#történelem

A Nyugat szentje és ördöge – 150 éve született Winston Churchill

A Nyugat szentje és ördöge – 150 éve született Winston Churchill

Az 1874. november 30-án született, jeles ősökkel dicsekvő angol arisztokratát halálakor a Népszabadság „a huszadik század első felének legjelentősebb és legkövetkezetesebb imperialista” politikusaként búcsúztatta. Ez igaz is. Liberális, konzervatív, imperialista, antifasiszta és antikommunista politikus volt. Az antiszemitizmust elítélő antiszemita. A bolsevik birodalom antibolsevista szövetségese. Hosszú katonai és politikai pályája során egy sor magas pozícióban, a világ számos pontján, sokféle ügyben vitt vezető szerepet. Mindenek fölött a náci birodalom legyűrésében. Küldetésének tudta megmenteni a világot a nácizmustól és a kommunizmustól és megóvni az angol gyarmatbirodalmat a széteséstől. Volt még újságíró, szépíró, történész, festő, szeszkazán és ötgyerekes családapa.

Egy vérző ország minden gondja a lelkében – a mai propagandisták is megirigyelhetik, ahogy anno a magyar kormányfőről írtak

Egy vérző ország minden gondja a lelkében – a mai propagandisták is megirigyelhetik, ahogy anno a magyar kormányfőről írtak

Harcolhattak volna robotzsaruval Horthy Miklós merénylői ellen száz évvel ezelőtt? A válasz meglepő módon majdnem igen, de ez még semmi. Az 1924 novemberében megjelent lapok meghökkentő híreiből válogattunk, amelyekből kiderül, hogy a vasútra mindig lehetett panaszkodni, a parlamenti zsidózás pedig nem sértett illemet akkoriban. A templomba járó nők kivágott, áttetsző ruhái ellenben igen.

„Harcoljatok az utolsó csepp véretekig” – 1956 után így verték át a magyarokat a „cserben hagyó Amerika” meséjével

„Harcoljatok az utolsó csepp véretekig” – 1956 után így verték át a magyarokat a „cserben hagyó Amerika” meséjével

A magyar közvélemény akkoriban sem értette igazán a külpolitika reálfolyamatait, így a kádári propaganda könnyedén befolyásolhatta a forradalom utólagos értékelését.

Szovjet atomfenyegetés, kemény amerikai fellépés – a válság, amely megalapozta a mai geopolitikai felállást a Közel-Keleten

Szovjet atomfenyegetés, kemény amerikai fellépés – a válság, amely megalapozta a mai geopolitikai felállást a Közel-Keleten

Tanulságos változásokat hozott a világpolitikában az 1956-os szuezi háború, amely az izraeli–brit–francia erők sikere ellenére Egyiptom politikai győzelmét hozta. A Közel-Keleten a britek helyét az USA vette át.

Amikor a Föld zsugorodni kezdett – Ferenc Józseffel, pesti mestertolvajokkal és az Aida nélkül nyílt meg a Szuezi-csatorna

Amikor a Föld zsugorodni kezdett – Ferenc Józseffel, pesti mestertolvajokkal és az Aida nélkül nyílt meg a Szuezi-csatorna

A földgolyó sokak szerint akkor kezdett összezsugorodni, amikor a Szuezi-csatorna és az Észak-Amerikát átszelő Union Pacific vasút átadásával radikálisan lecsökkentek a bolygón a távolságok. Ezt az évezredek óta vágyott csatornát az Egyiptomot névleg még uraló Törökország sem, a legerősebb nagyhatalom, Nagy-Britannia sem akarta, és a részvények sem fogytak. 115 évvel ezelőtt, 1869. november 16-án mégis felavathatták a víziutat a megállíthatatlan francia diplomata, Ferdinand de Lesseps makacs kitartásának eredményeképpen és ma sem tudjuk, hány ezer munkás halálának árán. Az ünnepelt Lesseps azután a Panama-csatorna építésébe úgy belebukott, hogy 88 éves korában még börtönbüntetésre is ítélték.

Rendszerváltás 35: Az orosz befolyás és a román identitás között őrlődő Moldova

Rendszerváltás 35: Az orosz befolyás és a román identitás között őrlődő Moldova

80 éve még nem létezett olyan, hogy moldáv nép, ez egy szovjet konstrukció volt, ami arra szolgált, hogy a régi orosz területi igényeknek megfelelően a második világháború után a Szovjetunióhoz csatolt Besszarábiát kulturálisan is le lehessen választani Romániáról. Persze a helyzet még ennél is bonyolultabb, mivel szép számmal élnek a területen olyanok, akik se nem románok, se nem oroszok, viszont Moszkvától várnak védelmet a románosítási törekvésekkel szemben. Egyebek között ez volt az oka annak, hogy alig néhány évvel a Szovjetuniótól történt elszakadás után, immáron demokratikus választásokon, éppen azt a kommunista garnitúrát szavazta vissza a nép a hatalomba, amelyet annak idején elkergetett. Ez az ellentmondás a néhány hete tartott, EU-s integrációról szóló népszavazás eredményein is meglátszott – minimális többséggel győzött az EU-párti álláspont.

