héten elhunyt amerikai klasszis rendező azt akarta, hogy filmjeinek nézői ne érjék be egyetlen sóhajtással, hanem minden pillanatban egy mély levegőt vegyenek.
„Azt volt a legnehezebb megélni, hogy egy ponton elkerült tőlem a szerep, és csak hosszú idő múltán lett végül mégis az enyém” – mondta A brutalista Tóth Lászlójának megformálója a HVG-nek. Adrien Brodyt egy online kerekasztal-beszélgetésen kérdezhettük a forgatásról, magyar kötődéseiről, az antiszemitizmusról és a bevándorlósorsról. Beszélgettünk a tíz Oscar-díjra jelölt film rendezőjével, Brady Corbettel is, aki szerint a híresen nehéz magyar nyelv tele van agresszívnak ható hangokkal.
Senki nem mondhatja, hogy Bindzsisztánban nem népszerű a szépirodalom. Egy Kossuth-díjas színész szájából mégiscsak másképp cseng, hogy ő az ország fasza.
