szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

Oroszország Ukrajna elleni háborúja megerősítette az EU támogatottságát az európai közvéleményben – ezt mutatják a legújabb uniós felmérés adatai. Magyarországon azonban a rezsiharc győzött.

Az Európai Parlament 2022 tavaszi Eurobarométer felmérésének eredményei szerint az európaiak csaknem 65 százaléka jó dolognak tartja az uniós tagságot. Ez a legpozitívabb eredmény 2007 óta, amikor a megkérdezettek 58 százaléka vélekedett így. A tagállamok legnagyobb részében a lakosság relatív többsége jó dolognak tartja hazájuk uniós tagságát, Görögország és Szlovákia kivételével, ahol a lakosság legnagyobb része szerint „se nem jó, se nem rossz” dolog a tagság. Magyarországon a válaszadóknak 60 százaléka szerint jó dolog az EU tagjának lenni, 5 százalék szerint azonban rossz. Viszonylag magas – 34 százalék – azok aránya, akik ezt a kérdést nem tudják eldönteni.

Az európaiak 52 százalékának pozitív a véleménye az EU-ról, míg 12 százalékuknak kedvezőtlen. Ez három százalékpontos emelkedés a tavalyi év november-decemberéhez képest, egyben a legjobb eredmény, amit 2007 óta mértek az Európai Parlament felméréseiben. Az egyes tagállamokban 32 százalékostól (Görögország) 76 százalékosig (Írország) terjed a támogatottság. Magyarországon a megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy pozitív kép él benne az EU-ról, ez két százalékpontos csökkenést mutat a fél évvel ezelőttihez képest.

A közelmúlt eseményei hatottak arra is, hogyan látják az európaiak a nemzetközi színtér többi szereplőjét. Oroszországról mindössze a válaszadók 10 százalékának van kedvező véleménye, míg 2018-ban, a legutóbbi méréskor 30 százalék vélekedett így. A magyaroknak jelenleg az uniós átlagnál magasabb arányban szimpatikus Oroszország: 17 százalék gondolja ezt.

A legtöbb európai alapvető változásként érzékeli az ukrajnai háborút: 61 százalékuk nem bízik abban, hogy életük változatlanul folytatódik tovább. A válaszadóknak csak mintegy harmada (37 százalék) volt ezzel ellentétes véleményen. Átlagosan az európaiak 59 százaléka szerint a közös európai értékek – például a szabadság és a demokrácia – védelmének elsőbbséget kell élveznie, még akkor is, ha ez hatással van az árakra és a megélhetési költségekre.

A magyarok ezzel éppen ellentétesen gondolkoznak. 67 százalékuk a megélhetési költségeket helyezik az első helyre, a demokratikus értékek 32 százalékuk esetében kerül a fontossági lista élére. Ennél csak Bulgáriában ragaszkodnak jobban az alacsonyabb árakhoz, akár a demokrácia rovására.

A háborúról és annak európai hatásáról alkotott közvélekedés abban is leképeződik, hogy az európai polgárok szerint mely fő értékeket kellene az Európai Parlamentnek elsősorban megvédenie: a demokrácia áll a lista élén 38 százalékkal, ami hat százalékpontos emelkedés 2021 őszéhez képest. A második helyen az emberi jogok védelme az EU-ban és a világban, valamint a szólásszabadság védelme áll, egyaránt 27 százalékkal. Magyarországon a válaszadók többsége szintén a demokrácia és az emberi jogok védelmét sorolja az első két helyre (37 százalékkal, illetve 27 százalékkal), a harmadik helyen a jogállamiság áll (22 százalékkal) az EP által védendő értékek sorában.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!