Ismét a 7-es cikkely szerinti eljárás állásáról tartott vitát az Európai Parlament, ahol a képviselők újból megállapították, hiába aggasztó a demokrácia és jogállamiság helyzete Magyarországon és Lengyelországban, az eljárás mégsem halad. A parlamentben az Európai Bizottság képviseletében felszólalt Didier Reynders, igazságügyért felelős uniós biztos, aki megerősítette, hogy minden készen áll Magyarország 7-es cikkely szerinti meghallgatására az Európai Unió Tanácsában, ami május 23-án lesz.

Reynders a 7-es cikkely szerinti eljáráshoz ezen kívül nem sokat tudott hozzáfűzni, ám kiemelte a bizottság más, jogállamisággal kapcsolatos lépéseit. Elsőként, a hazánkkal szemben nemrég megindított jogállamisági mechanizmust említette, amellyel kapcsolatban leszögezte, az eljárás korrupciós problémák miatt, az EU költségvetésének védelme érdekében indult. Azt is kiemelte, hogy mivel nem születtek intézkedések Magyarországon az Európai Bizottságnak a jogállamisággal kapcsolatos aggodalmainak orvoslására, a bizottság úgy véli, hogy az Európai Unió költségvetése, pénzügyi érdekei veszélyben vannak.

Emellett elmondta, hogy a jövőben

a bizottság nem bizonytalanodik majd el, ha kötelezettségszegési eljárások indításáról lesz szó, hogy választ adhasson a jogállamisággal kapcsolatos aggodalmakra Magyarországgal esetében.

Reyners hozzátette, hogy Magyarországgal szemben már eddig is számos kötelezettségszegési eljárást indított a bizottság, például az európai értékek megsértése, a civil szféra ellehetetlenítése, a migránsok helyzete vagy az LMBTQ-közösség diszkriminációja miatt, de nem tétováznak majd, hogy újakat adjanak a listához jogállamisági témában is.

A biztos Lengyelországgal kapcsolatban is beszélt: azt közölte, az Európai Bizottság továbbra is aggasztónak tartja azokat a lengyel intézkedéseket, melyek tanúsága szerint Varsó megkérdőjelezi az uniós jog elsőbbségét. Aggodalomra ad okot az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének lengyelországi helyzete is, valamint a bírák kinevezésével kapcsolatos intézkedések. Reynders kijelentette: az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító mindenfajta tagállami jogszabálynak meg kell felelnie az uniós jognak, továbbá figyelembe kell venni az Európai Unió Bíróságának döntéseit is.

Az Európai Parlament képviselői azonban többségében kifejezték, nem elégedettek sem az Európai Unió Tanácsának, sem pedig az Európai Bizottság munkájával a jogállamisággal kapcsolatban, akiknek szerintük határozottabban kéne fellépniük. A tanács különösen sok kritikát kapott, részben azért is mert ebből az intézményből senki sem képviseltette magát a vitán. Jeroen Lenaers európai néppárti politikus például úgy fogalmazott,

mind tudjuk, hogy a legfontosabb döntés a 7-es cikkely esetében a tanács kezében van, sokáig úgy tűnt, hogy a tanácsban a jogállamiság olyan volt, mint Voldemort a Harry Potterben, valami, amit nem szabad nevén nevezni.

Lenaers, hasonlóan több képviselőtársához ezen kívül leszögezte, hogy az Európai Parlament elvárja, Magyarország meghallgatását egy konkrét, határidőkhöz kötött javaslatcsomag kövesse. Ha ennek a magyar kormány nem tesz eleget, akkor pedig meg kell fontolni minden lehetőséget, ami a 7-es cikkely hatálya alá eshet, például Magyarország szavazati jogának megvonását.

Hasonló véleményen volt a magyar kormány egy másik európai parlamenti kritikusa, Gwendoline Delbos-Corfield, aki például a magyar választásokkal kapcsolatos uniós jelentéstevő is volt, és ebben a szerepkörben sem volt elégedett a magyar jogállamiság és demokrácia helyzetével. Ő azt tette hozzá, igaz hogy a tanács egyáltalán nem veszi komolyan a 7-es cikkely szerinti eljárást, de

a bizottság sem tesz eleget, túl óvatosak.

Mindemellett Delbos-Corfield kiemelte, sürgető lenne, hogy az EU lépjen a magyar jogállamiság ügyében, hiszen 2024-ben hazánk tölti majd be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

Nem lenne különös, ha az elnökséget egy olyan ország töltené be, amit nem demokráciaként tartunk számon?

– tette fel a költői kérdést a szocialista politikus. Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője viszont egyáltalán nem osztja ezeket az aggodalmakat, és inkább politikai okokat, például Magyarország migrációs politikáját, a szuverenitásunk védelmét és a “genderőrületet” véli felfedezni a háttérben. Megfogalmazása szerint a baloldali liberális erők, akik a multikulturalizmus és nyílt társadalom új vallását propagálják, á la Soros György, nem kedvelték ezt a (migrációs) jogszabályt, ezért politikai offenzívát indítottak az országom ellen.

A politikus az EU-t ezen kívül „ideológiai boszorkányüldöző klubnak” nevezte, és visszautasította, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárásnak bármilyen jogi vagy tényszerű alapja lenne. Az, hogy Hidvéghi érvelése meggyőzte-e parlamentbeli kollégáit, hamarosan kiderül, mivel az Európai Parlament csütörtökön szavaz majd egy állásfoglalásról a 7-es cikkellyel kapcsolatban.