„Rácpácegres” már csak a mesékben létezik, de az égig érő fa ma is él – Kihalt falvaink 5.

„Rácpácegres” már csak a mesékben létezik, de az égig érő fa ma is él – Kihalt falvaink 5.

Néhány kilométerre volt egymástól a Tolnai-dombság szélén, a Mezőföldön Illyés Gyula szülőháza és Lázár Ervin gyerekkorának színhelye, mára azonban már csak hűlt helye maradt mindkettőnek. Az írók művein keresztül azonban tovább él Rácegres, ahol a „puszták népe” élt, és ahol a Négyszögletű kerek erdő csodái történtek.

Árva gyermek a vészkorszakban – hogyan lett Kisneufeldből Vitray Tamás?

Árva gyermek a vészkorszakban – hogyan lett Kisneufeldből Vitray Tamás?

Kevesen tudják, hogy a ma 92 éves televíziós ikon, Vitray Tamás holokauszttúlélő, egyik nagymamáján kívül minden közeli rokonát elvesztette a vészkorszakban. 12 évesen árva gyermekként sodródva, a nyilasok elől rejtőzve, pincékben bujkálva menekült meg. Mi a kapcsolat a felnőtt döntéseket hozó gyerek és a későbbi médiasztár között? Milyen képességeket hasznosított bujkálás közben? Van-e rokonság Kisneufeld és a Sorstalanság Köves Gyurija között? Hogyan tudósít hányattatásairól Vitray Kiképzés című memoárjában?

Rendszerváltás 35: Lengyelország, ahol a munkáshatalomnak leginkább a munkásokkal gyűlt meg a baja

Rendszerváltás 35: Lengyelország, ahol a munkáshatalomnak leginkább a munkásokkal gyűlt meg a baja

A nyolcvanas évek közepén, amikor a legtöbb szocialista állam befele tartott a politikai válságba, Lengyelország éppen kilábalt egyből. Ennek köszönhető, hogy a lengyel társadalom egy része a kommunista diktatúra utolsó évtizedét bizonyos fokú megértéssel kezeli, mivel egy makacsnak bizonyuló mítosz szerint az mentette meg az országot a legrosszabbtól, egy orosz katonai beavatkozástól. A diktatúra jellegéről, a lengyel gazdaság helyzetéről, a rendszer ellen szervezkedő munkásokról, valamint a lengyel szocializmus összeomlásáról Semsei Ferenccel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatójával beszélgettünk.

Ipari központ dübörgött Gyertyánvölgyben, a Bükk legmélyén – Kihalt falvaink 4.

Ipari központ dübörgött Gyertyánvölgyben, a Bükk legmélyén – Kihalt falvaink 4.

A 19. században az ország egyik legismertebb üveggyártó üzeme működött Bükkszentkereszttől nem messze, a festői völgyben az erdő mélyén. Egy pince és két ház romjai, az egyikben egy búbos kemence, valamint egy kút és egy kis temető – ennyi maradt az üzemből és a köré felépült, egykori településből.

Az idealista Nagy Imre, akiből előbb a sztálinizmus másodvonalbeli végrehajtója, majd a magyar szabadság mártírja lett

Az idealista Nagy Imre, akiből előbb a sztálinizmus másodvonalbeli végrehajtója, majd a magyar szabadság mártírja lett

A számára oly fontos agrárreformok miatt rendszerint paraszti hátterűnek tartott Nagy Imréről még a legközelebbi barátai sem feltételezték, hogy valaha is vezető politikus válhat belőle. A történelem kereke azonban úgy fordult, hogy magyar miniszterelnök lett, ráadásul kétszer is. Hogyan jutott el a haláláig kommunista Nagy Imre a párt mindenhatóságától az azzal való szembefordulásig? Hősök vagy gonosztevők című sorozatunk újabb része.

„Papa, miért jöttél ilyen soká?” – így bánt el a Rákosi-rendszer a perbe fogott kommunista káderek családjaival

„Papa, miért jöttél ilyen soká?” – így bánt el a Rákosi-rendszer a perbe fogott kommunista káderek családjaival

A kommunisták saját kádereiket sem kímélték: az 1950-es évek koncepciós pereiben és azok után százakat hurcoltak meg, aminek generációkra kiható traumáját most a gyerekként egykor érintettek idézik fel egy új könyvben. Az egyik drámai történet főszereplői egymást sosem ismerhették.

„1956-ban egy élhetőbb világért harcoltunk” – Karátson Gábor író a HVG-nek 2007-ben a forradalom emlékének meggyalázóiról

„1956-ban egy élhetőbb világért harcoltunk” – Karátson Gábor író a HVG-nek 2007-ben a forradalom emlékének meggyalázóiról

Lehet mondani, hogy 1956 annyiféle, ahányan részt vettek benne, de igazsága csak egy volt – mondta az ELTE forradalmi bizottságában betöltött szerepéért egykor börtönre ítélt Karátson Gábor a HVG-nek, még 2007-ben. Mivel a 2015-ben elhunyt író, festő szavai ma talán még aktuálisabbak is, mint megjelenésük idején, az interjú újraközlésével is segíteni szeretnénk a tisztánlátást, miután Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója 1956-tal kapcsolatban a hősök emlékét gyalázó nyilatkozatot tett.

