Az 1900-as évek elején óriási szenzáció volt a Mátyássy Zoltán ellen elkövetett gyilkossági kísérlet, és nemcsak azért, mert egy honvédszázados volt a célpontja, hanem azért is, mert a támadás mögötti indítékot mind az elkövető, mind az áldozat igyekezett eltitkolni. Ez olyan jól sikerült, hogy a mai napig csak elméleteink lehetnek az első magyarországi levélbombás merénylet valódi okáról.
Száz évvel ezelőtt, 1925. január 29-én született Budapesten az utolsó magyar vándorbábos, az igazságosztó ököljog, a magyar huszárvirtus népi örökségét hordozó Vitéz Lászlót a galiciáner zsidó nagyapjától megöröklő Kemény Henrik. Minden rezsimben megkeserítették az életét, és minden rezsimben imádta a közönség. Nyolcvan évet töltött el a paraván mögött.
Gyerekek voltak, amikor haláltáborokba, gettókba vitték őket, a legidősebb interjúalanyunk ma már elmúlt 99 éves. Négy túlélő visszaemlékezéseiből nem csak a a Holokauszt borzalmai, és az akkori Magyarország hangulata rajzolódik ki. A lágerből meneküléshez, a túléléshez szinte csodák kellettek, és nem mindig az erő volt, ami segített. Csányi Nikolett és Földes András videója.
Nyolcvan éve, 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet csapatok az auschwitzi lágerkomplexum területét. Hogyan teltek a táborok utolsó hónapjai, miként próbálták eltüntetni a holokauszt bizonyítékait a nácik, és mihez kezdett a szovjet propaganda a felszabadított táborokkal?
Sok holokauszttúlélő magába zárta a deportálás emlékeit, és Auschwitz felszabadulásának a nyolcvanadik évfordulóján még nagyobb hiányként mutatkoznak meg az elbeszéletlen történetek. Ami a történésznek egy elveszett fejezet a történelemből, az a családnak kibeszéletlen trauma.
A tavaly 100 éves korában elhunyt, bonyhádi születésű auschwitzi túlélő, Lily Ebert többé nem tart már történelmi fogadóórát a TikTokon, de a dédunokája folytatja a munkáját, és továbbviszi a szellemiségét. Dov Forman szerencsére már évekkel ezelőtt valami olyasmire vállalkozott, amit túlélők leszármazottainak sokasága – tapintatból, félelemből vagy tudatlanságból – nem tud, mer vagy akar megtenni: kérdezett, amíg még lehetett. A holokauszt generációkon átívelő súlyáról, a szembenézés jelentőségéről és Lily Ebert megtörhetetlen életerejéről is beszélgettünk nem sokkal Auschwitz felszabadulásának a 80. évfordulója előtt.
Először adják ki eredeti formájában az Auschwitzot is megjárt Galló Olga lágernaplóját, a Tíz hónap Babilont. Az írás a szocialista cenzúra áldozata lett, 1978-ban csak magánkiadásban jelenhetett meg a napló megcsonkított változata. A szerző unokája, Fullajtár Andrea főszereplésével színdarab is készült a műből, amit az auschwitzi haláltábor felszabadításának 80. évfordulóján mutatnak be.
A kárpótlást irányító szervezet a világ 90 országában jelenleg 245 ezer túlélőről tud. HVG-ténytár.
A történészi kutatásoknak és túlélők, szemtanúk elbeszélésének köszönhetően meglehetősen széles és részletes képünk van arról, hogy a holokauszt milyen történelmi, fizikai, bürokratikus és emberi körülmények között zajlott le. Az elhurcoltaknak azonban a megérkezés pillanatában kellett felfogniuk, hogy mi zajlik körülöttük. Egy ép emberi ésszel felfoghatatlan valóságban kellett eligazodniuk. A félelmetes hatékonysággal érkező transzportokkal olyan világba érkeztek, amely minden elemében sokkoló volt. Hogyan élték meg az emberek az első pillanatokat?
Balogh Lajos az 1990-es évek közepén négy fiatal nőt ölt meg emberi mivoltából teljesen kivetkőzve, különösen kegyetlen módszerekkel Százhalombattán. A 140-es IQ-val rendelkező szobafestő-mázolót életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a bíróság – akkor még nem volt tényleges életfogytiglan. A médiában időről időre feltűnő Balogh jelenleg is börtönbüntetését tölti. Legkorábban 2020-ban bocsáthatták volna feltételes szabadlábra, de miután eltörte egy rabtársa orrát, ez az időpont 2025-re tolódott. A hazai kriminalisztikatörténet legdöbbenetesebb sorozatgyilkosságát elkövető Balogh január 24-én lett volna feltételesen szabadlábra bocsátható, de a büntetés-végrehajtási bíró úgy döntött, börtönben marad.
