Az Átlátszó utánajárt, milyen sorsra jutott Rákay Philip gigantikus állami támogatásból készült Petőfi-filmje, a Most vagy soha! díszletvárosa.
Mint arról beszámoltunk, a 2024. március 14-én bemutatott film gyártására az alkotók (a Pilvax Film Kft. és a Lumiere Film & TV Kft.) összesen 7,022 milliárd forintot költöttek. Ebből 4,795 milliárd a közvetlen állami és 2,106 milliárd forint a közvetett – adókedvezményes – állami támogatás volt.
Az Átlátszó felidézi, hogy Rákay Philip, a Most vagy soha! kreatív producere és társ-forgatókönyvírója nagy reményeket fűzött a reformkori Budapestet ábrázoló díszletekhez, amelyek állítása szerint a film 7 milliárdos költségének felét jelentették. Rákay úgy számolt, hogy a díszletet bérbe lehet majd adni más forgatásokhoz is, így hamar visszahozza az árát.
Az ott lakók azonban arról számoltak be a portálnak, hogy az utóbbi hónapokban nem volt nagy forgalom a díszletegyüttesnél. A díszletváros telkéért, aminek nagy része most is beépítetlen, jóval a piaci ár feletti összeget, közel egymilliárd forintot fizetett a Nemzeti Filmintézet (NFI), ennek felét Magyarország egyik leggazdagabb embere kapta, írja az Átlátszó.
A Most vagy soha! költségvetésének majdnem felét egy 8 hektáros, XIX. századi díszletváros felépítésére fordítottuk, ami a forgatás befejeztével 100%-os állami tulajdonba került, és évtizedekig bérelhető lesz. Jelenleg épp az egyik legnagyobb amerikai filmstúdió forgat benne – hónapok óta – folyamatos bevételt generálva a magyar államnak
– idézi a portál Rákay egy korábbi kommentjét.
Az Átlátszó március 3-án közérdekű adatigénylést küldött a Káel Csaba-vezette Nemzeti Filmintézetnek, amiben a díszletvároshoz kapcsolódó szerződéseket kérték ki. Mint írják, az NFI a kéthetes határidő leteltekor először hosszabbítási kérelmet küldött, majd az újabb 15 nap leteltével továbbra sem válaszolt a portál adatigénylésére.
Az NFI közel egymilliárd forintért vette meg a fóti 2593/2 helyrajzi számú telket – írja az Átlátszó a Filmintézet 2022-es és 2023-as nyilvános szerződéslistái alapján.
A Közbeszerzési Hatóság adatbázisa szerint az NFI 2022 és 2024 között 8 olyan közbeszerzési eljárást folytatott le, ahol teljesítési helyként a fóti telket jelölték meg, ezek között van a kerítés- és útépítés, az elektromos, víz- és csatornahálózat kiépítése, valamint a telephelyek őrzése. Ezek összértéke nettó 771 863 277 forint volt, írja a portál.
Az Átlátszóhoz eljuttatott drónfelvételek alapján legalábbis kérdéses, miért került több milliárdba a díszletváros felépítése, ami valójában nagyrészt faszádokból és az azokat tartó faszerkezetekből áll. Ehhez tartozik még egy belső díszlet, a Pilvax kávézó replikája, és egy mini-pontonhíd, ami a filmben a pesti hídfőhöz tartozott. Utóbbit, ahogy a felvételen látható, már kikezdte az idő, az egyik pillért tartó csónak mostanra nagyrészt elsüllyedt – írják.
Hozzáteszik: bár Rákay „8 hektáros díszletvárosról írt”, ez valójában erős túlzás. A Petőfi-film díszletei a hatalmas (8,5 hektáros) telek csak egy kis részét töltik ki, a terület nagy része beépítetlen maradt.
A telek tulajdoni lapja és adásvételi szerződése szerint “a Fót 2593/2 helyrajzi számú ingatlan ma 100%-ban a Filmintézet tulajdonában áll, ezt megelőzően pedig fele-fele arányban a fóti önkormányzat, és egy milliárdos üzletember, Antal Ernő tulajdona volt. A 2022 januári adásvételi szerződés szerint a Filmintézet 983 629 000 forintos vételárat fizetett, amit a két tulajdonos fele-fele arányban osztozott” – írja az Átlátszó.
Megjegyzik: Antal Ernő stabil szereplő a 100 leggazdagabb magyar listáján. Antal a portálnak elmondta, hogy a Filmintézet vételi szándékáról az önkormányzat értesítette, és a vételárral elégedett volt, ezért jöhetett létre az adásvétel.
A telekeladás előtt készült értékbecslés alapján a Filmintézet valóban igen bőkezű volt: az önkormányzat (amit akkor már új polgármester, a fideszes Vass György vezetett) 2020 januárjában kért fel egy szakértő céget, ami a teljes telek piaci értékét 282 000 000 forintban határozta meg. Két évvel később a Filmintézet már közel egymilliárd forintot fizetett a telekért, ami még a kétéves inflációt figyelembe véve is jelentős drágulás – állapítja meg a portál.
Mint írják, egyelőre nem tudni, hogy a Petőfi-film költségvetésébe beleszámították-e a telek egymilliárdos vételárát, mivel a Filmintézet a cikkük megjelenéséig nem adott választ a kérdéseikre.