Rendszerváltás 35 – Románia, egy inkompetencián és valóságtagadáson alapuló rendszer végórái

Rendszerváltás 35 – Románia, egy inkompetencián és valóságtagadáson alapuló rendszer végórái

Az államadósság visszafizetésének lázában égő román vezetés parancsára a gazdaság lényegében exportra dolgozott, míg a lakosság életszínvonala gyors zuhanásnak indult, és csak a jegyrendszer újbóli bevezetésével lehetett megakadályozni, hogy tömegek haljanak éhen. Mindebből az országot uralkodói külsőségek közepette vezető Ceaușescu-házaspár nem akart észrevenni semmit, így a rendszerbe gyakorlatilag kódolva volt, hogy vérontással fog véget érni. Ami azonban utána következett, máig kényes téma a román történetírásban. Bandi Istvánnal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatójával beszélgettünk.

Kihalt falvaink 3.: Derenk, amely útban volt a kormányzó vadászszenvedélyének

Kihalt falvaink 3.: Derenk, amely útban volt a kormányzó vadászszenvedélyének

A szlovák határ mellett, az aggteleki dombok között bújt meg valaha az a falu, amelynek lakóit tulajdonképpen Horthy Miklós hobbija miatt telepítették ki. Házaik helyén ma temetői keresztekre hasonlító jelzés mutatja, hova vitték őket, de az egykori iskola épülete beavatja az erre tévedt vándort a település különleges múltjába.

A terror házai: interaktív térképpel járhatjuk be az Andrássy út 60. körüli volt kommunista államvédelmi városnegyedet

A terror házai: interaktív térképpel járhatjuk be az Andrássy út 60. körüli volt kommunista államvédelmi városnegyedet

Mindenki tudja, hogy az Andrássy út 60. a nyilasok, majd az ÁVO székháza volt, de azt kevesen, hogy néhány száz méteres körben hetven épület szolgálta a kommunista terrorszervezetet. Bemutatjuk az egykori államvédelmi negyedet.

Rendszerváltás 35: Jugoszlávia, a vérbe fulladt délszláv álom

Rendszerváltás 35: Jugoszlávia, a vérbe fulladt délszláv álom

A nagyfokú eladósodás gazdasági centralizációért kiált, ám a nehézségek újra a felszínre hozzák a soha meg nem oldott nemzetiségi ellentéteket. Az ország egységének élő szobraként működő Tito halála után pedig az ország hosszú távon történő, stabil vezetése is lehetetlen feladattá vált. Prof. dr. Hornyák Árpáddal, a PTE Modernkori Történeti Tanszékének vezetőjével és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

Még nem halt ki ez a magyarral rokon balti nyelv, de élőnek sem mondható, pár tucatnyian beszélik

Még nem halt ki ez a magyarral rokon balti nyelv, de élőnek sem mondható, pár tucatnyian beszélik

Lettországban, a Rigai-öböl csücskétől, a Kolka-foktól nyugatra kezdődik a Lív partvidék. A Balti-tenger erdős, homokos tengerpartját már nem a névadó nép lakja, de kultúrájukat és a magyarral rokon nyelvüket egy kis közösség azóta is aktívan ápolja.

Német Szovjetikusz Köztársaság: 75 éve született a 41 évesen kimúlt NDK

Német Szovjetikusz Köztársaság: 75 éve született a 41 évesen kimúlt NDK

75 évvel ezelőtt, 1949. október 7-én alakult meg az a négy évtizedig létezett ország, amelyet Német Demokratikus Köztársaság néven ismertünk. Kis híján annyi idő telt el a megszűnése óta, mint amennyi ideig fennállt, de a demokratikus értékrend pusztításában elért eredményei mindmáig hatnak, miként azt az egykori területén most lezajlott választások, a demokratikus Németország ellen szavazók hatalmas tömegei igazolják.

Semmi értelme a mai fogalmaink alapján megítélni az aradi vértanúk vélt vagy valós magyarságát

Semmi értelme a mai fogalmaink alapján megítélni az aradi vértanúk vélt vagy valós magyarságát

Vannak, akik az 1848-as honvédsereg 175 éve kivégzett vezetőit egy etnikailag sokszínű, tulajdonképpen nem is magyar társaságként szeretik beállítani, míg mások a vértanúk igaz magyarságát szeretik hangsúlyozni, még azokban az esetekben is, amikor ennek nyomát sem találni. Mit tudunk az Aradon kivégzett katonatisztek nemzeti identitásáról és hogyan illeszthetők bele szerbhorvátok, németek, illetve örmények a korszak magyarságképébe?

1 ... 3 4 5 6 7 ... 28