Az ukrán-orosz háború második hónapjába lépve egyre több Ukrajnából elmenekült embernek kell elgondolkodnia azon, mik a hosszabb távú tervei, ha a háború mégsem ér véget olyan gyorsan, mint azt remélték. Az Európai Unió hamar cselekedett, és már március elején aktiválta az Ideiglenes Védelmi Direktívát, ami automatikusan ideiglenes letelepedési engedélyt, lakhatást és egyéb szociális ellátásokat biztosít minden az EU-ba menekülő ukránnak. Az ideiglenes védelem aktiválását  Magyarország nem támogatta, ám ettől függetlenül is bevezették, így az EU-s szabályok hazánkra nézve is kötelezővé váltak.

Magyarország saját hatáskörben már az EU-szabályozás megszületése előtt döntött arról, hogy az Ukrajnából érkezőknek nem kell menekültkérelmet beadniuk, helyette a magyar jogszabályoknak megfelelő ideiglenes védelemért folyamodhatnak. Tehát a háború elől Magyarországra érkezők nem menekült, hanem menedékes státuszt kaphatnak, aminek az ügyintézése jóval gyorsabb és egyszerűbb a menekültügyi eljárásnál. A magyar menedékes státusz azonban a gyakorlatban nem teljesen ugyanúgy működik, mint az uniós deiglenes védelem, így a menekülők két szék között a padlóra eshetnek az eljárásrend útvesztőjében.

Bőröndök a BOK csarnokban 2022. március 22-én

Veres Viktor

1. probléma: Hogyan kap valaki ideiglenes védelmet?

Az Európai Unió szerint a menekülőket a célországukba érve, amely lehet bármely EU tagállam, nemcsak az, ahol átlépték a határt, azonnal regisztrálni kellene és megadni nekik az ideiglenes védelemhez tartozó szolgáltatásokat. Magyarországon viszont külön folyamodni kell a menedékes státuszért, amit sok nálunk tartózkodó ukrán egyelőre nem tett meg. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság legfrissebb adatai szerint eddig alig 18 596 fő folyamodott menedékes státuszért. Ez jóval kevesebb, mint a hazánkba érkező menekülők száma, akik az európai, pesszimistább becslések szerint 250 ezren, míg a kormányzati kommunikáció szerint akár 540 ezren is lehetnek. Azzal, hogy miért nehéz megmondani a hazánkban lévő ukránok számát, ez a cikk később foglalkozik.

Jelenleg sok ukrán még turistavízummal tartózkodik Magyarországon, és nem kérte a menedékes státuszt. Egy a BOK csarnokba érkező ukrán lány például arról számolt be, hogy mivel édesanyjával biometrikus útlevelük van, így nem érezték szükségesnek hogy menedékkérelmet adjanak be.

Turistaként vagyunk itt. Biztos vagyok benne, hogy nem kell majd dolgoznunk mert két, három héten, talán egy hónapon belül hazamehetünk.

Ha valaki nem kéri a menedékes státuszt, az nemcsak a munkavállalást és a gyerekek oktatását befolyásolja. A turistavízummal hazánkban tartózkodó személyek nem jogosultak a menedékeseknek járó létfenntartási támogatásra, ami a mindenkori foglalkoztatást helyettesítő támogatással, illetve gyerekek esetében a családi pótlék összegével azonos. Tehát például egy egyedülálló, három gyermekével érkező ukrán anya havonta 73 800 forintos támogatástól esik el, ha nem regisztrálják menedékesként.

A másik probléma az, hogy az ukrán turistavízum csak 90 napig érvényes. Így azok az ukrán állampolgárok, akiket három hónap elteltével sem regisztrálnak, bizonytalan jogi helyzetbe kerülhetnek. Az EU álláspontja szerint ilyen probléma nem merülhet fel, mivel a tagállamoknak azonnal ideiglenes letelepedési engedélyt kell adnia a náluk tartózkodó menekülteknek. Ahogyan Anita Hipper, az Európai Bizottság többek között migrációért is felelős szóvivője elmondta,

mi aktiváltuk az ideiglenes védelmi mechanizmust, minden ukrán ez alá tartozik, nem kell semmit tenni, a tagállamok regisztrálják őket.

A magyar tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy nem ez a helyzet, és a következő hónap során megjelenhetnek az első menekültek, akik lejárt turistavízummal, legális státusz nélkül tartózkodnak az EU-ban.

Veres Viktor

2. probléma: Mi jár pontosan a menedékeseknek?

Ebben a kérdésben is különbség van a magyar gyakorlat és az EU elvárásai között. Nagyvonalakban mind a hazai, mind az európai koncepció szerint jár lakhatás, oktatás, és egészségügyi ellátás azoknak, akik hazánkba menekültek. Az azonban, hogy ezek részletesen mit takarnak, egyáltalán nem egységes.

Lakhatás:

A lakhatás kérdésében a magyar állam nem végez számottevő munkát. A hazai menekültszállásokat, amelyek az ország több nagyvárosában helyezkedtek el, ugyanis a kormány 2015 és 2016 között bezárta, kezdve a legnagyobb, debreceni központtal. Így

a jelenlegi krízisben a magyar állam nem tudott jelentős szállásadóként fellépni, és ez a feladat a civil szervezetekre, illetve a magánemberekre maradt, ám az ő kapacitásaik szűkösek.

Az egyik legjelentősebb a menekülteknek segítő civil szervezet, a Migration Aid szóvivője, Horváth Viktória lapunknak elmondta, hogy bár most adtak át egy 300 fős szálláshelyet a Budapesten, a Madrid utcában, szükség van a kapacitásnövelésre. "Nagy szükség van újabb épületekre, mi most minden befolyó pénzügyi adományunkat erre fordítjuk" - fogalmazott.

