#történelem

Héraklésztól Coubertin báróig: így született meg az ókori görög örökség nyomán az első modern olimpia Athénban
 

Héraklésztól Coubertin báróig: így született meg az ókori görög örökség nyomán az első modern olimpia Athénban

Az olimpiai játékok az ókori Görögországban az egészség és a testedzés kultúráján és dicsőítésén alapultak, ám ezt az eszményt a római birodalom nem ápolta, a kialakuló kereszténység pedig kifejezetten megvetette. Több elvetélt és helyi kísérlet után a modern olimpiai játékokat a francia Pierre de Coubertin báró teremtette meg, aki alighanem csak álmaiban remélhette, hogy a négyévente megrendezett játékok a világ legnépszerűbb sporteseményévé válnak. Alábbi cikket a HVG 1996. július 13-án, az első újkori, athéni olimpia centenáriumán jelentette meg, témája örökzöld.

HVG HVG

Szerencsétlenség a szerencsében – a Hitler elleni Stauffenberg-merénylet valószínűtlen fordulatai
 

Szerencsétlenség a szerencsében – a Hitler elleni Stauffenberg-merénylet valószínűtlen fordulatai

1944. július 20-án, éppen 80 évvel ezelőtt Brandt ezredes kicsit arrébb rúgta Claus von Stauffenberg gróf aktatáskáját. Ezért nem ölte meg a benne lapuló bomba Adolf Hitlert. Ezért tartott tovább a háború, ezért halt meg pár millióval több ember és pusztult el még jó néhány város. Nincsenek egyértelmű életek. A mártírok között is kevés a bűntelen. Stauffenberg gróf sem volt az.

Révész Sándor Révész Sándor


Hitler esete igazolja, ha nem állítják meg időben az agresszort, később már nem is lehet
 

Hitler esete igazolja, ha nem állítják meg időben az agresszort, később már nem is lehet

A nyugati hatalmak – élükön Anglia – hiszékenysége, érdektelensége, rossz helyzetértékelése és a hatalmas vérveszteséggel lezárult első világháború után egy újabb elkerülésének a vágya mind ahhoz vezetett, hogy Hitler minden határt átlépjen – átvitt értelemben és a valóságban is. Erre a történelmi helyzetre is utalt újraválasztása előtt az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, amikor a Putyin orosz elnöknél is járt Orbán Viktor “békemisszióját” bírálta. Megbékítési politikának nevezte azt, azzal a kifejezéssel – appeasement –, amellyel Neville Chamberlain brit miniszterelnök végzetesnek bizonyult 1938-as próbálkozását illetik Hitlerrel. Az EU és Orbán jelenlegi konfliktusa miatt újraközöljük két évvel ezelőtti cikkünket Chamberlain kudarcáról.




Ügyesen felépített csúsztatásokkal próbálja Orbán Viktor elhazudni a NATO lényegét
 

Ügyesen felépített csúsztatásokkal próbálja Orbán Viktor elhazudni a NATO lényegét

A Newsweekben megjelent és a miniszterelnök által jegyzett írás olyan legendákat táplál, mint hogy a magyar vezetés ki akart maradni a világháborúkból, a NATO létrehozásával kapcsolatban pedig elhallgatja, hogy a szövetséget már 1949-ben is a szovjetorosz agresszió veszélye hívta életre és a NATO tagállamaira leselkedő legnagyobb biztonsági fenyegetést továbbra is Moszkva jelenti.


Hősök vagy gonosztevők? Dózsa György, a kegyetlen lázadóvezér, akiről nem őrzött meg semmit a nép emlékezete
 

Hősök vagy gonosztevők? Dózsa György, a kegyetlen lázadóvezér, akiről nem őrzött meg semmit a nép emlékezete

A romantika korabeli irodalom, illetve a történetírás hőssé nemesítette, amire az 1945 utáni korszakok emlékezetpolitikája rá is pakolt jó pár lapáttal, miközben a történészszakma több mint fél évszázada próbálja árnyalni a róla kialakított igen egyoldalú képet. De ki volt valójában Dózsa György, mit lehet tudni róla és valóban méltó-e arra, hogy Petőfi Sándor és Kossuth Lajos után az ő nevével találkozzunk a leggyakrabban Magyarország közterein?