Diplomáciai viharokat is kavartak Habsburg Ottó úti okmányai. A történtek szövevényes hátterét tárta fel a Századokban megjelent tanulmányában Fejérdy Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány tudományos igazgatóhelyettese.
Csak a pletyka főzte szappanná a szentesi félkegyelmű öregembert, derül ki a száz évvel ezelőtti lapok tudósításaiból. 1925 januárjában arról is írt az újság, hogy büntetéssel fenyegette az MTI a rádióhallgatókat, a szegények pedig attól remélték nyomoruk enyhítését, hogy tehetős családoknak adták örökbe gyerekeiket, sokszor cselédsorba. Kiderül az is, hogyan csaltak adót vidéken, és hogyan mentette meg a lincseléstől egy zsidó bérkocsissegéd az utcán hőbörgő antiszemitákat újév hajnalán.
Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.
„Senki, de senki nem tudott felhalmozni és átadni annyi tudást, tapasztalatot a veszélyeztetett állatok tartásáról, tenyésztéséről, mint ő.” Ezt egy iskolázatlan, autodidakta alkoholistáról, Gerald Durrellről mondta Sir David Attenborough. Durrell talán egész életében csupán zoológus, természetbúvár, állatkertvezető, világjáró állatgyűjtő és állatmentő maradt volna, ha a felesége és az anyagi gondok nem késztetik írásra. Életéről, kalandos vállalkozásairól szóló könyveit, regényeit, filmjeit, előadásait imádták az egész világon. Lusta, mégis igen termékeny író volt. Január 7-én van születésének századik, január 30-án pedig halálának harmincadik évfordulója.
Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.
A 21. században sokkal kevesebb gondunk volna az újratermelődő kasztrendszerrel és a mai propagandában hívő szinte vallásos érzülettel, ha Táncsics Mihály törekvései legalább részben megvalósulnak. Egyre kevesebben sejtjük, hogy munkássága mennyire aktuális ma is, pedig ő a magyar demokratikus baloldali hagyomány kulcsfigurája, akit büszkén vallhatunk elődünknek. Amellett, hogy a parasztok és a munkások érdekeit képviselő radikális demokrata volt, az elfeledett Táncsics igazi hős is, akinek fordulatos, lemondásokkal teli élete filmre kívánkozna.
A középkori magyar krónikaírók elfogadták az egyébként máig nehezen bizonyítható hun-magyar kontinuitás elméletét, így a Képes Krónika, illetve Kézai Simon munkája és Thuróczy János krónikája is a hunok történetével indul. Ezekben visszatérő szereplő egy bizonyos Veronai Detre, aki folyamatosan a hunok ellen intrikál és végül az ő érdeme lesz, hogy Attila király fiai egymás ellen fordulnak. De ki volt valójában Veronai Detre és mit lehet róla tudni a krónikák megállapításain túl?
A katolikus egyházban – mint azt a Konklávé című könyv és az abból készült film is megmutatta – a Vatikánba hívott bíborosok vitákkal teli konklávén döntenek a pápai trón megüresedésekor az utódról. A világ kizárása a folyamatból azonban csak 1904 óta él.
Őt választotta a klasszikus amerikai film legnagyobb férfi csillagának az American Film Institute. Ha van nem fényes, de borús csillag, ő volt az. A film noir legjellegzetesebb alakja: „a vesztes férfi, a kudarc glóriájával övezett keserű arc, az élet peremére szorult, hitetlen, sikertelen, sebzetten cinikus figura” (Takács Ferenc, Filmvilág, 1987/12.). Sokat ivott, sokat dohányzott, viharos magánéletet élt, és a rák nem hagyta megöregedni. A 125 évvel ezelőtti karácsony első napján született.
A túlzott fényáradat áramszünetet okozott 1924 decemberében – abban az időben, amikor még Edison is azt üzente Budapestre, hogy hisz Magyarország feltámadásában. A kereskedők azt kérték a pénzügyminisztertől, hogy karácsony előtt vasárnap is mérhessenek pálinkát, a politikus viszont azokat a tisztviselőket ostorozta, akiknek nem jutott karácsonyi jutalom. Erről is írtak a lapok száz éve.