Ez főleg azért fontos, mivel Európa-szerte egyre többször számolnak be emberkereskedelemről, ami ellen a biztonságos szállások biztosítása jó védekezés lehet.

Problémát jelent az emberkereskedelem, megjelentek az emberkereskedők. Szükséges és nagyon fontos az hogy, olyan szállásokat tudjunk biztosítani, ahol biztonságban meg tudnak pihenni a menekülők, az anyukák és gyermekeik.

- mondta el Horváth. A Migration Aid tapasztalatait az ENSZ munkatársai is megerősítették. Az Európai Parlament nőjogi bizottságának ülésén elmondták hogy több határon is észleltek emberkereskedőket, akik szexuális vagy egyéb kizsákmányolás céljából közelítik meg a nőket és gyerekeket. Az tehát, hogy magyar állam menekültszállások hiányában nehezen tud megfelelő lakhatást biztosítani a menekülőknek, különösen veszélyes. A civilként segítő magánembereket jóval nehezebb ellenőrizni, és meggyőződni arról hogy jó szándékkal fogadják be a hozzánk érkező ukránokat.

A Baptista Szeretetszolgálat segítője Tiszabecsen

Reviczky Zsolt

Egészségügy:

Mind a magyar, mind az európai szabályozás szerint jár a nálunk élő ukránoknak ingyenes egészségügyi ellátás. Az azonban, hogy ez mit takar, nagyban különbözhet. Az Európai Parlamentben például Ylva Johansson belügyekért felelős európai biztos európai parlamenti képviselők kérdéseire válaszolva olyan szolgáltatásokat is az ingyenesen járó egészségügy égisze alatt említett, amiket a magyar egészségügy nem, vagy csak nehezen tud biztosítani. Az első ilyen a megfelelő ingyenes fogamzásgátlás, ami az ukrán nők egészségét biztosíthatja. Az ingyenes fogamzásgátlás néhány európai országban, például Franciaországban bevett gyakorlat, ám hazánkban ilyen juttatást nem kapnak a nők. Tehát azt, hogy tesz-e majd valamit a magyar állam az ukrán nők reproduktív egészségéért, egyelőre nem lehet tudni.

A másik hasonló probléma a pszichológiai és pszichiátriai segítségnyújtás. Johansson ezt a területet is a fogadó tagállamok által biztosítandók közé sorolta az Európai Parlamentben. Mivel sok ukrán menekült érkezik traumatikus élményekkel a háború sújtotta országból, ide értve például a nemi erőszak áldozatait, fontos lenne számukra a szakszerű ellátás a mentális egészség területén is.

Önkéntes pszichológusok, pszichiáterek és mentálhigiénés szakemberek egy csoportja a jelezte, szívesen nyújtanának segítséget az Ukrajnából menekülőknek. Az önkéntesek leszögezték, hogy nem egészségügyi ellátásról, pszichoterápiáról van szó, hanem egy segítő beszélgetésről. A projektben résztvevő szakemberek túlnyomó többségben magyarul, esetleg angolul vagy németül tudnak segítséget nyújtani, ám ukránul beszélő önkéntes legutóbbi ottjártunkkor nem szerepelt a kezdeményezés honlapján. A 444 értesülése szerint a budapesti Péterfy Kórház Krízisintervenciós Ambulanciája is tart krízisintervenciós beszélgetéseket, ám itt sem tudunk ukrán nyelvű ellátásról. Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát mindkét említett egészségügyi ellátással kapcsolatban, ám a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.

A Magyarországra érkezett ukrán menekültek munkavállalásáról és oktatásáról itt írunk részletesen.

Menekülteket segítő információt tartalmazó QR kód Tiszabecs határában

Reviczky Zsolt

3. probléma: Hány ukrán menekültet kell pontosan ellátnunk?

A Magyarországon tartózkodó menekültek száma a Guardian forrásai szerint valószínűleg lényegesen kevesebb lehet, mint amit a kormányzat állít. A különbséget az okozhatja, hogy míg Kovács Zoltán arról beszélt, hogy 540 ezer menekült érkezett Magyarországra, azt már nem tudjuk, hogy közülük hányan mennek tovább más európai országokba. Pedig a HVG több forrásból is úgy értesült, hogy a menekülők jelentős része nem marad Magyarországon, és hamar továbbutazik.

A Guardiannek ezt Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke is megerősítette. Szerinte a magyar kormányzat azért becsüli felül a számokat, hogy így jusson több európai uniós támogatáshoz. Az Európai Bizottság ugyanis nemrég jelentette be, hogy javaslatot tesz egy összesen 3,7 milliárd eurós keret azonnali kifizetésére a REACT-EU program keretében, amiből hazánknak átszámítva 300 milliárd forint juthat. Nem meglepő tehát, hogy Pardavi szerint

az uniós többletforrásokért folytatott küzdelme során a magyar kormány a legmagasabb számot használja, amit talál.

A Magyar Helsinki Bizottság nincs egyedül ezekkel a kétségekkel. A magyar jogállamisággal foglalkozó európai parlamenti jelentéstevő Gwendoline Delbos-Corfield a a magyar választás után tartott sajtótájékoztatóján szintén jelezte, hogy Magyarország felnagyíthatja a valóban itt tartózkodó menekültek számát, így minden az ukrán menekülőket segítő EU-s támogatás felhasználását fokozottan kellene ellenőriznie az európai intézményeknek.