Hősök vagy gonosztevők? Erwin Rommel, Hitler nagyravágyó kedvence, aki magasra tört, és a mélybe zuhant
 

Hősök vagy gonosztevők? Erwin Rommel, Hitler nagyravágyó kedvence, aki magasra tört, és a mélybe zuhant

Sorozatunk rendhagyó részében a normandiai partraszállás 80. évfordulójára való tekintettel kilépünk a magyar történelem keretei közül és a második világháború legendás német hadvezérét mutatjuk be. Ki volt Erwin Rommel? Zseniális hadvezér vagy „csupán” a második világháború legjobb hadosztályparancsnoka? Német mintakatona vagy náciellenes összeesküvő, esetleg ezek egyike sem, hanem csak törtető karrierista? Alábbi írásunkban egyebek között ezeket a kérdéseket is körbejárjuk.



Megelőzhető kudarc vagy szükségszerű vereség – így nézett ki a D-nap a németek szemszögéből
 

Megelőzhető kudarc vagy szükségszerű vereség – így nézett ki a D-nap a németek szemszögéből

Hogy érhette a németeket ennyire készületlenül a normandiai támadás, amikor pontosan tudták, hogy 1944 nyarán kísérletet fognak tenni rá a szövetségesek? Milyen ellentétek feszültek egymásnak a német hadvezetésen belül a partraszállás elleni védelemmel kapcsolatosan? Milyen erőforrásokkal rendelkeztek a szövetségesek tervének megakadályozásához? Van-e felelőse a vereségnek?



Úszóként verhetetlen volt, Tarzanként örökké él – Johnny Weissmüller a világ dzsungelében
 

Úszóként verhetetlen volt, Tarzanként örökké él – Johnny Weissmüller a világ dzsungelében

A száz évvel ezelőtti párizsi olimpián egy bohókás fickó a 400 m-es gyorsúszás előfutamának a végén mellúszásra váltott, még egy kicsit kapálózott is a közönség szórakoztatására. Ő volt Johnny Weissmüller, a csodaúszó, a 67-szeres világcsúcsdöntő, aki öt olimpiai arany és egy – vízilabdában szerzett – bronzérme után Tarzan-filmek tömegében hódította meg a világot. Elfogyasztott öt feleséget, és nyomorúságos körülmények között halt meg egy mexikói színészotthonban. Százhúsz évvel ezelőtt, 1904. június 2-án született Szabadfalván.

Révész Sándor Révész Sándor

Évtizedekig hallgatni kellett 23 ember haláláról – 70 éve süllyedt el a Pajtás a Balatonban
 

Évtizedekig hallgatni kellett 23 ember haláláról – 70 éve süllyedt el a Pajtás a Balatonban

A magyar hajózás addigi legnagyobb tragédiáját, 23 ember halálát okozta a Pajtás fölborulása Balatonfürednél hetven évvel ezelőtt, 1954. május 30-án. Azóta is csak a Hableány öt évvel ezelőtti balesete követelt több halálos áldozatot, 28-at. Végső soron a Balaton erőltetett és felelőtlen szocializálása okozta a balesetet, amelyről évtizedeken át egyetlen érdemi szó sem eshetett a nyilvánosság előtt.

Révész Sándor Révész Sándor


Hősök vagy gonosztevők? Thököly Imre, a kuruckirály tündöklése és bukása
 

Hősök vagy gonosztevők? Thököly Imre, a kuruckirály tündöklése és bukása

Amikor az 1680-as évek elején a korabeli magyar politikum évszázados vágya találkozott egy hasonlóan régóta dédelgetett oszmán stratégiai terv sikerével, egyetlen rövid pillanatra szinte mindenki elhitte, hogy Thököly Imre lehet az az ember, aki végre valahára egyesíteni tudja a három részre szakadt országot. Hogy ez mégsem sikerült neki, ennek elsősorban rajta kívülálló okai voltak, ugyanakkor a későbbi, fokozatosan szűkülő mozgástere nem csökkentette az ambícióit, idővel azonban a ténykedése inkább már kárára vált annak az országnak, amelyet eredetileg megmenteni lett volna hivatott.